Wertán Sára a Beszélgess jól alapítója:„A kommunikáció egy olyan terület, ahol soha nem dőlhetünk hátra”

Wertán Sára a Beszélgess jól alapítója, kommunikációs trénere szerint: „A jó kommunikáció elsődleges szempontja, a megfelelő kifejezőképesség, melyben megmutatkozhat a mentális egészségünk milyensége. A környezetünk a viselkedésünkből kap visszaigazolást rólunk, ez alapján szűrheti le a saját és a világhoz kapcsolódó hozzáállásunkat.”

Többek között ezért sem mindegy, milyen képet mutatunk magunkról. A kommunikációnk befolyásolja, hogyan hatunk a későbbiekben egymásra, milyen csomagot adunk tovább a másiknak, ezért is fontos megfelelő időben elkezdeni fejleszteni magunkat.

Kéz a kézben jár a beszéd és a mentális egészség

Minél jobban azt érezzük, hogy a kommunikáció terén magabiztosabbak vagyunk, annál jobban elhisszük, hogy nemcsak a sajátunk, hanem a környezetünk mentális egészségére is hatással lehetünk. Felmerül a kérdés, mégis hogyan tudjuk mindezt fejleszteni úgy, hogy az ne csak a kifejezőképességünkre kifejezőkészségünkre, önérvényesítő képességünkre, hanem a mentális egészségünkre is pozitív hatással legyen?

„Az elsődleges szempont, hogy először feltegyük magunknak a kérdést, milyennek találjuk a magunkkal folyatott kommunikációnkat. Sokszor azt tapasztalom, hogy azért nem megy jól másokkal a kommunikáció, mert a magunkkal való párbeszéd is gyenge lábakon áll. Aki képes magával őszintén és jól kommunikálni, az megfelelő módon fog a külvilággal kapcsolódni, a későbbiekben jól tudja majd magát érvényesíteni, anélkül, hogy másokat lenyomna.”

A szakértő szerint úgy tudunk jó helyen lenni az életünkben, jó munkát végezni, vagy éppen sikeresek lenni, ha mindig figyelünk rá, hogy a megnyilvánulásaink, cselekedeteink ne más kárára történjenek. Sokkal biztosabb lábakon álló sikerélményben lehet részünk, ha mindig jól, szerethetően, empatikusan, de nem magunkat alárendelve kommunikálunk.

Aki folyamatosan úgy érzi, hogy nincs a helyén, állandó hiányérzete lesz, ezért is létfontosságú, hogy megtanuljunk elmélyülni valamiben, amiben maximálisan kiteljesedhetünk.

Nézz magadba!

„Az önmagunkkal való őszinteség egyik megnyilvánulása, hogy megfelelő módon töltöm be és elégítem ki az igényeimet”- magyarázza Sára és egyúttal hozzáteszi azt is, hogy az életünk során számtalan olyan helyzetbe kerülhetünk, amikor egy új környezetben nem feltétlenül érezzük magunkat magabiztosnak, ez az állapot a kommunikációnkra is óriási hatást gyakorol, ezért is fontos, hogy ne vegyünk részt olyan párbeszédben, ahol kényelmetlenül érezzük magunkat, negatívan hat ránk az ott lévők jelenléte.

Sajnos mindig lesz legalább egy-két olyan ember a közvetlen környezetünkben, akit nem tudunk majd megváltoztatni. A folyamatos játszmákban való részvétel egyáltalán nem tesz jót a lelki egészségnek.

Aki ezt felismeri, egyúttal rájön arra is, hogy nem lehet mindenkinek megfelelni, egy ilyen helyzetben, ne magunkban keressük a hibát, helyette inkább ismerjük fel és mondjuk ki magunknak, hogy a továbbiakban nem akarunk mások negatív játszmáinak célpontjaivá válni. Miért kellene egy olyan családi rendezvényen részt vennünk például, ahol folyamatosan szekálnak, hol azért, mert nincs gyerekünk, férjünk, vagy éppen bírálnak a hivatásunk, a szexualitásunk miatt?

