Egy csésze Japán - A japán kávékultúra nyomában a kissatenektől a vízidisznó simogatóig
Első Japánban tett látogatásom során csordultig teltem ingerekkel: azt éreztem, mindent ki akarok próbálni, legyen az étel, ital, aktivitás, mindegy, jöhet dupla dózisban! Ennek meg is lett a böjtje, de ebbe ne menjünk most bele… A lényeg, hogy talán nem mindenkinek a kávé jut eszébe, ha Japánra gondol, pedig a szigetország jelentős kávékultúrával bír.
Egy kutatás alapján 2023-ban Japánban körülbelül 401,6 millió tonna kávét fogyasztottak, ami több mint hét százalék csökkenést jelent az előző évhez képest. Ezzel együtt az utóbbi évtizedekben a kávé iránti kereslet növekvő tendenciát mutat, mivel a fogyasztók preferenciái a tea felől egyre inkább a kávé felé tolódtak. A japán kávépiac nemcsak hatalmas, de kifejezetten igényes is: számos csúcsminőségű, díjazott kávét kóstolhat meg az, aki ott jár.
A japán kávépörkölők általában olyan neves eseményeken szerzik be a legjobbnak ítélt tételeket, mint a Cup of Excellence vagy a Best of Panama. De honnan ered a japánok kávé iránti szeretete, miért különlegesek a japán kávézók és kávék, illetve hogyan került a Távol-Keletre ez az értékes nedű?
A fengsuj szerint ilyen a tökéletes hálószoba
Európából Japánba
A kávé relatíve nem régen, a XVII. században érkezett Japánba holland kereskedők révén – abban az időben, amikor a szigetország még szigorúan korlátozta a külkapcsolatait. Az akkor még „nyugatinak” számító italt kezdetben nem fogadták kitörő lelkesedéssel, mivel a kávé kesernyés ízvilága távolt állt a japánok gusztusától. Csak a Meidzsi-restauráció idején, vagyis a XIX. század végén kezdett a kávé népszerűvé válni náluk, akkoriban, amikor fokozatosan kinyílt az ország, teret adva más kultúráknak, szokásoknak.
1888-ban nyitotta meg kapuit Tokióban az első kávéház, a Kahiichakan, amely egy új korszakot nyitott meg a japán kávékultúrában. Az art deco stílusú kávéházak, vagy ahogy ott nevezik, a kissatenek, hamarosan a társasági élet fontos helyszíneivé váltak. A XX. század közepére, különösen a második világháborút követően, a kávé a fogyasztói világ egyik szimbólumává vált, és az amerikai életstílus szerves része lett.
Az UCC Ueshima Coffee Co. az 1960-as években vezette be a világ első dobozos kávéját, az „UCC Coffee with Milk”-et, amely kényelmesebbé és népszerűbbé tette a kávéfogyasztást.
A kávé- és italautomaták, amelyek egyaránt megtalálhatók a városokban és vidéken is, napjainkban is gyors és kényelmes koffeinpótlást kínálnak, meglepően széles választékkal. Az 1980-as és 90-es években megjelentek az olyan nagy kávéláncok, mint a Starbucks vagy a japán Doutor, és a kávéfogyasztás rutinná vált. Ennek ellenére a hagyományos kissatenek továbbra is őrzik a kézműves kávéhagyományt.
UNICUM: Egy márka, ami a büszkeséget és a családot jelenti - interjú Zwack Sándorral
Kávéba zárt múlt
A kissatenek nem csupán kávézók – ezek a helyek egyfajta életérzést közvetítenek, amely a Sóva-korszak (1926–1989) nosztalgiáját és a minimalista esztétika iránti tiszteletet tükrözi. Ezek a kávéházak elsősorban a kézműves pour-over („átcsepegtetett”) technikára és a minőségi alapanyagokra építenek. A kissatenek gyakran sötét, fából készült bútorokkal, letisztult designnal, vintage kávégépekkel és csendes, nyugodt légkörrel várják a vendégeket. Ezekben a terekben a kávézás egyfajta meditáció:
a fogyasztók elmerülhetnek a karakteres ízekben, közben pedig átadhatják magukat a hely pihentető atmoszférájának.
