Csodát tesz a mentális egészséggel és testileg is feltölt — csak egy titka van: a rendszeres gyakorolás
Asram, Ashtanga, Baba-mama, Bikram, Fusion, Hatha, Iyengar, Jin, Kundalíni, Vinyasa Flow – és a jóganemeket csaknem a végtelenségig sorolhatnánk. Nincs még egy mozgástípus, aminek ilyen sok variációja létezne. Hazánk legnépszerűbb irányzatainak oktatói közül kérdeztünk hármat a jógázás előnyeiről.
Kevés olyan sport van, amit mindenki tud űzni a maga szintjén, és ami ekkora hatással lenne a lelki és fizikai állapotunkra. Ha végigolvasod, te is el fogsz gondolkozni azon, hogy vajon eddig miért nem próbáltad ki valamelyik válfaját.
Válasszunk kedvünkre!
Kocsis Dézi indíttatása meglep: korábban nem sokat sportolt, nem is vonzotta őt komolyabban a mozgás. „Rettegtem a testnevelésórától, igazából sosem sportoltam, mindig is tanár szerettem volna lenni. Végig akartam menni a tudás megszerzéséhez vezető úton, aztán az összegyűjtött ismeretet magamon átszűrve továbbadni. Ennél már csak az jobb, hogy jógaoktató lehetek! Fitneszteremben kezdtem, komplett edzéstervvel: kardiózás, súlyzózás és nyújtás.
Utóbbinak a hatására kezdtek érdekelni a jóga válfajai, hogy kombinálni lehet benne az általam kedvelt három mozgástípust. Az alapirányzatnak tekinthető Hathánál kötöttem ki, ahol a fizikai aspektus dominál. Tetszik, hogy nem annyira kötött, akár pillanatnyi döntés alapján is összerakhatok mozgássorokat.” Szabó Viktória viszont sportolócsaládba született, gyerekkora óta sportol, nem volt kérdés, hogy ezen a területen választ szakmát.
„Testnevelő-gyógytestnevelő tanárként végeztem és fitneszedző lettem. Az egészség megőrzése, helyreállítása, a test edzése, a preventív mozgásformák megismerése vonzott, így kerültem közelebb a body&mind típusú mozgásokhoz, aztán a jógához. Az Ashtanga a Hatha egy dinamikus formája, kötött gyakorlatsorokkal. Itt a jógára jellemző valamennyi törekvés egyszerre valósul meg, innen az elnevezés: az asta a „nyolc” szóból származik, a nyolc ágat (anga) jelenti.”
Nekünk isteni - de a kutyáknak is? Utánajártunk, mi történik a kisállatokkal a Puppy Yoga közben és után
Falkay Krisztina is sportmúlttal, egyetemistaként ismerkedett meg a jógával. „Még alig terjedt el Magyarországon, sokkal kevesebb irányzat és jógastúdió létezett, mint ma. Már az első pár óra után éreztem pozitív hatását, fizikailag és szellemileg is. Nem vagyok tradicionális jógázó, minden újabb őrült irányzat érdekel, ha lehetőség van rá, ki is próbálom valamennyit. Na jó, kivéve a kecske-jógát meg a hasonlókat. A gyakorlás során nem a megvilágosodást szeretném elérni, általános testi-lelki egyensúlyra törekszem.
Nyugalmat éreztem első alkalommal, az aktív sportokhoz szokva kicsit még unatkoztam is. A lelki, szellemi részével kezdetben nem tudtam mit kezdeni, mostanra viszont sokat jelent, az órákat maximálisan élvezem. A Bikramot a kihívások miatt választottam, egy ismerősöm ajánlására. Végigcsináltam az elsőt, de úgy jöttem ki a teremből, hogy nem megyek többet, olyan megterhelő volt melegben mozogni. Otthon viszont jóleső érzés fogott el, ezért és mert a tíznapos próbabérlet ösztönzött, egy-két nap pihenés után újra megpróbáltam.”
„Ez hihetetlenül jó!”
