Még egy hosszú házasságban is lehet és van értelme változtatni a konfliktuskezelésen
Tegyük fel, hogy egy nap nekiállsz kiolvasni az internetet a párkapcsolati kommunikációról. Rendben van, hogy egymást akarjuk, de ettől nem fog megszűnni a csámcsogás, ami igazából évek óta idegesít, csak még inkább elnyomsz magadban valamit, amit aztán szépen addig nevelsz, ameddig veszekedés formájában jön ki egy amúgyis nehezebb pillanatban. Szerencsére, a jól tartott belső konfliktusokra is van megoldás, amit dr. Újszászi Bogár László, meggyőzés- és befolyástechnikai tanácsadó osztott meg velünk.
Az emberi kapcsolatok legáltalánosabb tulajdonsága, hogy a felek mentális állapotától, élethelyzetétől függően állandóan változik. Nem várhatjuk el sem magunktól, sem a párunktól, hogy ugyanúgy érezzen, éljen és kommunikáljon, mint az első héten, amikor éppen megismerni szerettük volna egymást. A kérdés nem is ez, hanem az, hogy meg hogyan kezeljük ezeket a változásokat.
Fontos az érzelmeink szabályozása
Kruger és Dunning 1999-ben végzett kutatása szerint például alapvető igazság, hogy az emberek hajlamosak túlbecsülni saját megértési képességeiket és ha őszinték vagyunk magunkkal, ez nem is áll távol a valóságtól. Érdemes ezért első lépésként megpróbálni belehelyezkedni a másik fél helyébe, mielőtt bármit is a fejéhez vágunk. Tegyünk fel a kérdéseket: miért teszi azt, amit tesz, mi a motivációja és miért zavar minket ez?
„Az empátia és a másik fél szándékainak megértése csökkenti a konfliktusokat, mert az egyének kevésbé védekező módon reagálnak, ha érzik, hogy valóban meghallgatják őket.”- kezdett bele László. A megértés az egyik alapköve mindennek, de ahhoz, hogy megoldjunk valamit, előbb el kell hagyni a színpadot és a székekből nézni az eseményeket. Második lépésként helyezkedjünk át a külső szemlélő szerepébe, aki számára teljesen új a helyzet és aki messziről látja mindkét fél teste által küldött reakciókat.
Kutatók megfigyelték, hogy a hosszú házasságban élő pároknál minden egyes negatív interakcióra átlagosan öt pozitív interakció jut
Nem tud semmit arról, mi történt előtte, csak érzékel és befogad. A nézőtérre tett utazás közben nagyon sokat segít, ha felkészülünk a mondanivalónkkal, lejátsszuk magunkban a beszélgetést úgy, mint egy jelenetet. Mit mondunk majd, mit reagálhat rá az az ember, akitől választ, megértést, vagy megerősítést várunk, miért azt reagálja és milyen érzéseket válthat ez ki belőlünk és belőle. A gondolatokat előbb kézzel vessük papírra nyomdafestéket tűrő és akár nem tűrő módon, majd mondjuk ki hangosan, ezzel is vizualizálva a konfliktust, mint egy jó drámaíró, aki ura a függöny előtti események sorozatának.
