Felmelegítve tényleg csak a káposzta jó? Mediátor mondja el, jó ötlet-e újrakezdeni egy szakítás után
Jennifer Lopez és Ben Affleck. Király Linda és Simon. Tápai Szabina és Kucsera Gábor. Nem, ez nem egy új párkapcsolati showműsor résztvevőinek listája (pedig le sem tagadhatnánk, hogy szívesen megnéznénk), sokkal inkább olyan embereké, akik egy fájdalmas szakítás után mégis úgy döntöttek, hogy egymást választják. Lehetetlen küldetés vagy bölcs döntés? Mediátorral elemeztük a kérdést.
Tény: a környezet általában értetlenséggel és aggodalommal reagál azokra a szcenáriókra, amikor egy pár egy szakítást, netalán egy válást követően ismét egymásra talál. Eleink a „felmelegítve csak a káposzta jó” közmondást emlegetve reagáltak a helyzetre, de a 21. század kapcsolati mintáit figyelembe véve könnyedén felmerülhet a kérdés: igazuk volt?
Közmondásban a hiba?
Kár lenne tagadni, hogy a hiedelmeink vázát gyakran a népi megfigyelések, közmondások képezik. „Van bennük igazság, de a valóság ennél jóval bonyolultabb” – foglalja össze Dr. Tóth Réka párkapcsolati mediátor ezek hasznát. Egyúttal hozzáfűzi: a „felmelegítve csak a káposzta jó” közmondásnál például hozzá tartozik az igazsághoz, hogy a régi idők emberének kevesebb tudása volt saját magáról és a párkapcsolati dinamikákról, pszichológiáról, mint most nekünk. „Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy mit és hogyan melegítünk újra” – magyarázza a szakértő.
Dr. Tóth Réka több mint tíz éve dolgozik mediátorként: elmondása szerint számtalanszor szemtanúja volt már annak, hogy miután a felek hivatalosan (is) különváltak, lement róluk a stressz (azaz feldolgozták a válással kapcsolatos érzelmeiket, és elvégezték az ezzel járó gyászmunkát), elkezdték új fényben látni a másikat. Különösen akkor, ha van még közöttük egy összekötő kapocs: legyen szó közös gyermekről, vállalkozásról vagy hobbiról.
„A krízisnek (szakítás vagy válás) van egy olyan tulajdonsága, hogy a másikat szinte csak feketének látjuk. Könnyen megfeledkezünk ilyenkor arról, hogy ebben a kapcsolatban voltak azért jó dolgok is! Idővel a saját szerepünket és döntéseinket is elkezdjük átértékelni, de a másik személyiségének pozitív tulajdonságai is újra reflektorfénybe kerülhetnek.
A krízis le tud húzni, de meg is erősít(het). Mi, nők például hajlamosak vagyunk teljes mértékben a családunknak élni vagy túlzottan alárendelődni. Egy válás azonban ráébreszthet a saját erőforrásainkra, értékeinkre, óriási változásokat indíthat el, amely kívülről is egyértelműen látszik. Gyakori, hogy miután a volt feleség kivirágzik, a volt férj átértékeli a szakítást vagy fordítva. Ez mind-mind a krízisnek köszönhető” – állítja a szakértő.
Monogámia a kukába?
Ilyesfajta krízisekkel pedig egyre gyakrabban találkozunk a társadalomban: Jennifer Lopez és Ben Affleck példája kapcsán például felmerül egy új fogalom, az életszakasz-partnerség kérdése is. (Ennek lényege, hogy az emberek 5-10 évet töltenek el egy személy társaságában, majd, amikor úgy érzékelik, „elfejlődtek egymás mellett”, esetleg az „kihűlt”, tovább állnak.)
„Szinte kézzel foghatóan érzékelhető egy értékrendi változás a monogámiával kapcsolatban, de a kutatások egyelőre csak tapogatóznak arról, mit hoz a jövő. Jelenleg a monogámia kapcsán két, ellentétes vélemény feszül egymásnak: az egymás követő életszakaszokban a boldogság hajkurászása újabb és újabb kapcsolatok által, és az élethosszig tartó monogámia.
Előbbi kapcsán egy biztos: boldogságorientált társadalomban élünk. Itt nemcsak arról van szó, hogy mi, magunk folyamatosan űzzük az élményeket, hanem arról is, hogy van bennünk egy olyan fals, irreális igény, miszerint a másiknak folyamatosan boldoggá kell tennie minket.
