Dr. Purcsi Katalin: Az ikerterhesség anyai és magzati oldalról nézve is fokozottabb kockázattal jár
A terhesség nem betegség! Vannak azonban olyan várandósságot kísérő állapotok, amelyek fokozott orvosi figyelmet, szorosabb kontrollt igényelnek. Ilyen az ikerterhesség is.
Ha az ember megtudja, hogy ikreket (esetleg hármas vagy még többes ikreket vár), vegyes érzései lehetnek. Teljesen normális az, ha az öröm mellett félelem és aggodalom is vegyül az érzések közé, hiszen nem mindennapi várandósság az, ahol nem egy, hanem több baba növekszik a méhünkben. Dr. Purcsi Katalin szülész-nőgyógyász szakorvos, a Babagenetika Egyesület szakértője elmondja a legfontosabb tudnivalókat az ikerterhességről.
Magasabb kockázat
Az ikrekkel várandósság azért számít veszélyeztetett terhességnek, mert mind anyai, mind magzati oldalról nézve fokozottabb kockázattal jár. „Anyai szempontból sokkal gyakrabban jelentkezhet terhességi magas vérnyomás, a toxémia kockázata a négyszeresére nő, a terhességi cukorbetegség, vérszegénység is gyakoribb, illetve a méh fokozott térfogat-növekedése miatt a méhszáj megrövidülése és esetleges kinyílása is fokozottabban fordul elő.
A magzati fejlődési rendellenességek esélye növekedhet, emelkedhet a koraszülés gyakorisága, az idő előtti burokrepedés, lepényleválás lehetősége, illetve a méhen belüli fejlődési elmaradások is többször fordulnak elő ikerterhesség során” – mondja Purcsi Katalin, hozzátéve, hogy nagyon fontos már a várandósság elején meghatározni, hogy milyen típusú ikerterhességről van szó, hiszen a további gondozási lépéseket ez is befolyásolja. Az biztos, hogy az ikerterhességek fokozottabb kontrollt és gyakoribb vizsgálatot igényelnek.
Szerelem újratöltve: Hogyan találjuk meg a közös utat a második házasságban?
„Különösen a magzatok közti súlybeli eltérés (ha a kettőjük közti különbség meghaladja az ötszáz grammot vagy húsz százalékot) esetén javasolt a szoros követés, amely általában kéthetente magzati méretmérést, hetente áramlásmérést és akár hetente két NST vizsgálatot is jelent. Az egyik legsúlyosabb szövődmény az iker-iker transzfúzió, ami nem minden típusú ikerterhességnél fordulhat elő.
Leggyakrabban a 16-26. hét közt jelentkezik és az a lényege, hogy a magzatok vérmennyisége közt felborul az egyensúly, amely mindenképpen azonnali beavatkozást igényel, különben végzetes kimenetele lehet” – mondja Purcsi Katalin.
Más állapot
Ha valaki ikrekkel várandós, akkor az első trimeszterben erőteljesebben émelygést, hányingert tapasztalhat, és a terhességi vészes hányás kialakulására is nagyobb az esélye, melynek hátterében az orvos szerint valószínűleg a magasabb hormonszintek állnak. Az ikerterhes kismamák általában fáradékonyabbak, illetve a has méretnövekedése is hamarabb elkezdődhet az esetükben. Ugyanakkor, ha az orvos másképp nem javasolja, ikrekkel is nyugodtan lehet kismamák számára ajánlott testmozgásokat végezni.
Purcsi Katalin szerint nagyon összetett és komplex feladat annak a mérlegelése, hogy ikrek születhetnek-e hüvelyi úton. Ennek megítélése szigorú szakmai szabályok szerint történik. „Mindenképpen meg kell nézni a magzatok fekvési pozícióját, a köztük lévő súlykülönbséget és egymáshoz viszonyított elhelyezkedésüket is. Azt is mérlegeljük ilyenkor, hogy először szül-e valaki, volt-e már méhen végzett műtéte (pl. császármetszés), illetve az adott várandósságban előfordult-e valamilyen komplikáció.
Egy ikerszülés levezetése minden szempontból sokkal magasabb szintű szakmai felkészültséget jelent, mint egy egyszeres szülésvezetés, illetve személyi és tárgyi feltételeknek is teljesülniük kell. Például két szülész-nőgyógyász, szülésznő, gyerekorvos, aneszteziológus mindenképpen legyen jelen, illetve a műtői háttér is adott legyen.”
Az ikerterhességek esetében általában be kell indítani a szülést, gyakrabban előfordulhat fájásgyengeség, elhúzódó kitolási szak, és sokszor az is, hogy az első magzat természetes úton, míg a második császármetszéssel jön a világra. Emellett nagyobb eséllyel alakulhat ki a szülést követően nagyfokú vérzés, mivel a nagyobb térfogatra kitágult méh nehezebben tud összehúzódni.