Hizlal, ha cikiznek a súlyod miatt
A súly önmagában nem az egészség mérőszáma. Erre jutottak azok a tudósok, akik azt vizsgálták, hogy hogyan illeszkedik egymáshoz a fogyás, a testmozgás és a hosszú élettartam. A kutatások kifejezetten a túlsúlyosnak és elhízottnak tartott emberek egészségi állapotát mérték és végül megállapították, hogy az aktivitás megelőzi a fogyást, ha a szív egészségének javításáról és az általános halálozási kockázatok csökkentéséről van szó. A testsúly megbélyegzése óriási károkat okozhat az emberek mentális egészségeben.
A jelenség minimalizálása érdekében érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni az egészséges táplálkozásra, ami hatékonyan segíti a fogyást, valamint a cukorbetegség és a szívbetegség elleni védelmet, ahogy a fizikai aktivitás is nagyban hozzájárulhat a súlyfelesleg megítélésében és elfogadásában. Nem a diéta vagy fogyásellenesek állítják, valóban komoly következményekkel és szövődményekkel jár, ha komolyan vesszük a negatív kommenteket.
A súly és a mentális egészség kapcsolata
A szórakoztatóiparban, médiában, iskolákban, munkahelyeken, de akár az egészségügyben is gyakran negatív jelzőkkel illetett súlyfelesleg miatt való megbélyegzés okán szigorú társadalmi előítéletekkel kell szembenézniük a túlsúlyos embereknek. Az ilyen típusú megszégyenítések a legújabb tanulmányok szerint mentálisan és fizikailag is komoly sérüléseket okozhatnak - csökken például az önbecsülés, depressziót, szorongást, pánikbetegséget idéz elő.
Az alkohol, a társadalmi szorongás legnagyobb mítosza - beszélgetés dr. Schwab Richárddal és Sztankovics Mártával
Az American Heart Association konferenciáján hívták fel a figyelmet arra, hogy a nőket nagyobb valószínűséggel bántják a testsúlyuk - különösen a hasi pluszkilóik miatt - mint a férfiakat, függetlenül attól, hogy hány kilót nyomnak valójában. Esetükben tartós stressz és testképzavar is kialakulhat.
„A testsúly problémákkal küzdők kevésbé érzik magukat vonzónak, azt gondolják, hogy a súlyuk miatt ingatagnak vagy önzőnek tartják őket mások. Ezektől a stigmáktól sebezhetővé válnak. A szégyenérzet, mint önértékelési és betegítő érzelem az emberi stresszreakciókhoz köthető. Mikor szégyelljük magunkat, megnő a kortizol, azaz a stresszhormon termelésünk, ami a zsigeri zsír felhalmozódásához vezethet.
A hormonoknak pedig köze van a sikertelen fogyókúrához vagy a súlyingadozáshoz. A krónikusan magas kortizolszint túlevéshez és súlygyarapodáshoz vezethet” – jegyzi meg a tanulmány vezetője, Natalie Keirns az Oklahomai Állami Egyetem orvosjelöltje, aki szerint az efféle hiedelmek miatt az emberek ritkábban járnak orvosi vizsgálatokra, nagyobb valószínűséggel gondolják úgy, hogy orvosaik elítélik vagy kevésbé tisztelik őket súlyuk miatt.
Tehát a súlyfelesleggel élők nem csak érzelmileg sérülnek, de súlyuk is gyarapodhat a rájuk nehezedő nyomás miatt, valamint az egészségükre is hatással van, nagyobb eséllyel alakul ki náluk cukorbetegség, magas vérnyomás vagy szívbetegség, mint az átlagos testalkattal rendelkező társaiknál.
Keirns és kutatótársai úgy vélik, hogy az ő tanulmányuk az első, ami összefüggést mutat ki az súly miatt való előítéletek és a belső szerveink között felhalmozódott zsírréteg között, ennek ellenére nem tudják pontosan megállapítani az ok-okozati viszonyokat, de egyértelmű összefüggést vélnek felfedezni a testalkat miatt megbélyegzés és az elhízás között.
