Neked munkád van vagy hivatásod? A pályatanácsadó szerint nagyon nem mindegy
Tisztán él bennem az az emlék, amikor elhelyezkedtem az első nyolcórás munkahelyemen. Néztem az asztallapot, és elöntött a szorongás: úgy fogok innen felkelni, hogy már hatvan pluszos vagyok. Amikor a hétköznapok elkezdenek szürkülni, egyszer csak mindannyiunkban felmerül a kérdés: Mi van, ha szakmám mégsem passzol hozzám? Ha utolér a kiégés és váltani szeretnék? Ha rákényszerülök a váltásra?
Szerencsére ma már egyre több lehetőség van a munka tudatos megválasztására, a váltásra és az önfejlesztésre is. Ezekről kérdeztük Mohos Edina pályatanácsadót, akinek elsődleges hivatása, hogy mindenki mást is hozzásegítsen a sajátjához.
Kezdjük egy alapvető különbséggel. Mi a különbség a munka és a hivatás között?
Munka az, amit anyagi szükségleteink kielégítése és jóllétünk megteremtése miatt végzünk, míg a hivatás mögött ennél magasztosabb motiváció állhat - ilyen például mások szolgálata, a gyógyítás vagy valamilyen területen hozzájárulni a világ és a társadalom fejlődéséhez.
Érdekes egyébként, hogy a magas hivatástudatú emberek akár az anyagi biztonságukat is kockáztatják: készségeiket és tudásukat nem feltétlenül anyagilag jól jövedelmező területeken kamatoztatják, hiszen nem ez az elsődleges motivációjuk. Átfedések természetesen vannak, hiszen hivatásunkon belül is munkát végzünk. A munka egy univerzálisabb szó.
Mindenkinek van hivatása?
Ha körülnézünk az ismerőseink, munkatársaink körében, akkor sok olyan emberrel találkozhatunk, akik nem hivatásként tekintenek a munkájukra, sokan nem is keresik azt. Ettől még természetesen elégedettek lehetnek az életükkel, feladataikkal, érezhetik magukat hasznosnak. Azt gondolom, motiváció függő, ki-mit keres az életben: egy munkát, amit szeret, vagy egy hivatást, amivel valamilyen nagyobb célt szolgálhat. Teljesen rendben van, hogy nem vágyunk mind ugyanarra.
Honnan ismerhetem fel, hogy nem vagyok a helyemen?
Ez egy nagyon nehéz kérdés, mert sok esetben hosszú ideig magunk sem ismerjük fel az orrunk előtt lévő jeleket. A legegyszerűbb árulkodó jel, ha nehezen kelünk fel reggel, kedvetlenül indulunk el a munkába, kicentizzük az érkezést, majd munka végén alig várjuk, hogy kiszakadhassunk onnan. Ennél kevésbé könnyen ismerhetők fel a fizikai és lelki tünetek, például a folyamatos fáradtság, szorongás, gyomorgörcs, motiválatlanság, kedvtelenség vagy a korábbi szokások, például kollégákkal való interakció kerülése.
Haladó szint, de amikor sose éltünk meg a munkánkban flow-élményt, vagy egy ideje már nem jelentkezik, akkor is érdemes lehet elgondolkodni a váltáson. Azt szeretném leszögezni, hogy a felismerés azért is nehéz, mert a különböző tünetek időszakosan más okból kifolyólag is előfordulhatnak. Érdemes alaposan megvizsgálni a helyzetünket mielőtt elhamarkodott döntést hozunk egy-egy rosszabb hét után.
Mik a jeleni annak, hogy váltani KELL?
Érdemes alaposan körbejárni a problémát, mert előfordul, hogy valakinek ilyenkor csak környezetváltásra, munkakörváltásra van szüksége. Egy biztos, idejében észre kell venni, ha valami nincs rendben, nem szabad megvárni a legrosszabb állapotot. (Ebben segít az önismeret és a karrierút időnkénti monitorozása.) Amikor viszont a mentális és fizikai egészségünk, valamint a kapcsolataink sérülnek, veszélybe kerülnek vagy úgy tűnik, kezdünk kifordulni magunkból, akkor már érdemes cselekedni.
