Tudtad, hogy egy 500 millió éves szerved irányít, amikor rátenyerelsz az autódudára vagy zavarba jössz egy váratlan kérdéstől?
Miért cselekszünk ösztönösen reflexből, amikor tudatosan is reagálhatnánk egy-egy helyzetre? A válasz egy szó: hüllőagy. Mert az agyunknak van egy része, amely több százmillió év után is ugyanúgy működik, vagyis az ösztönt részesíti előnyben, szemben a tudatossággal, akárcsak egykor az ősember, vagy ahogy az állatok. Olyan ez, mintha a testünk elfelejtette volna, hogy a XXI. században élünk?
A hüllőagy kifejezést Paul D. MacLean amerikai idegtudós vezette be, miután előrukkolt a háromrétegű agy elméletével, amely szerint agyunk három különböző evolúciós korszak során nyerte el mai formáját, éppen ezért három rétegből áll: hüllőagyból, a limbikus rendszerből és a neokortexből. Lényegében ez a hármas felel azért, hogy érzékeljük a minket körülvevő világot és benne mindent, ami velünk történik. Ezek között sokáig a hüllőagy volt a legdominánsabb, amely több mint 500 millió éves múltra tekint vissza, hiszen már a legprimitívebb gerinceseknél is jelen volt.
Az agy ezen része az alapvető funkciókat irányítja, mint például a légzés, a szívverés, a hőszabályozás és a szaporodási ösztönök. Mivel a hüllők és más hidegvérű állatok viselkedését elsősorban ez az agyi struktúra szabályozza, ezért is kapta az agy egyik része is ezt a nevet. Bár az emberi agy evolúciója során a hüllőagy fölé újabb rétegek épültek (ilyen a már említett limbikus rendszer, amely az érzelmeket és a társas viselkedést szabályozza, vagy a neokortex, amely a magasabb szintű gondolkodásért felel), a hüllőagy ma is aktívan működik, és nem ritkán átveszi az irányítást a többi réteg felett, amikor stresszhelyzetbe vagy gyors döntési helyzetbe kerülünk.
Segít elmenekülni a nehéz helyzetek elől
A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, mint egy vészgombot. Amikor például egy gyorsan érkező autót érzékelünk, vagy egy nehéz megbeszélés során kellemetlen kérdéssel találkozunk, az agytörzs aktiválja az adrenalin felszabadulását, amely gyorsítja a szívverést és élesíti az érzékeinket. Ennyi elég ahhoz, hogy a hüllőagy, vagyis az ösztönös válaszreakció életbe lépjen. Az ősembernél ez akkor fordult elő, amikor egy ragadozó elől menekült, vagy amikor a szélsőséges időjárás elől keresett gyorsan menedéket.
Tehát a hüllőagynak nagyon is fontos szerepe van, hiszen ez segít, hogy a pillanat tört része alatt cselekedjünk egy váratlan helyzetben. Ugyanakkor van még egy másodlagos funkciója is, amely meglepő módon fokozza a stresszt. A hüllőagy másik feladata a territorialitás, vagyis a terület védelme és a személyes határok meghúzása. Ezért érezzük magunkat kellemetlenül, ha valaki túl közel áll hozzánk a liftben. Mert az állatokhoz hasonlóan az emberek is ösztönösen védik azt, amit sajátjuknak éreznek, tehát a saját testüket.
Ösztönös vagy tudatos? Az emberi viselkedés, a reakció olyan generációs lenyomat, amit nem mindig lehet irányítani
Hiába tudjuk, hogy a liftben mellettünk álló személy semmilyen veszélyt nem jelent ránk nézve, és hogy nem fog ártani nekünk, az idegen személy közeledésekor mégis bekapcsol a hüllőagy, hogy jelezze: valaki, valamiért túl közel lépett hozzánk.