Ha ő erre nem képes, tovább állunk” – magyarázza a szakértő, aki kifejezetten aggályosnak tartja az új trendet, már csak azért is, mert érzékelhető: az 5-10 éves ciklusok egyre rövidülnek, és félő, hogy a végére csak alkalmi együttlétekről beszélhetünk.
Visszakanyarodva a „káposzta újra melegítéséhez”: amennyiben rászánjuk magunkat, hogy új életet leheljünk egy régi párkapcsolatba, felmerül a kérdés, hogyan érdemes újjáépíteni azt?
Az újrakezdés dinamikája
Réka szerint mindennek az önismeret az alapja. „A szakmámban van egy nagyon kifejező mondás, miszerint »New face, old shit«. Ez azt jelenti, hogy ha nem változtatunk magunkon, nem fejlődünk önismeretben, nem vállalunk felelősséget, akkor ugyanazokat a hibákat követjük majd el akkor is, ha valaki mással (és nem az előző párunkkal) kerülünk hasonló párkapcsolati helyzetbe.” Az önismeret és az önbecsülés fejlesztése tehát esszenciális: akkor is, ha egy teljesen új személlyel és akkor is, amikor egy korábbi partnerünkkel lépünk újra kapcsolatba.
Az újrakezdés során általában felfokozott érzelmeket élnek meg a felek: ilyenkor újra élik a rózsaszín köd időszakát, amely egy időre mámorító lehet. Ebben az időszakban általában nagy fogadkozások hangzanak el (például: „megváltozom”, „dolgozni fogok rajta” stb.), ha viszont ezek nem mennek elég mélyre (például nem vizsgáljuk meg, milyen mintákat hozunk otthonról és miért reagálunk bizonyos helyzetekre úgy, ahogy), akkor rövid időn belül újra eluralkodhatnak a régi minták a párkapcsolatban.
„Hangsúlyozom, már az is sokat tud segíteni, hogy a felekben van egy változtatási szándék. Ilyen helyzetben azonban érdemes megfontolni az egyéni- és párterápiát, de kiváló önismereti könyvek és kurzusok is vannak már a témában! A tenni akaráson kívül tehát tudatosságra és tényleges cselekvésre van szükség ahhoz, hogy a második kör jól működjön” – állítja a szakember.
A tökéletes párkapcsolat nyomában
Másodszorra jobban?
A » káposzta felmelegítése« kapcsán Dr. Tóth Réka olyan konkrétumokat is említ, amelyeket érdemes boncolgatni. „Tegyük fel magunknak a következő kérdéseket: kezdettől fogva nem működött a párkapcsolat, vagy voltak benne jó időszakok? Milyen értéket adott a saját életünkhöz? Milyen erőforrások voltak benne? Mennyire volt jelen az elköteleződés? Mennyire volt benne szenvedély? Hogyan kezeltük a konfliktusokat? Mennyire számíthattunk egymásra? És végső soron: bántalmazó kapcsolat volt ez?” – sorolja a szakértő.
Az újrakezdésen túl egészséges, ha az is felmerül a felekben, vajon hogyan működhet másodszorra jobban a kapcsolat? A mediátor szerint a tudatosság, a felelősségvállalás és a kölcsönösség lehetnek ezesetben a kulcsszavak.
„Első sorban felelősséget kell vállalni a múltért, hogy tiszta lapot fektethessünk le. (Ezzel kéz a kézben jár az előző kapcsolat iránti gyászmunka.) El- és fel kell ismerni a rossz működéseinket, kapcsolódási mintáinkat és a konfliktuskezelési stratégiáinkat is, de ne felejtsük el megkeresni saját és párkapcsoltunk erősségeit is, hogy lássuk, pontosan honnan meríthetünk erőt a folytatáshoz és mibe invesztáljuk a jövőben az energiáinkat. Utolsó körben pedig lényeges, hogy új párkapcsolati célokat tűzzünk ki, ezzel is katalizálva a változásokat.”
Dr. Tóth Réka egyúttal kiemeli: legyünk türelmesek magunkhoz és a másik félhez, hogy ezzel is segítsük egymást az újrakezdés útján. A dolog nem lehetetlen, a kérdés csak az, mindketten készen állunk-e időt és energiát fektetni abba, hogy tiszta lappal kezdjünk. Másképp ugyanis beigazolódik eleink jóslata, miszerint csak a káposzta jó felmelegítve.