A jóga számomra egyértelműen testedzés és ellazulás, főleg ezek miatt látogatom az órákat. De vajon mely haszna nem kézenfekvő a kívülállók számára – teszem fel a kérdést hangosan is. „Lebutított fizikai síkról indulunk, innen jutunk el a belső értékek tudatosulásáig, egészen odáig, hogy ne legyünk önzők, agresszívek és a többi. Hosszú útra lépünk, apró lépésekkel haladunk, és a módszer nem feltétlen válik be mindenkinél.
A tudatos jelenlevés a Bikramban érhető tetten legjobban, itt hangsúlyosak a részletes instrukciók (bár nem tartok ilyen jellegű órát, lelkes gyakorlója vagyok). Összekapcsolod a tested a gondolataiddal – ez hihetetlenül jó! A jóga segít, hogy tudatosabban élj, kiöli a hétköznapiságból az automatizmust”- vallja Dézi. A jóga személyiségfejlesztő hatása Krisztina számára is fontos.
Dézi szerint az ászana gyakorlatok pozitívan hatnak a viselkedésre, az önismeretre. „Megbarátkozol magaddal, rájössz a tested működésére – és nem csak fizikai síkon. Lemorzsolódik, aki nem tudja lefordítani lelki szintre a történéseket, megunja, hogy látszólag mindig ugyanazokat a mozgásformákat gyakorolja. Szociálisan érzékeny közösség a miénk, s karitatív akciókban veszünk részt. A Bikramban a tudatosság a legfontosabb. Óráról órára több mindent tudsz megcsinálni,
kinyílik előtted a világ, kiderül, mi mindenre vagy képes, javul az önértékelésed.
Viktória is saját irányzatáról beszél. „Az Ashtanga kifejezetten dinamikus, jó hatással van a fizikumra, ám szinte kikerülhetetlen a spiritualitás. Ma már lelki háttere okozza a legnagyobb örömöt, arra késztet, hogy folyamatosan tanuljak és dolgozzam önmagamon, máskülönben a tanítványaimat sem tudom tanítani. Ahol tart az oktató, ahhoz mérten keresik meg vendégei; összeér a saját utam a tanítványaiméval. Kezdetnek megfelel a sima ászanázás, de később ez csak eszköz a spiritualitáshoz.
Ha nem tudod integrálni a jóga szellemiségét az életedbe, megrekedsz alapszinten. Nekünk, akik nem születtünk bele a keleti társadalmi létformába, kvázi a jáma és nijámába (javasolt szociális és személyes viselkedési módok, ajánlások a jó élethez – a szerk.), külön el kell mélyülnünk a lelki oldalon is, mert a jóga ezzel válik kerek egésszé. Nem az a fontos, hogyan néz ki kívülről az ászanázás, hanem az, hogy a testedben-lelkedben mi zajlik közben.
Vannak vendégeim, akik az adottságaik miatt képtelenek tetszetősen belemenni a pózokba, de itt a tudatosság lényeges. Óráimon a dristikre, az úgynevezett fókuszpontokra koncentrálunk, ezáltal az egész mozgás meditációvá válik. Az udjai légzés (tűzlégzés) a befelé figyelést támogatja.
A jógázás segít jobban összhangba kerülni a természettel: például rájössz, hogy jobb lenne kicsit lazítani, pihenni, ősszel az elengedéssel foglalkozol és a többi. A természeti ciklusok eleve befolyásolnak minket – nőként pláne, ha csak a havi ciklusra gondolunk –, a jógázással ráerősíthetünk erre.”
Relaxálj!
Kedvenc blokkom az óra végi relaxáció, sokat hozzátesz a kikapcsolódásomhoz, ráadásul egyik ilyen alkalommal tanultam meg lemenni alfába, előtte hiába próbáltam a magam módszerével. „Előnye még, hogy az ászanák a gyakorlás befejeztével tovább dolgoznak testünkben, az óra végi negyedórás vezetett relaxáció ezt erősítheti”, teszi hozzá Viktória. Krisztinánál rövid, körülbelül ötperces a relaxáció – a forró teremben ennél tovább nehezen lehet bírni –, ám aki akar, tovább is maradhat.
