Egy csésze Japán - A japán kávékultúra nyomában a kissatenektől a vízidisznó simogatóig
Első Japánban tett látogatásom során csordultig teltem ingerekkel: azt éreztem, mindent ki akarok próbálni, legyen az étel, ital, aktivitás, mindegy, jöhet dupla dózisban! Ennek meg is lett a böjtje, de ebbe ne menjünk most bele… A lényeg, hogy talán nem mindenkinek a kávé jut eszébe, ha Japánra gondol, pedig a szigetország jelentős kávékultúrával bír.
Egy kutatás alapján 2023-ban Japánban körülbelül 401,6 millió tonna kávét fogyasztottak, ami több mint hét százalék csökkenést jelent az előző évhez képest. Ezzel együtt az utóbbi évtizedekben a kávé iránti kereslet növekvő tendenciát mutat, mivel a fogyasztók preferenciái a tea felől egyre inkább a kávé felé tolódtak. A japán kávépiac nemcsak hatalmas, de kifejezetten igényes is: számos csúcsminőségű, díjazott kávét kóstolhat meg az, aki ott jár.
A japán kávépörkölők általában olyan neves eseményeken szerzik be a legjobbnak ítélt tételeket, mint a Cup of Excellence vagy a Best of Panama. De honnan ered a japánok kávé iránti szeretete, miért különlegesek a japán kávézók és kávék, illetve hogyan került a Távol-Keletre ez az értékes nedű?
A fengsuj szerint ilyen a tökéletes hálószoba
Európából Japánba
A kávé relatíve nem régen, a XVII. században érkezett Japánba holland kereskedők révén – abban az időben, amikor a szigetország még szigorúan korlátozta a külkapcsolatait. Az akkor még „nyugatinak” számító italt kezdetben nem fogadták kitörő lelkesedéssel, mivel a kávé kesernyés ízvilága távolt állt a japánok gusztusától. Csak a Meidzsi-restauráció idején, vagyis a XIX. század végén kezdett a kávé népszerűvé válni náluk, akkoriban, amikor fokozatosan kinyílt az ország, teret adva más kultúráknak, szokásoknak.
1888-ban nyitotta meg kapuit Tokióban az első kávéház, a Kahiichakan, amely egy új korszakot nyitott meg a japán kávékultúrában. Az art deco stílusú kávéházak, vagy ahogy ott nevezik, a kissatenek, hamarosan a társasági élet fontos helyszíneivé váltak. A XX. század közepére, különösen a második világháborút követően, a kávé a fogyasztói világ egyik szimbólumává vált, és az amerikai életstílus szerves része lett.
Az UCC Ueshima Coffee Co. az 1960-as években vezette be a világ első dobozos kávéját, az „UCC Coffee with Milk”-et, amely kényelmesebbé és népszerűbbé tette a kávéfogyasztást.
A kávé- és italautomaták, amelyek egyaránt megtalálhatók a városokban és vidéken is, napjainkban is gyors és kényelmes koffeinpótlást kínálnak, meglepően széles választékkal. Az 1980-as és 90-es években megjelentek az olyan nagy kávéláncok, mint a Starbucks vagy a japán Doutor, és a kávéfogyasztás rutinná vált. Ennek ellenére a hagyományos kissatenek továbbra is őrzik a kézműves kávéhagyományt.
Kávéba zárt múlt
A kissatenek nem csupán kávézók – ezek a helyek egyfajta életérzést közvetítenek, amely a Sóva-korszak (1926–1989) nosztalgiáját és a minimalista esztétika iránti tiszteletet tükrözi. Ezek a kávéházak elsősorban a kézműves pour-over („átcsepegtetett”) technikára és a minőségi alapanyagokra építenek. A kissatenek gyakran sötét, fából készült bútorokkal, letisztult designnal, vintage kávégépekkel és csendes, nyugodt légkörrel várják a vendégeket. Ezekben a terekben a kávézás egyfajta meditáció:
a fogyasztók elmerülhetnek a karakteres ízekben, közben pedig átadhatják magukat a hely pihentető atmoszférájának.
A kissatenek jelentős hatással voltak a nemzetközi kávékultúrára is. James Freeman, a Blue Bottle Coffee alapítója, egy japán kissatenben lelt ihletre azelőtt, hogy megnyitotta volna első kávézóját az Egyesült Államokban. Az olyan technikák, mint a vákuumos, szifonos kávéfőzés, amely szinte laboratóriumi precizitást igényel, elsősorban a japán kávéházakban született meg, és ma világszerte a csodájára járnak a szakértők és a fogyasztók egyaránt.
Globális trendek nyomvonalán
Noha a kissatenek továbbra is őrzik a hagyományokat, számos modern kávézó is született Japánban az elmúlt években, évtizedekben, amelyek a tradíciók őrzése mellett innovatív technológiákat alkalmaznak a kávékészítés során. A speciality kávézók különféle főzési módszerekkel készített nedűket kínálnak. Ilyen például az egyik személyes kedvencem, a japán stílusú iced drip coffee, amely forró kávé és jég kombinációjával emeli ki az ital savasságát és frissességét.
A modern kávézókban az espresso-alapú italok, például a latte és a cappuccino (valamint ezek ízesített változatai, például a matcha latte) egyre népszerűbbek, különösen a fiatalabb generáció körében, akik szívesen fogyasztanak édesebb, krémesebb italokat, illetve nyitottak az egyedi ízekre.
