Az írás és olvasás gyógyító ereje segíthet a lelki immunrendszer megerősítésén

Mindenki, akit ért már veszteség, tudja jól, milyen apróságok is képesek segítséget nyújtani azok elviselésében. Legyen szó szerelmi bánatról, gyászról, munkahelyi kudarcról vagy a világban való saját helyünk megtalálásáról, mind olyan élethelyzet, melyben nagyszerű lenne egy kéz, vagy egy másik szemlélet, amely segítene abban, hogy megértsük a velünk történteket.

Komjáthy Alíz pszichológus, írás- és irodalomterapeutával beszélgettünk a lehetséges megoldásokról, és aki azt is elárulja, hogy segítség néha közelebb van, mint gondolnánk.

„Bizonyos élethelyzetekben, amikor kérdésekkel találjuk szemben magunkat, vagy elakadunk, nem kell tovább menni, mint a könyvespolcunk, vagy az íróasztalunk – itt laknak ugyanis a történetek. A saját narratívánk tesz minket azzá, akik vagyunk, mások történetei azonban hozzátesznek ehhez – új perspektívát adhatnak és segíthetnek a saját helyzetünk újraértékelésében, elakadásaink feldolgozásában. Klienseimmel a saját témájukhoz igazodó irodalmi szövegekkel, valamint egyedi írásgyakorlatokkal dolgozunk ezeken a kérdéseken” - kezdi a terapeuta, aki szerint ebbe a folyamatba otthon, egyedül is bele lehet vágni.

Öngondoskodással az elfogadásért

A tudatos olvasás rengeteg előnnyel szolgálhat lelki életünk kapcsán, úgy, mint az önreflexió és az önismeret javulása, az empátia, vagy az érzelmeink magasabb szintű detektálása. Olvasás közben a miénkhez hasonló helyzetekkel, érzésekkel és gondolatokkal találkozhatunk, így akár egyedül ülve a szobánkban is megtapasztalhatjuk a valahová tartozás, a közös megélés érzését.

Azáltal, hogy egy másik ember szemszögén keresztül olvashatunk egy, a miénkhez hasonló életeseményről vagy érzésvilágról, egészen máshogy tudunk ránézni a saját történetünkre is. Lehetőségünk van, eddig rejtve maradt dolgokat is meglátni benne, tisztulhat az érzelmi megélésünk, összerendeződhetnek a gondolataink. Ráadásul az irodalmi nyelv szavakat adhat ahhoz, amiről korábban úgy gondoltuk, lehetetlen szavakba önteni.

A szereplők cselekedeteit nyomon követve ötleteket, inspirációkat kaphatunk bizonyos megoldási mintázatok létrehozásához, vagy éppen elvetéséhez. Vagyis a fotelunkban ülve „kipróbálhatunk” különféle reakciókat, viselkedési mintákat, belehelyezkedhetünk különféle nézőpontokba és eldönthetjük, melyik áll hozzánk a legközelebb. Ezek pedig felbecsülhetetlen segítségünkre lesznek, amikor szobánkból kilépünk a való életbe!

Ha az olvasási élményünket önreflektív írással egészítjük ki, a hatás megtöbbszöröződhet és kiegészülhet a saját válaszaink és megoldásaink megtalálásával, aktuális érzelmeink felismerésével, valamint egyéb fontos önismereti hozadékokkal. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy az olvasás és az írás felér a külső, szakavatott segítséggel!

Miért nincsenek nők a kötelező olvasmányaink között?

Immunerősítő, másként

„Ha úgy érzed, elakadtál, vagy könnyebb lenne segítséggel, keress fel egy pszichológust, akivel akár egyéni, akár csoportos formában tovább tudsz dolgozni az olvasás, vagy írás közben felbukkant érzéseiden, gondolataidon” - javasolja Komjáthy Alíz, aki a lelki immunrendszer fogalmáról is beszél.

„Lelki jóllétünk, hasonlóan fizikai állapotunkhoz, sok tényező összességétől függ. Mint ilyen, különféle módokon edzhető és tréningezhető – a nehézségek pedig ezáltal távoltarthatóbbak, vagy gyorsabb lefolyásúak lehetnek. Régóta tudjuk, hogy fizikai testünket nem szabad elhanyagolnunk és nem kifizetődő csak akkor foglalkozni vele, amikor már megbetegedtünk. A testedzést, az egészséges táplálkozást és a vitaminokat sokkal okosabb egészségünk és természetes védekező mechanizmusunk fenntartása érdekében használnunk.

