„Addig nem állsz fel az asztaltól, amíg meg nem etted” - így hatnak ránk a gyermekkori szabályok
Senkitől nem vitathatjuk el a traumáját. Más kérdés, hogyan tudjuk szeretni azt, aki miatt úgy érezzük, hogy valamit nem jól csinálunk és rá vagyunk kényszerítve bizonyos dolgokra? A régi elavult nevelési elvek már nem biztos, hogy a 21. században is megállják a helyüket. De vajon hogyan hatnak ránk, miként befolyásolják a felnőtt életünket?
Nagyszüleink, dédszüleink és a korábbi generációk mindig küzdöttek azzal, hogy nem volt mit enni. A háborúban és az azt követő időszakban sokszor a padláson és egyéb rejtekhelyeken dugták el a pluszban megtermelt élelmiszert, az állatokat, hogy ne kelljen azokat beszolgáltatni az állam felé. Nem véletlen, hogy folyamatosan azt hallgattuk gyermekkorunkban: “addig nem állsz fel az asztaltól, amíg meg nem etted”. A generációk közötti különbségek most váltak igazán nagy problémává és ez várhatóan a jövőben sem lesz másképp.