„Keresztbe tettem a lábam, nehogy bepisiljek” – Mégis miért szenvedünk az inkontinenciától, ha az gyógyítható?

Az inkontinencia korántsem csak az idősebb, vagy épp várandós nőket érintő probléma
Az inkontinencia korántsem csak az idősebb, vagy épp várandós nőket érintő probléma
Fotó: choi donsgu/Getty Images

„Mielőtt ezzel a jókedélyű társasággal találkozom, két betétet teszek be, és egy pótbugyit, hogy kihúzzam éjfélig.” „Nem tudom, mások hogy csinálják. Nekem két gyerek után szétment lent minden.” Mindössze néhány, nőtársaságban el-elsuttogott mondat, amelyek az urogenitális szervrendszer egyik leggyakoribb problémájára, az inkontinenciára utalnak.

Ugyan prof.dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinika Igazgatója, a Magyar Nőorvos Társaság elnöke szerint a nők harminc-negyven százaléka érintett (lesz) inkontinenciában élete valamely szakaszán, a mai napig súlyos tabuk övezik a problémakört. Egészen addig, amíg azokat fel nem törjük.

„Az inkontinencia az idős vagy terhes nőkre jellemző” – hangzik el a leggyakoribb tévhit az inkontinenciának hívott problémakörrel kapcsolatban. Ugyan való igaz, hogy a kellemetlenség alapvetően e két életszakaszban a leggyakoribb, prof. dr. Ács Nándor szerint korántsem annyira kor- és életszakasz függő a dolog, mint ahogy az elterjedt a köztudatban.

„A probléma nyilvánvalóan összefügg a várandóssággal, de előfordulhat az is, hogy valakinek genetikai hajlama van rá” – állítja a szakértő. „Az inkontinencia alapvetően azt jelenti, hogy valaki nem tudja úgy tartani a vizeletét, mint korábban, tehát bizonyos helyzetekben az elcsöppen. Ezt szakmai nyelven úgy szoktuk megfogalmazni, hogy akaratlan vizeletvesztés történik” – magyarázza a szakember, aki egyúttal hozzáteszi: nagyon ritka, hogy valakinél úgy alakuljon ki inkontinencia húsz, harmincévesen, hogy nem volt várandós és nem szült, ettől függetlenül az érintettek magas száma magáért beszél.

Inkontinencia gyorstalpaló

Ugyan definíciója szerint egy meglehetősen egyszerű problémáról van szó, annak hátterében többféle dolog állhat. „Az inkontinenciának két nagy csoportját különböztetjük meg. Az egyik, ami abból adódik, hogy a hólyag, a hüvely, a méh, tehát a kismedencei szervek megsüllyednek, azért, mert a szalagok kinyúlnak. A szalagok egyéni hajlam vagy a kor előrehaladtával nyúlhatnak meg, de akkor is előfordul, ha minél több és minél nagyobb babákat szül valaki. Ezt hívják úgy, hogy stressz inkontinencia” – árulja el az orvos.

A várandósság és a természetes szülés nagyban hozzájárulhatnak az inkontinencia kialakulásához
Fotó: Ekaterina Demidova/Getty Images

Ács doktor ugyanakkor kiemeli: „A stressz ebben az esetben nem pszichés eredetű, hanem azokra a helyzetekre utal, amikor úgy csöppen el a vizelet, ha például valaki köhög, tüsszög, ugrik, nevet, vagy nagyot emel, azaz erőteljes és/vagy hirtelen hasprés következik be.”

Merőben más problematikát rejt a késztetéses inkontinencia, más néven hiperaktív hólyag. „Ilyenkor azt érzékeli a páciens, hogyha nem jut el azonnal a vécéig, akkor be fog csöppenni a vizelet. Itt inkább arról van szó, hogy a hólyag fala valamiért túl érzékennyé vált már a vizeletre is, amely feszíti a hólyagfalat” – magyarázza az orvos.

Kezelési módok

Az inkontinencia megfelelő diagnózisa már csak azért sem elengedhető, mert a kétféle problémának kétféle kezelési útja van. „Mivel a stressz inkontinenciáért a megnyúlt szalagok a felelősek, így ezeket a szalagokat, szöveteket kell valahogy visszaerősíteni a helyükre. Ennek a legegyszerűbb és a betegek által akár otthon is kivitelezhető megoldása a kismedencei torna vagy a hüvely- intim torna. (Előbbi akár hüvelygolyók segítségével is végezhető.)”

