Enteriőrtervező osztotta meg velük tanácsait: így segítheti otthonod berendezése a lelassulást

Hadnagy Timi az enteriőrtervező-képzés elvégzése után azonnal belevetette magát a munkába, majd csoporttársával közösen megalapította első tervezőirodáját, a Chez Elles-t 2013-ban. Saját lakásának tapétázása közben osztott meg ötleteket arról, hogyan tudja az otthonunk a lelassulást segíteni. A folytatás igazi sikertörténet!

Hadnagy Timi 2017-ben vehette át Az év lakberendezője díjat a GLAMOUR Women of the Year díjátadón, és ebben az évben az ő munkája nyerte el az év dizájnirodája címet is.

Az otthon ma már munkahely is, miközben eddig azt követtük, hogy munkát hazavinni nem szabad. Hogy lehet így kialakítani az egészséges egyensúlyt?

Ideális esetben szeretjük a munkánkat, és ha tényleg jól be tudjuk osztani az időnket, akkor nincs azzal semmi baj, ha ezt olyan térben tesszük, ahol jól is érezzük magunkat, adott esetben az otthonunkban. Talán az a legfontosabb, hogy mindennek meglegyen a helye és az ideje. Ne az ágy vagy a kanapé legyen a munkaállomás. Legideálisabb persze, egy természetes fényben gazdag dolgozórész ki alakítása, amennyiben azonban egy kis lakás esetében csak az étkező asztal jöhet szóba, figyeljünk, hogy a munkaidő végeztével az „irodát” is pakoljuk el. Legyen ergonómiailag megfelelő a munkaállomás bútora, és ha ezek megvannak, a munkasarok nagyon jól tud funkcionálni.

A lakásfelújítás szó hallatán általában görcsbe rándul a gyomor. Hogyan lehet ezt kezelni?

Találkoztam már olyannal, aki kifejezetten élvezi, sőt várja a következő költözést vagy átalakítást, ami be vallom, még engem is meg szokott lepni a mai építőipari helyzetben. Magánmegrendelők esetében sokkal több a feszültség, amit egy felújítás hoz magával, így nagyon fontos a mi szerepünk a teljes folyamat során. Kicsit talán pszichológusai is vagyunk az ügyfélnek. Jó megoldás lehet, ha mérföldköveket állítunk be magunknak. Rövidtávú célokat tűzzünk ki, ne csak a legnagyobb halmazban gondolkozzunk, mert abban könnyen el lehet veszni.

Mikor burkolatot, bútorokat választunk, pontosan határozzuk meg, hogy mi az az irány, amit akarunk. A legfontosabb, hogy kiszolgáljon minket a tér, ami mindenkinél mást jelent. Van, aki egyáltalán nem főz, van, akinél a főzés körül forog minden, ezért teljesen más fókuszba kerül egy konyha. Van, akihez sok vendég jár, így ebbe a család modellbe nagy asztalra és sok ülőalkalmatosságra van szükség, más inkább csak a szűk családot fogadja, és jobban szeret eljárni.

De akár ki lehet indulni egy meglévő (kedvenc) kanapé formájából, színéből, méretéből és textíliájából is, és e köré építeni a koncepció többi részét. Vagyis mindig kellenek a támpontok, mérföldkövek, keretek, és ha ezek megvannak, akkor az már kirajzol lehetséges utakat magunk elé. Szerintem pszichológiailag nagyon jót tesz, ha picit mindig változtat az ember, például pár évente lecseréli a kiegészítők egy részét, vagy a szőnyeget, néhány havonta vesz egy hasznos újdonságot. Szezonálisan mindig lehet változtatni, előkerülhetnek az ünnepi díszek, fények, textíliák.

Slow living: A tökéletesség hajszolása kiégéshez vezet, ezért keresik egyre többen a lelassulást - szakértőkkel beszélgettünk

Stílusokban, hangulatokban vagy funkciókban kell gondolkozni?

Azt szoktuk mondani, hogy először koncepciót tervezünk, amiben mind a három felsorolt elem benne van. Első a funkció, hogy kényelmesen érezze magát az ember, és utána következik a tér felöltöztetése. A funkció ott kezdődik, hogy mikor hazaérek, kényelmesen le tudjam venni a kabátomat és a cipőmet, le tudjak ülni, és ne idegeskedjek a bejáratban, hogy nincs helye semminek, sötét van, vagy hogy beviszem a koszt a belső terekbe. Pont erre vagyunk mi, tervezők, hogy már eleve az elrendezés működjön, a tereket lehessen élvezni, és meglegyen az elvonulási lehetőség is.