Rendben van, ha a szülő a kisgyermeke előtt öltözik át? És ha nyitva marad a vécéajtó?
Ahogy először megszólal a gyerekünk, már nem kell sokat várni ahhoz, hogy olyan kérdéseket tegyen fel, melyektől könnyedén zavarba jöhetünk, ha nem vagyunk előre felkészülve arra, mit válaszoljunk. Pedig ha őt érdekli valami, arról beszélni kell vele. Csak az a kérdés, hogyan.
Meddig meztelenkedhet egy kisgyerek előtt a szülő? Mi van akkor, ha különböző ügyleteinket a vécén nem szélesre tárt ajtónál szeretnénk végezni, de a togyogónk mindenhová benézne? Szükéges-e szexuálisan felvilágosítani egy négyévest? Ha valamiről tényleg nem akarunk beszélni, mit mondjunk, hogy ne tűnjünk undoknak? Kiss Kinga gyermek klinikai szakpszichológussal beszélgettünk a témáról.
Semmi sem tabu?
Kiss Kinga szerint semmi szükség a felnőtt témákat élesen és egyértelműen elkülöníteni a gyermeknek valóktól. Inkább egyfajta spektrumszemléletben gondolkozzunk, amelyben a gyerek mentális érésével párhuzamos ütemben egyre több felnőtt téma szivárog be az életébe, a maga természetességében. Fontos, hogy mindig a gyerek szintjén beszéljünk a dolgokról - sem butának, sem kis felnőttnek nem tekintve őt -, és arról, amire ő kérdez rá.
Nem kell a semmiből előhúznia a szülőnek érzékeny témákat, de ne zárkózzon el attól, hogy megbeszélje azokat, ha a gyereke igényli. Ha egy családban az első perctől fogva természetes, hogy sokféle dologról lehet beszélgetni, hogy nincsenek tabu témák, akkor nem kell attól tartanunk, hogy az óvodás társaktól vagy Youtube videókból igyekszik informálódni, esetleg szorongva rágódik, és senkinek sem mer beszélni a félelmeiről.
Kellő nyitottsággal és egy bizalmas otthoni légkör kialakításával segíthetünk abban, hogy a gyerekünk bármit el merjen nekünk mondani, bármit meg merjen tőlünk kérdezni. Természetesen ehhez arra is szükség van, hogy számunkra se legyen tabu a szexualitás, ne szégyelljük a saját testünket, testi funkcióinkat. A pszichológus szerint szinte minden témát meg lehet beszélni az adott gyerek érzelmi és mentális érettségi szintjének megfelelően, de - különösen ahogy egyre idősödik - ne csináljuk problémát abból sem, ha bizonyos esetekben már nem szeretnénk belemenni a részletekbe.
A gyermekkori szorongás nyílt párbeszéddel elkerülhető
„Ha a gyerekünk arról kérdez, hogy apa és anya szokott-e szexelni, akkor a saját szintjén lehet neki beszélni a szerelemről, a jó érzést keltő testi közelségről, de egyáltalán nem kell olyan kérdésekre válaszolnunk, mint hogy mi a kedvenc pózunk. Ahogyan minden más téren szocializáljuk a gyereküket, úgy ebben az esetben is el lehet neki mondani, hogy ez már egy olyan intim információ, amelyet az emberek nem szoktak a gyerekükkel megosztani.
Egyáltalán nem kínos az sem, ha egy ilyen beszélgetés során elpirul a szülő, hiszen így is jelzi a gyereknek, hogy érzékeny témáról van szó, amelyet nem beszél meg az ember bárkivel.” A szakértő szerint az sem elvetemült dolog, ha egy szülő már egészen babakortól nem szeretné, ha a gyereke utána menne a vécére, ha szeretne megőrizni magának egy intim szférát. „Ezt mindenkinek a saját ízléséhez kell szabni, biztosan nem tesz kárt az a gyerekben, ha öt percig nem mehet be az anyukájához, ha viszont egy-két három éves vért lát anyu bugyiján, az akár meg is ijesztheti. Persze, ebben az esetben el lehet magyarázni, hogy ez természetes, és nem kell tőle félni, de az már inkább kármentés.”
Szabad-e meztelenkedni?
Az, hogy a szülő mennyire engedi be saját kisgyerekét az intim szférájába, egyéni ízlés kérdése, általában minden családban van erről egy hallgatólagos megállapodás. Ahogyan egyáltalán nem gond, ha a szülő nem szívesen meztelenkedik, már akár a csecsemője előtt sem, az sem feltétlenül probléma, ha a család bizonyos fokig természetesnek veszi a meztelenséget.
Kiss Kinga azért arra felhívja a figyelmet, hogy ilyen esetben is a gyerek érzéseit kell előtérbe helyeznünk: vagyis vegyük észre, amikor szemérmesebb lesz, amikor már másképp néz a szülő testére - ez általában kisiskoláskorban történik meg -, és onnantól ne mászkáljunk előtte meztelenül. Bármilyen stílus is dívik a családban ez ügyben, nagyon fontos, hogy a gyerekünk már egész kiskorában megértse, hogy joga van eltakarni a testét, hogy senki sem nézheti őt meztelenül vagy érintheti meg az engedélye nélkül, hogy a teste kizárólag az ő tulajdona.
A szakértő szerint nem gond az sem, ha nagyon szemérmes a család, de ilyen esetben fontos, hogy az ne azért legyen, mert a felnőtt szégyelli a testét, vagy gusztustalannak, tabunak tart egyes testi funckiókat - ilyenkor ugyanis átadhatja ezt a szemléletet a gyermekének is, aki adott esetben kétségbe eshet, koszosnak érezheti magát, ha mondjuk elkezd menstruálni, de arról sem tud beszélni senkinek, ha adott estben székletproblémái vannak, vagy a nemi szervével kapcsolatban tapasztal szokatlan tüneteket.
De ez a hozzáállás a későbbi szexuális életére is rányomhatja a bélyegét, kezdve attól, hogy szégyelli az első szexuális fantáziáit, az önkielégítést, addig, hogy akár szexuális funckiózavarai lesznek felnőtt korában. Az is fontos, hogy a gyerek azért ne legyen teljesen elzárva a meztelen testek látványától, ne egy sokként érje az első találkozás egy meztelen női vagy férfitesttel, legfőképpen pedig ne a pornófilmek, interneten fellelhető meztelen fotók alapján alakítsa ki az elképzelését a normális testről - azok ugyanis a legritkább esetben tükrözik a valóságot.
„Jó alkalom lehet az uszodába járás, ahol az öltözőben egy-egy pillanatra a szülőket és más embereket is láthat a gyerek meztelenül, hiszen ebben normális esetben semmi kínos vagy megbotránkoztató nincsen, mégis alkalmat ad arra, hogy szembesüljön azzal, milyen egy női és férfi test.”