Amikor a testsúly szégyen
Az egyik részben igazolt tudományos felvetés szerint a plusz kilóik miatt megszégyenített emberek kevésbé veszik igénybe az orvosi ellátást – különösen, ha korábban rossz tapasztalataik voltak- és valószínűleg nagyobb eséllyel élnek egészségtelenül. Pedig az orvosok tudják a leginkább, hogy a hasi zsírral rendelkező nők szervezete a szokásosnál jóval intenzívebb kortizoltermeléssel válaszol a stresszre. A kortizonszintet azonban a szigorú diéta is megemelheti.
Az Amerikai Egyesült Államok Orvostudományi Nemzeti Könyvtárának tanulmánya szerint a kalóriaszegény étrendet követő nőknek valójában magasabb a kortizol- és stressz szintje, mint a normál étrendet követő társaiké.
„Egész életemben szégyelltem magam a súlyom miatt, pedig még mindig telt vagyok. Gyerekkoromban nem volt szabad egyszerre kövérnek és boldognak lenni. Nem volt szabad szeretni magad úgy, ahogy vagy. Gyakran csúfoltak, ezért iskola után hazamentem és ettem, hogy jobban érezzem magam. Az emberek nem azért tettek rám sértő megjegyzéseket, mert aggódtak volna értem. Azt akartak elérni, hogy másnak, rossznak érezzem magam a testemben.
A szüleim és az orvosom törődtek az egészségemmel, ők az egyetlenek, akiknek joguk van beszélni velem a testemről. A középiskola befejezése után változott meg a hozzáállásom, mikor olyan könyveket és tévéműsorokat kezdtem el követni, amelyeknek kövér női karakterek a főhősei. Ha csak vékony, fehér bőrű nőket látsz magad körül, joggal gondolhatod, hogy valami nincs rendben veled. Ha szép kerekded nőket is látsz, magadban is meglátod a szépséget” – meséli a huszonkét éves Viktória, aki ma már magabiztosnak érzi magát a testében.
Úgy látja, ha fiatalabb énje most láthatná őt, akkor a gyermekkora is sokkal kiegyensúlyozottabb lehetett volna. A jelenleg New York-ban élő nő tudja, hogy a fogyókúra jót tesz az egészségnek, de inkább diétaellenesnek vallja magát. Bár több praktikát is kipróbált, újra megjelentek a leadott kilók, ezért inkább a több mozgásra és egészséges étkezésre koncentrál.
Fitt és egészséges testalkat minden formában
A HuffingtonPost.com által megkérdezett egészségügyi szakértők szerint annak ellenére, hogy az orvosok és a kutatók többször is megvizsgálták a testsúly és az egészség kapcsolatát, az eredmény sokkal árnyaltabb, mint az ahogy azt sokan gondolják. Kritizálják például, hogy jelentősebb mértékben fókuszál a testsúlyra, valamint azt sem helyeslik, hogy egészségi állapot mérőszámként került felhasználásra a testtömeg-index. Ami amellett, hogy túlságosan leegyszerűsített és pontatlan, alapvetően rasszista és szexista hozzáállásra vall.
Az Arizonai Állami Egyetem által készített tanulmány megállapította, hogy a rendszeres testmozgás, a fizikai aktivitás, azaz az olyan alacsony intenzitású könnyű mozgás, mint a házimunka, kertészkedés, jóga vagy a kutyasétáltatás, a gyümölcs-és zöldség napi étkezésbe való beépítése vagy az alvási egészség javítása amellett, hogy segíti a testsúlykontrollt és javítja a közérzetet közrejátszik az egészségünk megőrzésében is.
Azonban a fogyástól valójában még senki sem lesz egészségesebb, aki kizárólag erre koncentrál elveszíti a lényeget. „Szeretnénk, ha az emberek tudnának róla, hogy a plusz kilókkal élők nem feltétlenül egészségtelenek.
A fitt és egészséges testalkat minden formában és méretben létezik.
Nyilván nem vagyunk fogyásellenesek. Csak úgy gondoljuk, hogy nem ez az elsődleges kritérium egy életmód javító program sikerének a megítélésekor” -jegyzi meg Glenn Gaesser, az egyetem munkatársa, aki szerint a fogyásra való túlzott koncentráció még nem számolta fel a tömeges elhízást az elmúlt évtizedekben.
Sőt, a súlycsökkentéssel járó erőfeszítések még inkább hozzájárulnak az elhízáshoz és kétségtelenül összefüggésben állnak a testsúly ingadozással, amely jelentős egészségügyi kockázatokkal jár.