Az elhízás szoros kapcsolatban van a depressziós epizódok gyakoriságával
Már tíz kilónyi plusz súly közel tizenhét százalékkal növelheti meg a depresszió kialakulásának esélyét. Minden további plusz kiló csak emeli a mentális problémák megjelenésének veszélyét. Aki tehát túlsúlyos, sokkal nagyobb eséllyel lesz depressziós, de ez fordítva is igaz: a depresszióban szenvedők gyakrabban és gyorsabban szednek fel magukra zsírt.
A depresszió és az elhízás korunk népbetegségévé vált, ami egyre nagyobb problémát okoz a társadalom és az ellátórendszer számára. Napjainkban meglehetősen sokan küzdenek túlsúllyal, és szembesülnek az életük során legalább egyszer az időszakos hangulatzavar jelenségével. Mind a depresszió, mind az ezzel járó elhízás további, akár súlyos egészségügyi problémákat rejthet magában.
A túlsúly pszichés következményei vezetnek a depresszióhoz
A felnőtt lakosság mintegy negyven százaléka számít túlsúlyosnak vagy elhízottnak, ezzel együtt a depressziósok aránya is jelentősen megnövekedett az utóbbi időszakban. Több kutatás bebizonyította már, hogy a kettő szoros összefüggésben áll egymással. Az orvostudomány már régóta tudja, hogy az elhízás több súlyos és krónikus betegség rizikóját megnöveli, legyen az cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri probléma. A mentális állapotra gyakorolt hatásokról azonban még mindig keveset tudunk, de muszáj foglalkozni vele, ha meg akarjuk állítani az elhízás-járványt.
A túlsúly egyik pszichés következménye, hogy negatív testkép alakul ki a páciensben, ami gyakran alacsony önértékeléssel jár együtt. Ez így együttesen pedig jelentősen növelheti a depresszió kialakulásának esélyét. Ezért lenne fontos, hogy a túlsúly elleni küzdelmet ne ítéljük el, hiszen az még mélyebbre lökheti az egyént, aki amúgy sincs túl jó lelkiállapotban.
Tizenkét év alatt ugyanennyi orvosnál jártam, mire rájöttek, hogy endometriózisom van
Mit mond a tudomány?
A felnőtt populációban, reprezentatív mintán végzett vizsgálatok szerint harmincas BMI (testtömegindex) érték felett szignifikánsan gyakrabban észlelhető unipoláris major depresszió vagy bipoláris betegség. Az egyes eredmények szerint a depresszió cirkadián tünetei olyan anyagcsere folyamatokat indítanak el a szervezetben, amelyek egy idő után elhízáshoz, inzulin-rezisztenciához vezethetnek.
Az unipoláris és bipoláris depressziós betegeken végzett vizsgálatok szerint a páciensek ötvenhét-hatvannyolc százaléka túlsúlyos vagy elhízott, bipoláris betegeknél pedig a metabolikus szindróma gyakoriságát huszonöt és negyvenkilenc százalék közé tették. Kiemelték, hogy az alacsony össz (és HDL „jó”) koleszterin szintén a depresszióra hajlamosító tényezők közé sorolható.
A depresszió és az elhízás kialakulása ugyanarra a folyamatra vezethető vissza: a krónikus gyulladásra. Ilyenkor a testünkben túl sok gyulladáscsökkentő anyag található meg, és bár alacsony szinten vannak, ennek ellenére tartós gyulladást okoznak. Ez az agyunkra is kiterjedhet. Amennyiben a zsírszövet kórosan felhalmozódik, az szintén gyulladáscsökkentő hatású lehet az agy számára, ami idővel hangulatváltozást okozhat. Ez egyfajta funkciózavar, amely általában az agy éhségérzetét is érinti.
Étvágy- és testsúlyváltozás a depressziós betegeknél
A depressziós emberek egy részénél étvágy- és testsúlycsökkenés észlelhető, míg másoknál pont az ellenkezője történik. Az biztos, hogy az elhízás szoros kapcsolatban van a depressziós epizódok gyakoriságával, emellett döntő szerepet játszik a súlygyarapodásban az életmód és a táplálkozás is.
Daganatot jelezheted a tested, ha ezt tapasztalod rajta
Gondoljunk csak bele. Aki depressziós, nem szívesen mozdul ki otthonról, nem akar semmit csinálni, nem foglalkozik sem a főzéssel, sem a takarítással, a mozgással meg pláne nem. Nem jár el otthonról, nem sportol, nem vásárol egészséges élelmiszereket, azt eszi, ami van, jó esetben megfelelő ételeket, rosszabb esetben édességet, nassolnivalókat, esetleg rendel valamelyik közeli gyorsétteremből. Ez már alapvetően hatással lesz mind a betegségére, mind a súlyára.
