Mintha lemerültek volna az elemeid, és már semmi sem okoz örömet? Lehet, hogy téged is érint a kiégés
A kiégés bárkit érinthet, aki hosszú távon rendszeres és nagy mértékű stressznek van kitéve akár a munkahelyén, akár a magánéletében. De milyen út vezet a végső kimerültségig? Milyen jelzésekre érdemes odafigyelni, és egyáltalán hogyan lehet megelőzni a helyzet eszkalálódását? Cikkünk részletes útmutatót ad a kiégéshez.
Érezted már úgy, hogy teljesen elfogytál? Még az ágyból is nehezedre esik kikelni, mert egyszerűen annyira lemerültek az elemeid, hogy nincs miből adnod a külvilágnak? Ebben az esetben nagy valószínűséggel a saját bőrödön tapasztaltad a kiégés jelenségét, amely a reménytelenség súlyával nehezedik az elszenvedőjére. Amennyiben szeretnél tisztábban látni, majd változtatni, a legjobb helyen jársz.
Mi az a kiégés?
Herbert Freudenberger német-amerikai pszichológus 1970-ben súlyos stresszes állapotként definiálta a kiégést, amely komoly érzelmi, mentális és fizikális kimerültséghez vezet. A kiégett emberek állapota eszerint sokkal komolyabb a közönséges fáradtságnál, nemcsak megnehezíti a mindennapi teendőik elvégzését, de egy meglehetősen pesszimista életszemléletet is eredményez – a kimerültségtől már szinte semmi, a karrier, a hobbik, a barátok és a család sem okoznak örömet.
Kiégést persze nemcsak a megterhelő munkavégzés, de egy magánéleti krízis vagy a felkavaró híreknek való folyamatos kitettség is okozhat. Az egészségügyi dolgozóktól kezdve a szülőkön át a perfekcionistákig bárki érintett lehet. Az alábbiakban főként a munkahelyi stressz általi kimerültségre fogunk koncentrálni: egy munkahely sem ér annyit, hogy az egészségünket feláldozzuk a tökéletes teljesítmény oltárán, épp ezért a jelenség megértése az első lépés a változás, és a határaink meghúzása felé.
A kiégés jelei
Amennyiben aggodalommal tölt el a jelenlegi állapotod, de nem vagy biztos benne, hogy tényleg a kiégés jeleit tapasztalod-e magadon, az itt felsorolt tünetek a segítségedre lehetnek.
- Kimerültség: a kiégés legfőbb ismertetőjegye az érzelmi, mentális és fizikális kimerültség. A leggyakoribb tünetek között a fej- és gyomorfájás, az evés- és alvászavarok, valamint a szorongás és depresszió szerepelnek.
- Izoláció: a túlterheltség érzése miatt előfordulhat, hogy a kiégett személy teljesen elkülöníti magát a környezetétől, kevesebbet szocializálódik, esetleg csökken a barátaiba és a családjába vetett bizalma.
- Fantáziálás: a feladatok véget nem érő listájába temetkezve gyakori a menekülésről – felmondásról, nyaralásról – való álmodozás, szélsőséges esetekben a kábítószerekhez, az alkoholhoz, vagy az evéshez fordulás.
- Ingerlékenység: egy kiégett személy könnyen elveszítheti a türelmét a munkatársaival, de akár a barátaival és a családtagjaival szemben is. A normális stresszhelyzetek leküzdhetetlennek tűnnek számára.
- Betegeskedés: a kiégés, mint hosszú távú stressznek való kitettség, rendkívüli módon csökkenti az immunrendszer erősségét, így az érintett személy fogékonyabbá válhat a megfázásra, a vírusokra és az álmatlanságra.
A kiégés 12 stádiuma
Herbert Freudenberger és Gail North pszichológusok a kiégés 12 stádiumát állapították meg. Még ha csak az első fázisokban is találod magad, érdemes változtatnod önmagadért.
- Határtalan ambíció: az új munkahelyen, vagy új projekten dolgozó személyek túlzott lendülete gyakran a kiégéshez vezető útra visz.
- Egyre keményebb munka: a határtalan ambíció arra késztetheti a lelkes munkavállalót, hogy az elvártnál is többet beleadjon.
- Saját igények háttérbe szorítása: az egyre keményebb munka hamar az alapvető öngondoskodás – alvás, evés, mozgás – kárára mehet.
- Felelősség áthelyezése: határai meghúzása helyett a fáradó munkavállaló önmaga maximumon való hajtásáért a munkahelyét, a főnökét hibáztathatja.
- Nincs idő semmi másra: átrendeződhetnek a prioritások, a teljesítmény érdekében a hobbik, a barátok és a család háttérbe szorulhatnak.
- Tagadás: a kiégés felé haladó személy türelmetlensége nőhet a körülötte lévőkkel szemben, miközben továbbra sem vállal felelősséget a helyzetéért.
- Visszavonulás: a barátoktól és családtól való elszigetelődés fokozódhat, a társaság megterhelővé, a kapcsolatokhoz való hozzáállás cinikussá válhat.
- Viselkedésbeli változások: a kimerültség egyre agresszívabb, impulzívabb reakciókat eredményezhet a kollégákkal és a szerettekkel szemben egyaránt.
- Deperszonalizáció: az immár megállíthatatlanul a kiégés felé tartó személy úgy érezheti, hogy eltávolodott az életétől, és elvesztette az irányítást.
- Belső üresség vagy szorongás: uralkodóvá válhat az üresség vagy szorongás érzése, amelyre szélsőséges esetben függőség lehet a kétségbeesett válasz.
- Depresszió: a helyzet reménytelennek tűnhet, az élet elvesztheti értelmét.
- Lelki vagy testi összeomlás: a kiégett személy mentális és fizikális egészsége érdekében változtatásra, de akár szakértői segítségre is szorulhat.
Hogyan lehet megelőzni?
A stressz elkerülhetetlen része az életünknek, azonban a kiégés megelőzhető. A kiegyensúlyozottsághoz elengedhetetlen az elegendő és pihentető alvás, a megfelelő hidratáltság, az egészséges és tápláló étkezés, valamint a rendszeres testmozgás. Szükség szerint fordulj szakértői segítséghez, és ahhoz, hogy megvédd magad a teljes összeomlástól, priorizáld az önmagadról való gondoskodást: húzd meg bátran a határaidat, ha pedig toxikus munkakörnyezetben találod magad, próbálj váltani.