Dézi pedig arról beszél, hogy vendégei kedvelik az irányított meditációit. „Imádok kis sztorikat írni, például évszakokkal, állatokkal vagy az elengedéssel kapcsolatban, olykor részleteket olvasok föl inspiráló könyvekből. A sztorizás inkább stresszoldáskor jön jól, az erősebb foglalkozásokon a gyakorlásra koncentrálunk.”
A jin és a jang
A jóga haszna közé sorolnám, hogy kevés olyan csoportos mozgásforma van, amiben nők és férfiak azonos módon és hasonló szinten vesznek részt. „Vannak óráim, ahová csak lányok járnak, és vannak olyanok – meglepő módon –, amit csupa fiú látogat. Legjobb, ha egyforma a nemek aránya, pozitívabb energiák szabadulnak föl olyankor. Mindenkinek vannak férfias (animus) és nőies (anima) oldalai, ezekkel jól lehet játszani a vegyes órán, amolyan jin és jangként fölfogva a két nemet.
A férfiak jobban gyűrhetők, nagyobb bennük a jó értelemben vett teljesítménykényszer, meg akarják mutatni nekem és maguknak is, hogy meg tudják csinálni. A nők kényesebbek, gyakran kapásból rávágják, hogy nem bírják megcsinálni a feladatot” - magyarázza Dézi. „Az Ashtanga inkább jang, férfiasabb vonal, mint a többi, a vegyes csoportokban teljesen más energiákat érzünk. Azonban kijelenthető, hogy a nők vannak többségben a jógaórákon – egyelőre mi foglalkozunk többet magunkkal.
Érzékenységünkből fakadóan jobban észrevesszük testünk jelzéseit és próbálunk tenni, változtatni. Kevés férfi érkezik eleve a spiritualitás talaján állva, inkább segítséget kérnek gerincproblémájuk miatt, vagy, hogy ne legyenek kötöttek, merevek. Az ellenkezőjét tapasztalom annak, amit Dézi mond a női jógázókról: sokszor le kell állítanom őket, nehogy továbbvigyék a mozdulatot ahhoz képest, ahol tartanak. A nem-ártás, amit a jóga markánsan képvisel, magunkra is vonatkozik.”
Furcsamód, azt képzeljük, hogy a jóga női terület, pedig, ha belegondolunk, az ókori Indiában kimondottan a férfiak edzése volt, és a „jógi” férfias cím. Krisztina szerint kezd megdőlni a nyugati szemlélet, miszerint a jóga női terep. „A nőknél talán nagyobb a testtudatosság, le szeretnének fogyni, de hatással volt az aerobic-boom is. A Bikram inkább jang-jellegű mozgás, erőteljesen megdolgoztatja a testet.
Ha betéved egy férfi, általában marad is, felismeri, hogy ez nemcsak jobbra-balra hajolgatás, hanem kőkemény munka. Az alapvető különbségek nyilván a teremben is látszódnak: a férfiak nem olyan hajlékonyak, és a nők talán tudatosabbak.”
Cél: a kiteljesedés
Sztereotípiákat a jógával kapcsolatban is találni: a lelki síkot összekeverik az ezotériával, sportértékét kétségbe vonják, lányos elfoglaltságnak titulálják. Pedig a több ezeréves keleti kultúrába ágyazott jóga mindenki hasznára válhat, aki kicsit is engedi magán átfolyni.
„Nem ismerek más ennyire sokoldalú sportot, ami ráadásul több, mint testedzés. Ha nemcsak fizikailag szeretnél fejlődni, hanem a mögöttes tartalmak is érdekelnek, válaszd a jógát” – mondja rögtönzött „kampánybeszédében” Dézi. Viktória helyesel:
a jógázással mind a lelki út, mind a fizikai, illetve azok kombinációja is választható.
Kriszta szerint „annyi irányzat létezik, hogy bármilyen szinten érzed magad, és bármi érdekel, megtalálod a neked valót. Elkezdheted kifejezetten fizikai síkon, de ahogy egyre mélyebbre mész, észre sem veszed, már elindultál a jóga kínálta szellemi úton, a kiteljesedés irányába.”