A Katona-módszer: A csecsemők korai mozgásfejlődésének kulcsa
A Katona módszer lényege, hogy a csecsemőnél a veleszületett, úgynevezett elemi mozgásmintákat szándékosan kiváltsák annak érdekében, hogy információt kapjanak arról, megfelelőek-e ezek a mozgások. És ha valami eltérést tapasztalnak, akkor kideríthessék annak az okát.
Ha tudjuk, hogy egy csecsemőknél előfordult valamilyen probléma a születés előtt, alatt, vagy közvetlenül utána, akkor az rizikófaktornak tekinthető, és el kell végezni a csecsemőn a Katona módszer vizsgálatait. Tanner Gábor gyógypedagógussal beszélgettünk a Katona-módszerről.
Elemi mozgásminták és csecsemőkori reflexek
A reflexek adott típusú ingerlés hatására létrejövő automatikus és jellegzetes reakciók a csecsemő részéről. Ezeknek a reflexeknek a megléte fontos, és később bonyolult képességek épülnek rájuk.
Sok reflex funkciója alapvetően világos – ilyen például a szopóreflex, amely azt jelenti, hogyha az újszülött szája körül ingerlést tapasztal, azonnal szopni kezd –, más reflexek, mint például a Moro-reflex – vagyis az, ha a csecsemővel ölben tartás közben úgy tesznek, mintha leejtenék, vagy erős zajt hall, akkor a karjait széttárja, hátát homorítja, majd karjait visszahúzza, mintha kapaszkodni akarna – szerepe nem teljesen világos.
Az ugyancsak a reflexek közé tartozó elemi mozgásminták – például az, ha a babákat függőlegesen, karjuk alatt tartjuk, és így lábukat sík felülethez érintjük, lépéshez hasonló mozgásokat kezdenek végezni – szintén jelen vannak születéskor, azonban pár hónapos korban, legkésőbb egy évesen eltűnnek. Az szinte biztos, hogy ezeknek a reflexeknek a megléte és változása fontos információval szolgál a magasabb agyi központok éréséről.
„A Katona-módszer lényege, hogy az elemi mozgásmintákat szándékosan kiváltják a babákban, és megfigyelik azokat. Így a Katona-módszer jelzés. Láthatja a szakember, ha egy provokált mozgással gond van. Ekkor fel kell állítani a diagnózist, vagyis hogy mi áll a problémás izomműködés hátterében. És ha ennek idegrendszeri oka van, akkor a Katona-módszer gyakorlatainak alkalmazása már terápia” – mondja Tanner Gábor.
A gyógypedagógus hangsúlyozza a szakszerű diagnózis felállításának fontosságát. Ugyanis nem biztos, hogy az eltérő mozgások oka idegrendszeri károsodás. De a Katona-módszerrel feltárható tartási, mozgási, vagy izomtónuszavarokat kiválthatja az agy egyes területeit ért károsodás is. Például oxigénhiányos állapot a születéskor.
„Fontos, hogy egyes csecsemőkori reflexek csak három-négy hónapos korig válthatók ki, mert utána akartalagossá válik a gyerek mozgása. És a nagymotoros mozgások a korábbi elemi mozgásmintákból állnak össze. Később ezeket már nem lehet, vagy rendkívül nehéz kijavítani.”
A Katona-módszer lényege
A módszer alkalmazásakor olyan testhelyzetekbe hozzák a babákat, amelyek mozgásokat provokálnak. Ilyen lehet a kúszás, mászás, ülésbe húzódzkodás. Például párnából lejtőt formálnak, és erre teszik óvatosan a csecsemőt, aki így csúszni kezd lefelé, ami kiváltja a kúszó reflexet.
„Az akaratlagos mozgásokat az agy irányítja. A végrehajtott mozgás információt küld vissza az agyba. Ez a visszacsatolás a Katona-módszer alapja. Amikor még nem az idegrendszer irányítja a mozgást, bizonyos gyakorlatokkal kiváltjuk a mozgásreflexeket, amelyekről információ jut vissza a motoros kéregbe.
Ez felülírhatja az agy–mozgás láncolatban levő kórós kapcsolatokat, korrigálhatja azokat.
És ez az oka annak, hogy a Katona-módszer gyakorlatait naponta többször kell végezni, hiszen bizonyos értelemben versenyeznünk kell a kóros minták kialakulásával azáltal, hogy provokáljuk a helyes pályákat” – mondja Tanner Gábor. A módszer egyszerű, néhány alakalom során megtanítják a szülőknek a mozdulatsorokat, akik aztán otthon végzik azokat a csecsemővel, a szakemberek pedig általában havonta ellenőrzik egy-egy kontrollal a fejlődést.
A korai kezdés mellett a gyógypedagógus azt is hangsúlyozza, hogy a mozgásokat folyamatosan kell végezni, mert csupán pár hónap van arra, hogy átprogramozzuk a csecsemőknél a kóros motoros pályákat. Ha ez nem történik meg, vagy nem időben, akkor később a már komplex akaratlagos mozgásformák – ülés, mászás, járás – defektusokat mutathatnak.
A Katona-módszer előnye, hogy nagyon egyszerűen, otthon is elvégezhető, a baba számára nem jár kellemetlenséggel, sőt, a stimulálás és a szülővel töltött idő pozitívan hat rá, emellett pedig nagyon sok problémára nyújthat megoldást.