Az intim torna elősegítheti a medencefenék izmainak megerősödését
Fotó: Undrey/Gettyimages

Ács doktor szerint a lézeres kezelések jelentik a következő lépcsőfokot, ezek azonban nem TB-támogatott beavatkozások, így az ár sokaknak okozhat problémát. „Ha valaki nem tudja finanszírozni a lézeres beavatkozást, olyan egyéb típusú műtétek jöhetnek szóba, amelyeket nőgyógyászok és urológusok is végeznek. Ezek lényege, hogy a kinyúlt szalagokat és kötőszöveteket (amelyek a húgyhólyagot és a húgycsövet tartják) »vissza kell rögzíteni« az eredeti helyükre” – magyarázza a szakértő.

Más a helyzet a késztetéses inkontinencia esetén: mivel ez a verzió a hólyag túlérzékenységéből ered, Ács doktor szerint a megoldása egyértelműen a gyógyszeres kezelésben rejlik.

Szezont a fazonnal

Ugyan prof.dr. Ács Nándor szerint az inkontinencia viszonylag egyértelmű tünettel jár, sokan (tévesen) mégis összetévesztik a bakteriális vizeletfertőzéssel, köznapi nevén felfázással. „Adott esetben az ilyesfajta fertőzések is okozhatnak hasonló bizonytalanságot a vizelettartás tekintetében, de ez maximum időszakos kényelmetlenséget jelent.”

Az inkontinencia tünetei sokkal direktebbek ennél. „Stressz inkontinencia esetén jóval a vizelettartási probléma kialakulása előtt jelentkezhet egy idegentest-érzet a hüvelyben. Ez sokszor tapintható és látható is a szeméremtestnél: ez a hólyag vagy méh megsüllyedésének egyértelmű jele lehet. Ezt egyébként furcsa nyomás- és húzóérzet kísérheti” – teszi hozzá az orvos.

Az orvos szerint az inkontinenciával kapcsolatos egyik legnagyobb probléma, hogy még mindig nem beszélünk róla
Fotó: Maria Korneeva/Getty Images

A szakember szerint a legnagyobb problémát mégis az ikontinenciát övező tabuk jelentik: A mai napig jellemző, hogy a nők nem beszélnek a tünetekről. Egyrészt, mert természetesnek érzik azt, hiszen az édesanyjuk, nagymamájuk is hasonlókra panaszkodott anno, másrészt pedig azért, mert kellemetlen lehet nyíltan kommunikálni róluk.

Dr. Ács szerint a tünetek észlelését követően mindenképp érdemes olyan szakemberhez fordulni, aki dedikáltan ezzel a problémával foglalkozik: azok megszüntetésében ugyanis kulcsfontosságú lehet az inkontinencia típusának pontos meghatározása. „Azok az orvosok, akik esetleg nem kellően járatosak ebben a témában, és esetleg nem tudják elkülöníteni az inkontinencia különböző formáit, azoknál előfordulhat, hogy gyógyszeres kezeléssel próbálnak megoldani olyasmit, amit műtéttel kellene, vagy még rosszabb: megműtenek valakit úgy, hogy elegendő lenne a gyógyszeres kezelés.”

Az inkontinencia tünetei mára kiválóan kezelhetők, feltéve, ha beszélünk róluk
Fotó: SolStock/Getty Images

A szakember szerint, ha megfelelő kollégához kerülünk, egy egyszerű vizsgálattal meghatározható, milyen típusú inkontinenciáról van szó. „Vannak igazán jól képzett kollégák, akik már ultrahanggal is meg tudják állapítani a probléma pontos forrását” – állítja a szakember.

Prof.dr. Ács Nándor szerint nem érdemes szenvedni az inkontinencia kellemetlen tüneteitől, hiszen ez az állapot ma már gyógyítható! „Nem kell a vizeletvesztéssel szenvedni, nem kell betétet, inkontinencia betétet hordani, mert ez a kellemetlenség megszüntethető. Használjuk ki a tudomány adta lehetőségeket!”