előfizetésem
Hírlevél
Élet 10 négyzetméteren - Fenntarthatóbb mindennapokra sarkallhatnak a japán mikrolakások, amelyek egyre népszerűbbek a szigetország fiataljai körében
A japán főváros lakhatási helyzete évről-évre jelentősen romlik, egyre többen szorulnak rá arra, hogy igazán apró, alig 10 négyzetméteres vagy akár annál kisebb alapterületű otthonokban éljenek. Ők azonban nem panaszkodnak, számos trükköt kitaláltak annak érdekében, hogy még egy ilyen kis lakásban is jól érezzék magukat.
De vajon hogyan élnek a Föld egyik legdrágább és legtisztább országában? Hogyan lehet, hogy bár sok esetben jól keresnek, mégis egy apró kis helyiségben kell éjszakázniuk? Milyen hatással van ez az ottani emberek életére? A japánok kétségkívül máshogy állnak ehhez a helyzethez, mint az európai lakosság.
Amikor a pénz beszél
A japán mikrolakások a nagyvárosok, főleg Tokió magas ingatlanárai és a korlátozott hely miatt váltak egyre népszerűbbé az utóbbi években, évtizedben. Sok esetben ablakuk sincsen, emellett közös fürdőszobában tisztálkodnak a folyosón lakó többi dolgozó emberrel. A kis kuckók főleg a fiatalok számára vonzóak, főként az alacsony bérleti díjuk és a központi elhelyezkedésük miatt.
A lakosság rájött arra, hogy a sokszor alig pár négyzetméteres lakhelyek viszonylag nagy belmagassággal rendelkeznek, ami lehetővé teszi a galéria kialakítását az ágy számára, ezzel pedig jelentősen megnövelve a hasznos teret. Ebben az IKEA is nagy segítséget nyújt, hiszen felismerték a mikrolakások iránti igényt, sok helyen kínálnak apró helyiségeket, hogy bemutassák, hogyan illeszkednek a termékeik a kisméretű otthonokba. Ezen törpelakások kialakítása során a funkcionalitás és a helytakarékosság kulcsfontosságúnak számít.
Egy csésze Japán: a kissatenektől a vízidisznó simogatóig
A skandináv és a japán minimalizmus ötvözése gyakori, amely világos faanyagokat és semleges színek használatát jelenti. Ezek mind hozzájárulnak a tágasabb térérzethez. De ne gondoljuk, hogy ennyiből áll az egész. A mikroméretű otthonokba mosógépet, hűtőszekrényt, kanapét, de még dolgozóasztalt is beszuszakolnak, illetve a lakók ezekből választhatnak igény szerint. De miért volt erre szükség? Miért nem költöznek vidékre az emberek? Kulcsszó: a munka.
A mini helyek hozzájárulnak az egyik fő sztereotípiához, miszerint a japánok munkamániások, alig vannak otthon, akkor pedig bőven elég nekik egy szűk kis szoba is. Míg mi képtelenek vagyunk elképzelni, hogy milyen lehet egy 8 négyzetméteres kis zugban élni, addig számukra lassan ez vált normálissá. Az idejük nagy részét a munkahelyükön töltik, sokszor hétvégén is dolgoznak, majd viszonylag sok időt töltenek tömegközlekedési eszközökön, valamelyik étteremben megvacsoráznak és csak ezt követően térnek haza.
Minek is kellene nekik egy nagyobb lakás? Nem beszélve arról, hogy Japánban nem szokás az otthoni vendéglátás. A lakosság nagyjából egyharmada soha nem hívott még senkit haza, főleg nem barátokat. A fiatalok és az idősek rengeteget dolgoznak, alig töltenek időt a négy fal között. Ráadásul egyre több tokiói dönt úgy, hogy egyedül él, egyedül bérel otthont, emiatt váltak egyre népszerűbbé a kisebb terek. Nem ritka az sem, ha valaki a saját párját sem hívja meg a szobájába, mondván, hogy az a tér kizárólag az övé.
