Így hat a szülők kommunikációja a gyerekek érzelmi fejlődésére

A szülői kommunikáció alapvetően meghatározza a gyermekek érzelmi és pszichológiai fejlődését. Hogyan befolyásolják a mindennapi kijelentések az érzelemszabályozást, az önértékelést és a társas kapcsolatokat? Murányi Edina pszichológussal beszélgettünk arról, hogy a szavaknak milyen hosszú távú hatásai, az érzelmek elfojtásának pedig milyen veszélyei lehetnek az önérvényesítés fontossága mellett.

A gyermeknevelés egyik legnagyobb kihívása a tudatos és ösztönös nevelési stratégiák egyensúlyának megteremtése. A gyermekek számára a biztonság és az önállóság biztosítása kiemelt fontosságú, mivel ezek alapvetően meghatározzák érzelmi és pszichológiai fejlődésüket. A szülők által használt nyelvezet és a kommunikációs minták mélyrehatóan befolyásolják a gyermekek önértékelését, érzelmi szabályozását és társas kapcsolatait.

A könnyezés és érzelemkifejezés pszichológiai aspektusai

A társadalmi elvárások gyakran előírják, hogy a férfiak kevésbé mutassák ki érzelmeiket. Az olyan kijelentések, mint például „A kisfiúk soha nem sírnak”, hosszú távon negatív következményekkel járhatnak az érzelemszabályozás és a mentális egészség szempontjából. Murányi Edina gyermek- és felnőtt ESP pszichológus és kríziskezelő tréner szerint a kényszerített érzelemszabályozás epigenetikai szinten is hatást gyakorolhat a fejlődő psziché struktúrájára.

„Az érzelemkifejezés elfojtása nem csupán a pillanatnyi érzelmi állapotot befolyásolja, hanem hosszú távon hozzájárulhat az érzelmekkel kapcsolatos diszfunkcionális mintázatok kialakulásához, például az empátia csökkenéséhez, az érzelmek elnyomásához és a társas kapcsolatok romlásához” - magyarázza a szakértő, aki hozzáfűzi, hogy a pszichológiai kutatások egyértelműen alátámasztják, hogy az érzelmek elfojtása fokozhatja a szorongásos és depressziós tünetek kialakulásának esélyét.

Milyen a valóban egészséges munkakörnyezet és miért éri meg odafigyelni rá? Szakértő válaszol

„A pszichoterápiás beavatkozások során gyakran előkerül az érzelmek tudatos feldolgozásának és kifejezésének jelentősége, mivel ezek elengedhetetlenek az egészséges érzelmi működéshez és az interperszonális kapcsolatok stabilitásához. Egyes kutatások arra is rámutattak, hogy a gyermekkorban elfojtott érzelmek hosszú távon fizikai tünetek formájában is megjelenhetnek, például pszichoszomatikus megbetegedések, krónikus szorongás vagy alvászavarok formájában” - fejti ki a pszichológus.

Igazságosság és önérvényesítés

A szakértő arról is beszél, hogy a gyermeknevelés során alkalmazott igazságossági elvek jelentős hatással vannak a gyermek későbbi társas viselkedésére. „Az olyan kijelentések, mint a »Te vagy a nagyobb, erősebb, add oda szépen«, azt sugallhatják, hogy a gyermeknek kötelessége lemondania saját igényeiről mások javára, amely hosszú távon alacsony önértékelést és önérvényesítési nehézségeket eredményezhet.”

Murányi Edina véleménye szerint a gyermekek önvédelmi képességei és társas kompetenciái szoros összefüggésben állnak a családban elsajátított mintákkal. Az ilyen szülői minták eredményeként a gyermekek alárendelődő attitűdöt tanulhatnak meg, amely hosszú távon gátolja őket abban, hogy kiálljanak saját érdekeik mellett. Ez a fajta nevelési gyakorlat különösen hátrányos lehet az iskolai és munkahelyi környezetben, ahol az önérvényesítés és az asszertivitás alapvető készségek.

„A pszichológiai kutatások hangsúlyozzák, hogy a gyermekek önérvényesítési készségeinek támogatása és az egészséges határok kijelölése elengedhetetlen az autonóm fejlődésük szempontjából. A megfelelő érzelmi támogatás mellett szükséges az olyan kommunikációs minták átadása is, amelyek lehetővé teszik a gyermek számára, hogy konstruktívan kifejezze szükségleteit és véleményét anélkül, hogy konfliktusok során háttérbe szorulna.”

Tényleg befolyásolja a személyiségünket, hányadik testvérként jöttünk világra?

A gyermekek kompetenciaérzetének támogatása

A szakértő arra is kitér, hogy a gyermekek fejlődésében meghatározó szerepet játszik a környezetük visszacsatolása. „Az olyan negatív üzenetek, mint például »Te aztán soha nem leszel művész«, különösen károsak lehetnek az önbizalom és az énkép fejlődése szempontjából. A pszichológiai kutatások szerint a gyermekek belső motivációja és kompetenciaérzete jelentősen összefügg a szülői támogatással és elismeréssel.”