Akár több százezres bírságot is fizethetünk egy strandolós fotóért - de mi az a kibervillantás?

A kibervillantás kifejezés egyre gyakrabban bukkan fel a közbeszédben. Nem meglepő, hogy új fogalmak születnek, ahogy a digitális tér mindennapi életünk szerves részévé válik. De mit is jelent pontosan a kibervillantás? Minket is érint, és ha igen, milyen kockázatokkal jár? Nézzük meg közelebbről, mi számít digitális villantásnak, miért lehet büntetni, és milyen jogi akadályokkal kell szembenézni, ha privát üzenetekben történik.

A digitális világ folyamatosan változik, és vele együtt a szabályok és jogszabályok is, amelyek védik a felhasználókat. Az Európai Parlament nemrégiben jóváhagyta a nőkkel szembeni erőszak elleni uniós szabályokat, amelyek közé tartozik a kibervillantás elleni fellépés is. De mi is pontosan a kibervillantás, és hogyan érinthet minket ez az új szabályozás?

A kibervillantás alatt olyan kéretlen digitális tartalmak megosztását értjük, amelyek sértik a magánéletet és a személyi integritást. Ide tartozhatnak a meztelen vagy félmeztelen képek, amelyeket az érintett személy beleegyezése nélkül osztanak meg mások. De vajon egy bikinis kép is digitális villantásnak minősülhet? A jogi szakértők szerint a határvonal nem mindig egyértelmű.

Nem egyszerű megkülönböztetni, mi számít annak, és mi esik az ártatlan nyaraláson készült bikinis fotó kategóriájába. A kettő közötti legnagyobb különbség, hogy ameddig a nyári bikinis képen nincs semmi provokatív, addig a kibervillantásnak minősülő bikinis fotó erotikus jellegű. Tehát minden olyan tartalom büntethető, amely félreérthetetlenül provokatív.

Több év börtön járhat kibervillantásért

Az új uniós szabályozás célja, hogy mindenféle kibervillantást szigorúan büntessen, legyen az nyilvános poszt vagy privát üzenet. Utóbbi még nagyobb büntetést ró magával, ugyanis a privát üzenetben küldött kéretlen képek zaklatásnak minősülhetnek, de ezek bizonyítása sokszor bonyolult. Az új szabályozás célja, hogy megszüntesse ezt a problémát, már csak azért is, mert Európában a kibervillantás egyre nagyobb problémát jelent.

Az Európai Unió statisztikái szerint a nők elleni digitális erőszak eseteinek száma folyamatosan növekszik. Egy 2022-es jelentés szerint az EU-ban élő nők 23 százaléka tapasztalt már valamilyen formában online zaklatást. Ami a hazai eseteket illeti, egy 2023-as felmérés szerint a magyar nők 40 százaléka tapasztalt már valamilyen formában digitális zaklatást, beleértve a kéretlen képek küldését is.

A NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesület szerint a bejelentett esetek száma évről évre nő, és egyre több áldozat fordul segítségért a szervezetekhez. Érthető, hogy a magyar jogrendszer konkrét lépéseket tett a kibervillantások visszaszorítása érdekében. A Büntető Törvénykönyv 2022-es módosítása szerint a kibervillantás akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, ha az áldozat beleegyezése nélkül történik a kép vagy videó megosztása.

Megtörtént eset

Egy, a neve megváltoztatását kérő érintett esete mindent elmond arról, milyen is valójában a kibervillantás. Ez a példa jól mutatja, miért volt szükség az új, szigorúbb törvényekre. Eszter egy huszonéves fiatal nő, aki egyedül élt Budapesten, és élvezte a nagyvárosi élet minden pillanatát. Egy nap azonban váratlan üzenetet kapott. „Egy régi ismerősöm küldött egy privát üzenetet egy közösségi médiaplatformon, amelyben egy olyan képet mellékelt, amelyet soha nem osztottam volna meg nyilvánosan.

Az a kép egy régi buliban készült, bevallom, túl sokat ittam és alulöltözött voltam a fotón, már akkor is bántam a képet, de még nem gondoltam, hogy egyszer baj lehet belőle." Eszter döbbenten és megrémülve nézte a régi képet. „Az érzés, hogy valaki a tudtom nélkül visszaélt a bizalmammal, és megosztotta azt a képet, szörnyű volt. Azonnal letiltottam az illetőt, de tudtam, hogy ezzel nem oldom meg a helyzetet, és azt is, hogy ez nem csak egy egyszerű zaklatás, hanem komoly visszaélés."

Eszter azonnal jelentette az esetet a rendőrségen, de eleinte nem akarták komolyan venni. Végül addig ment, hogy feljelentést tett az ismerőse ellen. „A rendőrök nagyon segítőkészek voltak, de világossá tették, hogy nehéz lesz bizonyítani az ismerősöm tettét, azt, hogy a kép valóban kéretlenül érkezett, és ezért zaklatásnak minősül, még akkor is, ha én magam szerepelek rajta."

Hónapokba telt, mire sikerült bizonyítani Eszter igazát, és bár a régi ismerőst nem tartóztatták le, de több százezer forintos bírságot kapott. Az eset tehát megoldódott, de Eszter nehezen tette túl magát a történteken. „Az egész nagyon megviselt. Nem csak a magánéletemet érintette, hanem az önbizalmamat és a digitális térben való jelenlétemet is. Mai napig szorongok, ha egy kéretlen üzenetet kapok.”

A jövő bűncselekménye: az online visszaélés

Eszter története után nem kérdés, hogy az új szabályozás bevezetése komoly előrelépés a digitális erőszak elleni küzdelemben. Azonban ahhoz, hogy valódi változást érjünk el, szükség van az edukációra. A kibervillantás elleni küzdelem csak akkor lehet sikeres, ha minden szinten felismerjük és elítéljük ezeket a visszaéléseket. Az új Európai Uniós szabályok 2024-ben lépnek hatályba, és remélhetőleg hozzájárulnak ahhoz, hogy a digitális tér biztonságosabbá váljon mindenki számára.

Az Európai Unió célja, hogy a nők biztonságban érezhessék magukat online, és hogy a kibervillantás ne maradjon büntetlenül.