Minden hasonló helyzetben a döntés a mi kezünkben van, rendkívül felemelő érzés, amikor képesek vagyunk magunknak kimondani: az én döntésem, hogy nem veszek részt egy olyan szituációban, ahol nem érzem, hogy támogatnak.

Kérdezz vissza!

A szakértő szerint számtalan kommunikációnkat fejlesztő technikai módszer áll a rendelkezésre. „Rengeteg módszer létezik a kommunikációnk fejlesztésére, egyénfüggő, hogy kinek melyik verzió válik be. Minden esetben általános érvényű, hogy az egyén ki tudja-e magának mondani hangosan azt a mondatot, hogy 'ahol most vagyok, az az én döntéseimnek az eredménye, vállalom ezért a felelősséget.' Minél jobban a felszín alá ásunk, annál hatásosabb lesz a végeredmény.”

„Egyszer megosztotta velem az egyik kedves ismerősöm, nehezen viseli, hogy a kollégája rendszeresen beszól neki. Az egyik ilyen alkalommal végre összeszedte magát az illető, és az adott helyzetben nem benyelte a sértegetést, hanem egyúttal elküldte a másikat melegebb éghajlatra. Ezt elmesélte a pszichológusának, aki ujjongott, mekkora áttörés, hogy kiállt magáért."

„Ez már önmagában is egy nagy fejlődés, de azt gondolom, a történet akkor lenne kerek, ha egy ilyen szituációban nem úgy állnánk ki magunkért, hogy közben leüvöltjük a másikat. Napjaink egyik gyakorta használt kifejezése, 'triggerel valamit', azaz benyomja a másiknál egy képzeletbeli, nagyon érzékeny nyomógombot. Sokan képesek rá, hogy kifejezzék a másik felé, ha a másik egy olyan témába trafál bele, ami érzékenyen érinti őket."

Azok az egyének, akik képesek beismerni, hogy a másik például egy mondattal rátapintott valamelyik trigger pontjukra, egy szempontból tudatosak: már tudnak a trigger pontjaikról. Ez valójában nem szól másról, mint arról, hogy te nem vetted észre, hogy nekem mennyi gombom van, amin fogást találhatsz. Az más kérdés, ha fel tudjuk oldani ezeket a kényes területeket, akkor nem tudnak mit megnyomni rajtunk.

„Hatással lehet egy ilyen szituációra az is, hogy tesszük fel a kérdést és a másik vajon észreveszi-e, hogy az adott kérdés mögött esetleg provokáció húzódik. A fejlett kommunikáció egyik varázsa, hogy egy ilyen helyzetben zsigerből visszakérdezzünk, hogy a kérdése provokáló célból született- e vagy egyszerűen tényleg azért tette fel a kérdést az illető, mert őszintén kíváncsi és érdekelte, mit fogunk válaszolni."

„Ha egy ilyen helyzetben már az elején felmerül bennünk az a feltételezés, hogy a másik jót vagy rosszat akar, célszerű azonnal visszakérdezni, hogy meggyőződjünk vagy megcáfoljuk magunkban a feltételezést. Ha azonnal azt feltételezzük, hogy a másik rosszat akar, csípőből visszaszólunk, akkor elkerülhetetlen a konfliktus, miközben az alaphelyzetben semmilyen negatív szándék nem volt.”

A szakértő szerint hasonló kételyt szülhet, amikor egy párbeszéd során valamiért elbizonytalanodunk, nem tisztázzuk azonnal a helyzetet, hanem magunkban őrlődünk és próbáljuk megfejteni, hogy mire is gondolhatott a másik. A kommunikáció egy olyan terület, ahol soha nem dőlhetünk hátra, mindig van hová fejlődni.

Aki nyitottan és elfogadóan áll a kérdéshez és képes beismerni, hogy mindig van mit csiszolni a birtokában lévő tudásán, olyan természetességgel fordul majd kommunikációs szakemberhez, mint ahogy a mindennapokban elmegy a fogorvoshoz, a patikába vagy bevásárol az esti vacsorához. A kommunikációfejlesztés pedig olyan magabiztosságot adhat a későbbiekben, ami közelebb viszi a céljaihoz, az önérvényesüléshez, amit utána nem vehet el tőle senki.