Milyen generációs különbségeket látsz például a mostani középkorúak és fiatalkorúak között munka szempontjából?
Erre a kérdésre tanácsadóként és doktoranduszként, a munka világa és a tudomány szempontjából válaszolok. Nagyon népszerűek a generációs elméletek, van is tudományos alapjuk, azonban én a különbségeket elsősorban személyiségekből fakadónak gondolom, nem koralapúnak.
Azzal az elmélettel értek egyet, hogy a jelenlegi ifjúság (Z és Y generáció) egy trendszetter generáció, vagyis rengeteg újdonságot ők hoznak be különböző területekre. Egy idő után azonban a régebb óta munkaerőpiacon lévő generációk is elfogadják és beépítik az újdonságokat a munkájukba. Ilyen mondjuk a home office vagy a rugalmas munkavégzés, de a legjobb példa rá a munkaerőpiacon kívülről az online jelenlét.
Miért égnek ki olyan hamar a fiatalok?
Ennek számos oka lehet, ezért egyénenként eltérő lehet a válasz. Ami az egyik leggyakoribb, ha mondjuk fiatalkoruk óta túlterhelik magukat, egyszerre több helyen vagy képzés mellett magas óraszámban dolgoznak. Ugyanígy időszakos túlterhelés miatt is kiéghetnek. Másik gyakori ok a nem megfelelő pályaválasztás. Olyan területen sokkal könnyebb kiégni, ahol nem tudjuk kamatoztatni a képességeinket, nem felel meg az érdeklődésünknek, nincs elköteleződés. — Tanácsadóként a kiégés felismerésében tudok segíteni, kezeléséhez már szakképzett coach vagy pszichológus kell.
Lehet ez ellen tenni valamit?
Az első esetében megfelelő időmenedzsment, a határhúzás és a munka-magánélet egyensúly megtartása segíthet. A második esetben a tudatos és önazonos pályaorientáció a kulcs. Egyéb megküzdési módok és kezelés miatt érdemes coach-hoz vagy pszichológushoz fordulni.
A munkahelyváltás sem könnyű… De mi a helyzet a hivatás-váltással felnőtt fejjel?
Bizony az is előfordulhat, hogy életünk során változik a hivatásunk. Ez egy fájdalmas folyamat lehet, hiszen ilyenkor általában a korábbi célok nem sikerültek, esetleg ellehetetlenültek. Érdemes ilyenkor hasonló területen kamatoztatni a készségeket, tapasztalatokat, ahol az elért eredmények is felérnek a korábbiakkal.
Hogy egy példát említsek, az orvosi hivatás nagy elkötelezettséget igényel, mégis előfordul, hogy évtizedek után elhagyják a pályát és új irányt keresnek. Ilyenkor mondjuk egy kapcsolódó területhez való fordulás megkönnyítheti a váltást. Ha például adott egy szülészorvos, aki váltani szeretne, érdemes lehet olyasmiben gondolkodnia, ahol kamatoztatni tudja a tapasztalatait: például szülésélménnyel- vagy felkészítéssel kapcsolatos vállalkozás formájában.
Ajánlasz pár praktikus felnőttképzési lehetőséget, ha valaki sürgősen és hatékonyan szeretne váltani?
Rengeteg piaci és állami képzés elérhető, arra érdemes figyelni, melyik ad valódi szakmát, és melyik jelent csupán ismeretszerzést, továbbképzést. Akkreditált, államilag elismert képzésekbe érdemes belevágni, amik nem tanúsítványt adnak, hanem végzettséget. Gyorsnak sajnos már nem olyan gyors, ugyanis az OKJ-k átalakításával a képzési idők növekedtek, de ezekkel lehet jelenleg valódi szakmát szerezni.
Persze, vannak területek, ahol más jellegű, rövidebb képzések is adhatnak jó induló alapot, de ennek érdemes utánajárni. Egy biztos: a versenyképességet jelenleg megfelelő képzésekkel lehet növelni.
Milyen egy rossz önéletrajz?