Például az espresso tonic-éra, amely egy kifejezetten nyári ital, vagy az espresso cola-ra és az espresso lime/strawberry soda variációkra. Természetesen a hagyományos fekete kávé is megőrizte előkelő helyét, különösen azok körében, akik a munkahelyi koncentrációjukat szeretnék sallangok nélkül, „tiszta” koffeinnel élénkíteni.
A kávépörkölés reneszánsza
Japán kávéfogyasztási kultúrájában a frissesség és a minőség a legfontosabb szempontok. A helyben pörkölt kávék iránti kereslet folyamatosan nő, mivel a fogyasztók egyre inkább érdeklődnek az alapanyagok eredete és a pörkölési technikák iránt. Az olyan innovációk, mint a Roastelier by Nescafé, lehetővé teszik, hogy kisebb kávézók is saját pörkölésű kávékat kínáljanak. Ez a technológia nemcsak helytakarékos, de
a pörkölési folyamatot is személyre szabhatóvá teszi, hogy az a különféle egyedi ízprofilokhoz igazodhasson.
Az olyan újgenerációs pörkölő rendszerek, mint például a Roastelier, a zöld kávébabok egyedi terroirját (felismerhető egyedi jellegét, illat- és ízvilágát) QR-kódok segítségével mutatja be, ezáltal is biztosítva az átláthatóságot a fogyasztók számára.
Mit tehetünk a fenntartható kávézásért?
Akár Japán, akár más ország kávékultúrájáról beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül a fenntarthatóság mellett. Mi, fogyasztók is sokat tehetünk azért, hogy úgy éljük át a kávézás élményét, hogy közben kíméljük a környezetünket.A Tudatos Vásárlók Egyesületének ajánlása szerint az alábbiak betartásával sokat tehetünk azért, hogy még fenntarthatóbbá váljon a kávézás:
- Vásároljunk tanúsított kávét, ami fair trade, bio és környezetbarát!
- Tanuljuk meg, hogyan kell helyesen adagolni a kávét!
- Csak annyi kávét készítsünk, amennyit megiszunk, ezáltal elkerülhetjük a pazarlást.
- Kevés tejet adjunk a kávéhoz, vagy ne használjunk egyáltalán tejet! A legjobb, ha áttérünk a növényi tejekre.
- A csészét mindig mossuk ki hideg vízzel, vagy tegyük a mosogatógépbe!
- Válasszunk olyan kávéfőzőt, ami kevesebb áramot fogyaszt!
- Kerüljük a túlzott kávéfogyasztást!
Kávé á la Tokió
Tokió kávékultúrája elképesztően színes, minden utcasarkon találni egyedi hangulatú kávézókat. A Little Nap Coffee Stand a Yoyogi Park közelében tökéletes választás egy gyors kávés reggelihez (a karamellás-fügés kenyér kihagyhatatlan). A Cafe Reissue egyedülálló 3D latte art-jaival kápráztat el, míg a Glitch Coffee-ban a személyzet olyan különleges fajtákon vezet végig, mint például geisha kávébabok.
Ha otthonosabb hangulatra vágyunk, érdemes kipróbálni a Murrma Coffee Shopot, ahol a tulajdonos helyben pörköli a kávébabokat, vagy a Chill Out Coffee & Records-ot, amely a kávé mellett zenei válogatásával és mennyei citromtortájával bír maradásra. Az amerikai stílust kedvelőknek ott a Menotti’s Tokyo, ahol az americano és a mézes-fekete borsos-sajtos toast igazi ízorgia.
Ezen kívül számos tematikus kávézó vár, például a The Capybara Cafe, ahol kapibarákat, vagyis vízidisznókat simogathatunk kávézás közben (hogy ez mennyire etikus, abba most ne menjünk bele). Ha már állatok, a macskabarátok örömüket lelhetik a Temari no Ouchi-ban, ahol egy mesebeli erdőt idéző környezetben kávézhatnak a vendégek a ház 24 cicájának társaságában. A Ghibli-rajongók számára a Shiro-Hige’s Cream Puff Factory igazi csemege, hiszen Totoro formájú sütik és más, Ghibli ihlette édességek várják őket.
Ha pedig valaki egy galaktikus élményre vágyik, a Milky Way Cafe Ikebukuróban az űrbe repít csillagalakú édességekkel és fantáziadús italokkal. E tematikus kávézókba belépve a látogatók pár percre kiszállhatnak a hétköznapok mókuskerekéből, és egy elképzelt világ részesei lehetnek, ahol
kiengedhetik a fáradt gőzt kedvenc kávéjukat szürcsölgetve.
Nem mehetünk el szó nélkül a DAWN Avatar Café mellett, amelyben távvezérelt robotok szolgálnak fel, lehetőséget adva fogyatékkal élő embereknek, hogy otthonukból dolgozhassanak. A robotok, vagyis az úgynevezett OriHime-k, nemcsak a vendégeket szolgálják ki, hanem interaktív élményt is kínálnak, hiszen az operátorok által valós időben kommunikálnak a látogatókkal. A kávézó célja, hogy technológiai innovációval támogassa az inkluzív törekvéseket.
Japán kávékultúrája jól példázza, hogy hogyan lehet hagyományőrző módon, mégis az innovációra nyitottan új irányokat felfedezni a kávézásban, miközben a magas minőséget tartva olykor kicsit „belebolondulhatunk” ebbe a különleges, ízkavalkáddal tűzdelt, retrofuturisztikus világba.