Az öt legegyszerűbb módszer a hála gyakorlására, a mentális egészség érdekében
A hála gyakorlása rendkívül fontos, és nem velünk született képesség, hanem tanulható. Minél inkább beépítjük a mindennapjainkba, még a szürke hétköznapok során is, annál jobban érezhetjük meg az erejét és pozitív hatásait.
A hála köszönetet és elismerést fejez ki, amikor pozitív cselekedetek érnek minket, és hozzájárul a boldogság, valamint a lelki és mentális jólét fenntartásához. Ez az érzelem lehet pillanatnyi vagy tartós, és segít az élet pozitív szemléletének megőrzésében.
Hogyan gyakoroljuk helyesen a hálát?
A hála napi gyakorlása nem mindig tűnik egyszerű feladatnak, hiszen időnként monotonnak érezhetjük, azonban számos kreatív módszer létezik, amelyek segíthetnek abban, hogy könnyedebbé és gördülékenyebbé váljon. A legegyszerűbb megoldás, ha beépítjük a mindennapjainkba, és kialakítunk egy kényelmes rutint.
Például reggel ébredés előtt hálát adhatunk, fogmosás vagy főzés közben, amikor van néhány percünk átgondolni a napunkat és állapotunkat, vagy akár lefekvés előtt. Valójában bármikor, amikor egy pillanatnyi szabadidőnk van, elgondolkodhatunk azon, miért lehetünk hálásak, és ha hangosan kimondjuk, az még hatásosabb lehet.
Kreatív megoldások, amelyek segítenek a napi rutin kialakításában
Az egyik ilyen kreatív megoldás lehet, ha kis cetlikre – lehetőleg színesekre, hogy még inkább felkeltsék a figyelmünket – felírjuk, miért vagyunk hálásak. Ezeket a cetliket lehetőség szerint olyan helyre ragasszuk, ahol minden nap látjuk, például egy tükörre, a bejárati ajtóra, az éjjeliszekrényünkön lévő bekeretezett fotó mellé, hogy reggelente vagy lefekvéskor is szembesüljünk velük. Így folyamatosan emlékeztethetjük magunkat azokra a dolgokra, amelyekért hálásak lehetünk.
Például, hogy ma is felébredtünk, egészségesek vagyunk, van munkánk, vagy hogy egy különleges esemény közeleg, mint a születésnapunk, a gyermekünk születése, vagy akár, ha a megérzésünk nem csal, talán az eljegyzésünk. Az ilyen emlékek és gondolatok segítenek tudatosítani mindazt, ami boldoggá tesz minket, legyen szó a családról, a párkapcsolatunkról vagy a barátainkról – mindarról, ami számunkra igazán fontos.
Egy másik kreatív feladat lehet, ha bevonjuk a szeretteinket is a hálaadás folyamatába. Kérdezzük meg őket:
ki miért lehet hálás?
Tűzzünk ki egy közösen megegyezett időpontot, amikor összeülünk a párunkkal vagy családtagjainkkal – azokkal, akik a legközelebb állnak hozzánk –, és osszuk meg egymással azokat a pozitív élményeket, amelyek az adott napunkat, hetünket vagy akár hónapunkat meghatározták.
Fontos, hogy ilyenkor a panaszkodást és a negatívumokat mellőzzük, és kizárólag a jó dolgokra koncentráljunk, ezáltal erősítve magunkban a hála érzését. Mindenki sorban válaszolhat arra a kérdésre, hogy miért lehet hálás az elmúlt időszakban, legyen szó akár apró, akár nagyobb dolgokról. Ez a közös hálaadás nemcsak erősíti a kapcsolatok minőségét, hanem segít ráhangolódni a pozitív életfelfogásra is.
„A hálagyakorlatokat, mint például a hálanapló vezetése, rendszeresen ajánlják a pozitív pszichológia részeként a mentális egészség javítására. Ezek az egyszerű gyakorlatok nemcsak a depresszió megelőzésében játszhatnak szerepet, hanem általában az életminőség és az érzelmi jólét fokozásában is” – ismertette Czuppon Zsuzsanna, pszichológus.
Amikor nem megy
Az élet tele van hullámhegyekkel és völgyekkel, és vannak olyan időszakok, amikor nehéz hálásnak lenni. Ilyen lehet például egy gyászidőszak, egy krízishelyzet, amikor elveszítjük a munkánkat, egy kapcsolat véget ér, vagy más fájdalmas esemény történik. Ilyenkor fontos felismerni, hogy nem baj, ha nem tudunk azonnal hálásak lenni. A fájdalom is az élet része, és meg kell engednünk magunknak, hogy átéljük azt, amit érzünk. Ez a feldolgozás része, és ezáltal tudjuk lelkileg megérteni és elengedni, ami velünk történt.
Az ilyen helyzetekben a legfontosabb, hogy türelmesek legyünk önmagunkkal, és ne helyezzünk magunkra nyomást, hogy minden körülmények között hálásnak kell lennünk. Néha egyszerűen csak át kell élnünk a nehézségeket, és elfogadni, hogy most egy mélyebb időszakot élünk át. Idővel, amikor a fájdalom enyhül, képesek leszünk hálásak lenni azért, hogy túléltük ezt a nehéz időszakot, és megerősödtünk általa.
„Bár a hála pozitív érzelmet képvisel, sokak számára nehezen elérhető, különösen válsághelyzetekben vagy súlyos traumák idején. Akik elvesztettek valakit, vagy mély fájdalmat éltek át, gyakran küzdenek a hála érzésének kifejezésével.
A hála túlzott elvárása vagy társadalmi nyomás alatt kényszeredett érzéseket eredményezhet, ami ronthatja a mentális jólétet.
Ha az egyén nem érzi hitelesnek a hálát, az akár káros is lehet, mivel feszültséget és belső konfliktust idézhet elő. A hála tehát komplex érzelem, amely nem mindenki számára egyformán elérhető” – erősítette meg a pszichológus.
Czuppon Zsuzsanna azt is kifejtette, hogy a hála gyakorlása valóban hozzájárulhat a depresszió megelőzéséhez és kezeléséhez, amit pszichológiai kutatások megerősítenek.
Az Emmons és McCullough (2003) tanulmánya szerint a hálát rendszeresen gyakorlók boldogabbak és elégedettebbek. Seligman (2005) felfedezései szerint egy egyszerű hála-gyakorlat, például hálalevél írása, jelentős pozitív hatásokat gyakorolhat. Krause és Hayward (2014) kutatása szerint az idősek körében a hála csökkenti a depressziót, míg a neurobiológiai kutatások (2015) az agy pozitív érzelmekért felelős területeit aktiválják.