Ritkán látni olyan depressziós pácienst, akinek tökéletes az alakja, meg sem látszik rajta, hogy esetleg nincs rendben önmagával. Egy mentális problémával küzdő személy sokkal előbb vesz magához egy adag chipset, egy kis fagylaltot vagy választja a gyümölcsök és zöldségek helyett a hamburgert és a sült krumplit.
Meg tudok osztani saját tapasztalatot is. Sosem híztam meg igazán, ha depressziós szakaszba értem, de nem volt egészséges a súlyom abban az időszakban. Volt, amikor inkább felfelé mozdult el a mérleg nyelve, de előfordult ennek ellenkezője is. Amikor először voltam ilyen periódusban, akkor magamra is szedtem hat-hét kilót, főleg a hasi tájékra. A következő alkalommal lefogytam nagyjából ugyanennyit.
Egyik sem volt kellemes, nem oldotta meg a problémát, sőt, talán még rosszabbul is éreztem magam. Előbbi esetében azért, mert nem azt láttam a tükörben, amit szerettem volna, utóbbinál pedig nem volt elég energiám semmihez, hiába voltam vékonyabb, ez hatással volt mind a ciklusomra, mind a napi tevékenységeim elvégzésére.
Azt viszont meg kell említeni, hogy egyik esetben sem ettem sokkal többet vagy kevesebbet. A stressz és a depresszió hatására a szervezet vagy raktároz, vagy éppen ellenkezőleg, több energiát éget (túlzott mozgás esetén, amivel igyekeztem kompenzálni a rossz hangulatot). Főleg az előbbi a jellemző, de ha kicsit is kevesebbet ettem, esetleg többet sportoltam, akkor máris visszaesett a súlyom, ami szintén nem tett jót a mentális állapotomnak.
A média hatása
Míg évtizedekkel ezelőtt maximum a tévéből láthattunk karcsú vagy épp teltebb nőket, férfiakat, addig ma már mindenhol belebotlunk a tökéletes alakú hölgyekbe és urakba. A depresszióban szenvedők, ezzel együtt a túlsúlyosak körében jelentősen magasabb a nők aránya. A szakemberek főleg a médiát, az internetet, a közösségi platformokat, valamint a szépségipart hibáztatják, hiszen itt mindenhol ideális női képet láthatunk, ami nem mindenki számára elérhető. A mai korban szinte irreális elvárásokkal nézünk szembe, ha meg akarunk felelni az ideálnak.
A kerámiák tökéletlenül tökéletesek - interjú Ronczyk Annával, a Panni ceramics alapítójával
Talán meglepő lehet, de a nyomás a képzettséggel és társadalmi pozícióval egyenes arányosságban növekszik. Minél feljebb van tehát az ember a ranglétrán, annál jobban elvárják tőle - vagy saját magától -, hogy vékony és izmos legyen. A probléma ott kezdődik, hogy az ideális testalkat időszakosan megváltozik, majd azok a nők, akik követni akarják a trendeket, próbálnak ennek megfelelni. Néha a nagyobb fenék, néha a nagyobb mell, máskor a vékony, szálkás testalkat a divat. De ez nem mindenki számára elérhető álom.
A hölgyek gyakran csak azért nem esznek, hogy ne hízzanak meg, de ezzel csak azt érik el, hogy fokozzák a rossz hangulatot. A túlsúlyosak negatív önképe és az elégedetlenségük tovább gyengíti a magabiztosságot, főleg egy újabb kudarcra ítélt diéta után. Ilyenkor jön képbe, hogy:
én csak egy szerencsétlen kövér ember vagyok, aki képtelen megváltozni.
De megnézhetjük ezt a másik oldalról is. Aki éhezéssel akar fogyni, az csak tovább rontja a hangulatot. Ez főleg azoknál jelenthet veszélyt, akik az étkezéseket önjutalmazásra és hangulatjavításra használják fel. Aki fogyni szeretne, az így szedi fel a további kilókat, hiszen az éhezés miatt padlóra kerül, majd jöhet a túlevés. Úgy gondolja, hogy a falánksággal orvosolni tudja a rossz mentális állapotát.
Ennek nagy része szintén a közösségi médiának köszönhető, ahol folyamatosan azt látjuk, hogy ki és mit evett a nap folyamán, olyan videókat nézünk, amiből úgy gondoljuk, hogy tanulhatunk. Pedig hatalmas tévhit azt gondolni, ha úgy étkezünk, mint bárki más a Földön, akkor ugyanolyan alakunk lehet, mint neki.
A Szex és New York tette naggyá a Fendi ikonikus kistáskáját, amit egy világ imád, pedig egy kenyér nevét viseli
Pszichológusok szerint a depresszió és az elhízás közötti összefüggést a terápia során is figyelembe kell venni. Az esetek nagy részében kognitív magatartási tréningre és stressz-menedzsmentre van szükség, amelyek tényleg hatásosak lehetnek a depressziós betegeknél. Az egészséges életmódhoz azonban szorosan hozzátartozik a mozgás, amelyek hangulatfokozóként is hatásosak lehetnek.