Ha így teszünk, bármilyen fertőzést is kapunk el, szervezetünk sokkal könnyebben megbirkózik majd vele. Lelki egészségünk nagyban hasonlít a fizikaihoz: átlagos, hétköznapi helyzeteinkben dolgozzunk az önismeretünkön, mélyítsük kapcsolatainkat, tudatosítsuk helyzetünket, elakadásainkat, vágyainkat és céljainkat, valamint sajátítsunk el hatékony stresszkezelési módszereket.

Lelki egészségünk megelőző, preventív funkcióját épp annyira jól lehet használni, mint fizikai testünk immunrendszerét!

Fejlesszük pszichés ellenálló képességünket, így amikor nehéz időszakokat élünk át, krízishelyzettel találkozunk, erősebb alapra támaszkodhatunk és könnyebben birkózhatunk meg velük” - magyarázza a pszichológus, aki olvasmány és filmélményeket, valamint önismereti írásgyakorlatokat ajánl mindenkinek, aki szeretné lelki immunrendszerét fejleszteni, és arra is felhívja a figyelmet, hogy nem kell megvárnunk a krízist, hogy elkezdjünk önmagunkon dolgozni!

Krízis, mint lehetőség

Komjáthy Alíz véleménye szerint a krízis minden olyan érzelmileg megterhelő és kritikus állapotot jelent, amely veszélyezteti az egyén lelki egyensúlyát. Fajtájától függően egy következő életszakaszba lépés, vagy váratlanul bekövetkező veszteség, esetleg trauma okozza. Jellemzője, hogy az érintett teljes érzelmi kapacitását leköti, megoldást azonban nehezen, vagy egyáltalán nem talál rá, melytől önmagát tehetetlennek, helyzetét kilátástalannak érzi, és pszichés egyensúlyvesztés következik be.

Így törd meg a régi szokásaidat és válj, azzá, aki valóban tesz magáért

Gyerekkorunktól kezdve egészen idős korunkig minden egyes életszakasz váltásakor (pl. serdülőkor, fiatal felnőttkor, felnőttkor, időskor) újabb-nál újabb, úgynevezett normatív (vagy fejlődési) krízissel találjuk szemben magunkat. Erik Erikson elmélete szerint személyiségfejlődésünk előre meghatározott fokozatokon halad keresztül, melyek mindegyikéhez tartozik egy-egy megoldásra váró témakör.

„Az élethosszig tartó fejlődés lehetőségét ezeknek a kihívásoknak a megoldása adja a kezünkbe – amennyiben sikerrel járunk, olyan erősségekre tehetünk szert, melyek elkísérhetnek és támogathatnak minket a következő kihívások során” - magyarázza a szakértő, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a krízisek második fajtája a nem normatív (vagy akcidentális) krízis, mely előre nem kiszámítható, néha hirtelen bekövetkező veszteséghez vagy traumához köthető, és bármely életszakaszban bekövetkezhet.

„Ezek tulajdonképpen érzelmileg veszélyes szituációk – ilyen például egy szakítás, vagy válás, haláleset, erőszak, betegség vagy természeti katasztrófa.” - mondja a pszichológus, majd néhány egyszerű példát is bemutat, amik az otthoni gyakorlást segíthetik. „Szabó Magda: Az őz című könyve remek lehetőséget biztosít. Igazi mélységében ismerhetjük meg egy csaló és egy megcsalt viszonyát, így a hűtlenség olyan dimenzióira láthatunk rá, amire talán még soha korábban. Ha pedig olvasás helyett inkább néznénk valamit a témában, A viszony (The Affair) című, 2014-es drámasorozatot ajánlom.

Ahogy a címe is mutatja, egy viszony történetét járja körül, mely egy aprócska félrelépésként indult, és hosszú évekig tartó bonyodalommá nőtte ki magát” - magyarázza a terapeuta, és arra is felhívja a figyelmet, hogy a könyv olvasása vagy a film nézése közben elgondolkodhatunk a hűség és hűtlenség fogalmán, később pedig egyszerű kérdések mentén papírra vethetjük gondolatainkat.