Általában túl hosszú, átláthatatlan, nem a lényeget emeli ki és számos felesleges információt tartalmaz. Tévhit, hogy az önéletrajzunknak az egész eddigi pályafutásunkat kell összefoglalnia! A jó önéletrajzok álláshirdetésre szabottak, ami azt jelenti, minden egyes pályázat során apró módosításokat kell végrehajtanunk: ki kell emelnünk a pozíció és a cég szempontjából releváns információkat. (Persze, ez nem hazugságot vagy titkolózást jelent.)
Felmérések és gyakorló HR-szakemberek szerint egy önéletrajzról néhány másodperc alatt meg lehet állapítani, hogy érdemes tovább olvasni vagy nem. Ezt érdemes a fejünkben tartani a CV megírásakor, ezért is kell egyértelműen kiemelni a lényeget, megfelelően strukturálni a dokumentumot.
Magyarországon szerinted milyenek a munkavállalói lehetőségek?
Nem egyszerű kérdés, sok szempontból meg lehetne vitatni. Elhelyezkedés és kereset szempontjából nagyon széles a felhozatal, szektoronként eltérők a lehetőségek. Ahogy más országokban, itthon is van munkanélküliség, divat- és hiányszakmák, ezekről érdemes információt gyűjteni pályaválasztás, pályaváltás vagy munkahelyváltás során.
Amit érdemes tudni, hogy a munkaerőpiac is folyamatos átalakuláson megy át, ezek lehetnek lassú és gyors folyamatok. Az elvárások átalakulása - mint tendencia - már évek óta hazánkban is megfigyelhető. A digitalizáció, az automatizáció és a mesterséges intelligencia átalakítja a meglévő szakmákat, munkaköröket. Ezekhez a változásokhoz képzéssel és fejlődéssel lehet alkalmazkodni. Itthon talán ez okoz nehézséget, de ha valaki elfogadja a változásokat és tudatosan tud alkalmazkodni, akkor mindig jó pozícióban lesz a munkaerőpiacon.
Mit tapasztalsz, mennyire tudatosan keresünk állást?
Kicsit több, mint másfél éve vállalok tanácsadást. Szerencsére már sokan szavaztak nekem bizalmat, azonban azt látom, hogy még mindig edukálnom kell az embereket arról, miért is jó ez. Abban viszont kezd megjelenni egyfajta tudatosság, hogy ha elakadnak, segítséget kérnek, és ez jó!
Egyébként szolgáltatástól függően van, akinek csak egy löket kell, egy tisztázás, másoknál az alapokkal kell kezdenünk: ilyenkor rengeteg munkaerőpiaci információt is átadok. A TikTokon egyre nagyobb divat beszélni az álláskeresésről, sokan ott kérnek tippeket. Érdemes megnézni a videókat és a kommenteket is, ilyenkor látszik mennyire szükség van (jobban mondva lenne) szakértői segítségre.
Megosztanál velünk egy sikersztorit motivációként?
Az egyik kedvenc esetem arról szól, hogy néha csak egy kis finomhangolás kell, és minden a helyére kerül. Többéves munkatapasztalattal rendelkező ügyfelem azért keresett meg, mert hosszú ideje nem talált munkát. Hiába volt magasan képzett, hiába voltak jó képességei és készségei, mindenhonnan elutasítást kapott. (Ha egyáltalán kapott visszajelzést.)
Persze, egy ponton pályát is váltott, más területen próbálkozott, így még nehezebb volt a terep. Álláskeresési stratégiában és önéletrajz-ellenőrzésben segítettem neki, valamint adtam neki egy új szempontot, amire korábban nem gondolt. Többéves tapasztalattal, több munkahelyváltás után is tudtam neki újat mondani, tudtam javítani az álláskeresési módszerein, az önéletrajzán. Két héten belül több pozícióval kapcsolatban is megkeresték, végül megtalálta a neki megfelelőt.
Hogyan találhatod meg a hivatásod?
- Kezdj el foglalkozni az önismerettel! Ez egy soha véget nem érő folyamat, de minél többet foglalkozol vele, annál önazonosabbak lehetnek a döntéseid.
- Szerezz ismereteket a munkaerőpiacról. Legyél tisztában az aktualitásokkal!
- Ismerd meg széles körben a szakmákat! Diplomás körben például nem csak orvos, mérnök, tanár és közgazdász szakmák léteznek.
- Tájékozódj a képzésekről és találd meg az igényeidnek leginkább megfelelőt!