Kolossváry Orsolya, a Yoga Brunch Budapest alapítója: „A jóga megmutatja azt is, hogy el tudsz érni olyan dolgokat, melyekről korábban nem is álmodtál”
Kolossváry Orsolya, a Yoga Brunch Budapest alapítója sokak számára ismerős lehet már a GLAMOUR különböző felületeiről. Néhány éve a járvány alatt minden este kizökkentett a letargiából és bevezetett minket a jóga világába. De mi az ő története, és mit jelent számára a hivatása?
A vírus nehéz hónapjaiban naponta új pózokat tanulhattunk meg tőle, és a visszajelzések alapján nyugodtan kijelenthetjük, sokakkal szerettette meg ezt a mozgásformát. Azóta pedig még többen csatlakoztak szenzációs óráihoz.
Mióta tart a jóga iránti szenvedélyed?
Több mint egy évtizeddel ezelőtt próbáltam ki először a jógát. Minden különösebb elvárás nélkül mentem el az órára, 25 éves voltam, egy olyan életszakaszban, amit posztkamaszkornak is nevezhetnénk. Egyetem után még nem tudtam pontosan, hogy mit szeretnék kezdeni magammal. Éppen kijöttem egy hosszú kapcsolatból, és kerestem önmagamat. A jóga után pedig nagyon jól éreztem magam. Így aztán azt vettem észre, hogy minden héten megyek több alkalommal, és onnantól nem volt megállás.
Teljesen elköteleződtem. Munka után, télen-nyáron, mindig találtam rá alkalmat. A kamaszkorom elején kezdődött a keleti filozófiák iránti érdeklődésem. Ekkoriban a jóga nem mint sport foglalkoztatott, hanem a mögöttes filozófia érdekelt. Már 15 évesen sokat beszélgettem másokkal erről a témáról, és éreztem, hogy el kell majd mennem jógázni. Ami furcsa, hogy ez végül tíz évvel később történt csak meg.
Ne az legyen a fontos, hogy a legfrissebb kollekcióból legyen a jóga ruhád - beszélgetés a Studio Aeden alapítóival
Minden akkor történik, amikor történnie kell…
Igen, pontosan ezért szoktam mondani, hogy oka van annak, hogy ki mikor lép a jógaszőnyegre. Ott kezdődik el egy belső utazás is. És lehet, hogy ahhoz meg kell érni. Az én esetemben így volt.
Sokszor halljuk, hogy a jóga több mint testmozgás. Ez nagyon megfoghatatlan annak, aki még nem tapasztalta. Neked személyesen mi az a „több”?
Ez egy belső munka. Itt nincs hangos zene, nem olyan, mint egy kardióedzés. Egy klasszikus jógaóra a megérkezéssel kezdődik. Nem beleugrunk jógapózokba, hanem bevisszük a figyelmet. A végén pedig van egy relaxáció, amiről azt gondolom, hogy a koronája az egész gyakorlásnak. Ott adunk teret magunknak, hogy feldolgozzuk az előtte véghez vitt feladatokat. Testileg és lelkileg is.