Ilyen kérdés lehet például, hogy mi érintett meg leginkább a történetekben? Vagy hogy mi vajon hogyan cselekednénk egy ilyen helyzetben?! Hol húznánk meg a határt? „Garantáltan beszippant majd mind a két történet, de a felismeréseink lejegyzetelésével valódi önismereti hozadékra tehetünk szert mindkét esetben.”

„A mi gondolkodásmódunkban nem választhatóak el a férfi és a női illatok” - Interjú Sergio Momo parfümőrrel

A terapeuta a krízishelyzetek kapcsán azt is kiemeli, hogy amellett, hogy érzelmileg és mentálisan is megterhelő életeseményeket jelölnek, magukban hordozzák a fejlődés lehetőségét is. Kimenetelük tehát kettős lehet: amennyiben tudatosan, valamint megfelelő színvonalon és minőségben küzdünk meg velük, gyarapszunk, fejlődjünk, végezetül pedig tovább lépjünk.

„Ha a problémamegoldási mintázataink kudarcot vallanak, és a felborult egyensúlyi állapotot képtelenek vagyunk helyreállítani, a helyzet akár krónikussá is válhat. Ez kilátástalanság- és beragadtság-érzést idézhet elő, mely káros vagy önpusztító viselkedésformákkal párosulva hosszútávú negatív következményekkel járhat” - részletezi a szakember, aki két dolgot javasol annak érdekében, hogy kríziseinket pozitív kimenetellel zárjuk.

„Az egyik a lelki immunrendszerünk edzése, vagyis a krízisektől mentes, normál hétköznapok során fejlesszük önismeretünket, sajátítsunk el hatékony stresszkezelési módszereket, valamint bővítsük megküzdési stratégiáink tárházát. Pszichés ellenálló képességünket fejleszthetjük egyéni vagy csoportos terápiás keretek között, tudatosítás útján, például coaching eszközök segítségével, és egyéb kiegészítő technikák is hasznosnak bizonyulhatnak, mint például a tudatos olvasás vagy a reflektív írás.

A másik dolog, amit tehetünk, már a krízisállapotban válik időszerűvé. Amennyiben túl nehéznek érzünk egy krízishelyzetet, és az eddigi megküzdési módszereink nem válnak be, újakat pedig bármilyen oknál fogva nem tudunk mozgósítani, mindenképp kérjünk szakszerű segítséget!” - javasolja Komjáthy Alíz.

A magány ereje

A pszichológus arra is kitér, hogy magányosok lenni nem jelent egyet az egyedülléttel, de az irodalomterápia erre a problémára is kiváló megoldást jelenthet. Két nagyszerű kortárs regényt ajánl a témában, és azt is hozzáteszi, hogy a magányosság megítélése és egyéni megélése nagyon sokat változott az elmúlt pár év során. „Praxisomban azt tapasztalom, hogy egyre több hozzám forduló küzd a magányosság érzésével. Olyan, mintha a világjárvány ezt a problémát itt hagyta volna maradványtünetként, az erről való nyílt beszéd és a megoldások keresése azonban azóta nehezített terepen mozog.

Nem véletlen, hogy egy rossz napon a kedvenc pulcsidat veszed fel: a divatnak terápiás hatása van

A magány feloldása felé vezető út első lépése lehet, ha egy kortársunk (még akkor is, ha nem ismerjük személyesen) hangosan ki meri mondani azokat az érzéseket és gondolatokat, melyeket mi magunk talán nem tudunk vagy merünk megfogalmazni.

Az irodalom különféle élethelyzetekben máshogy és máshogy tud segítő kezet nyújtani.

A magányosság témakörében azt tapasztalom, hogy leginkább a felismerésben és a megfogalmazásban támaszkodhatunk rá. Azok a gondolatok és érzések, melyek a hősöket őrlik, lehet, hogy ismerősek lesznek számunkra. De az is lehet, hogy épp ellenkezőleg: abból jövünk rá, hogy mit is érzünk, hogy megélésünk szöges ellentéte az ott olvasottaknak.”