A kézírás olyan kifejező mozgás, mint a testbeszéd – Így olvas benne(d) egy grafológus
Mindig is érdekelt, hogy vajon a kézírásom mennyire tartozik az egyéniségemhez. Az önkifejezésnek számos módja akad, akár a beszéd, az öltözködés vagy a stílus, de mi a helyzet a betűvetéssel. Elsőként tanuljuk meg az iskolában, mindenki ugyanazokat a karaktereket formázza meg teljesen másképpen, elsődleges kommunikációs kötelék volt közöttünk hosszú évekig… Ahogy írom ezeket a sorokat egy kicsit el is keseredtem, hogy a klaviatúrát püfölöm ahelyett, hogy már rég belesajdult volna a csuklóm a papír és a tinta felett.
Az írás nyomot hagy. Összeköt. Kifejez. Amikor felkerestem Bartha Ildikó grafológust nem számítottam rá, hogy milyen pontos elemzést fog adni rólam pusztán egyetlen oldal alapján. Kiderült, hogy a kézírásom nem hazudik, – mégiscsak hozzám tartozik – de jó pár meglepetést is tartogatott. Szeretnélek kedves Olvasó egy kicsit bevezetni a grafológia tudományába, egészen a betűk sűrűje közé.
Honnan ered a grafológia tudománya?
A grafológia története az ókorba nyúlik vissza, egészen Arisztotelészig, a kézírás és a személyiség közötti összefüggéseket már itt feltételezték, de a XIX. században teljesedett ki Nyugat-Európában. A grafológia görög eredetű szó, melyet a grafo (írás) valamint a logosz (tudomány) szavak összetételéből hozott létre a grafológia atyjának is nevezett Jean-Hippolyte Michon. Jelentése írással foglalkozó tudományág. Michon francia abbé 30 éven át gyűjtött francia és idegen nyelvű kézírásokat az általa személyesen is ismert emberektől.
Aztán a személyiségjellemzőket megkülönböztette, osztályozta és írásjegyeket társított hozzájuk. Magyarországot az 1900-as években érte el, viszont csak az 1960-as, 70-es években kezdett életre kelni, kávéházi grafológia néven. A nevét onnan kapta, hogy először kávéházakban kezdtek szórakoztatásképpen írást elemezni, ez leginkább Csötörtök Csaba nevéhez köthető. Ebből alakult ki a ma már külön tudományág, amit 2003-tól államilag elismert szakmává nyilvánított az Oktatási Minisztérium.
Mi a legmeghatározóbb élményed a kézírással kapcsolatban?
Kettő is volt. Az egyik amikor 16 éves koromban karácsonyi ajándékként megkaptam Szepes Mária: Pszichografológia című könyvét. Előtte nem hallottam erről a tudományról, így teljes ámulattal olvastam, hogy mennyi minden látszik az írásunkból. Ez volt az a pont, amikor elhatároztam, hogy nekem ezt meg kell tanulnom, ez a könyv elindított az úton. A másik meghatározó élményem, néhány évvel később tulajdonképpen csak megerősített abban, hogy ezzel kell foglalkoznom.
Egy nagyon kedves, ritkán látott ismerősöm egy közös kirándulás után felajánlotta, hogy megnézi az írásomat, ha szeretném, mert ő már időközben elvégzett egy grafológiai képzést. Természetesen nagyon szerettem volna (bár kicsit féltem is). Már nem emlékszem, hogy pontosan miket is mondott, de egy mondatára mindig emlékezni fogok: ”Feldolgozatlan lelki problémát látok”. Ennél a mondatánál elkezdtek potyogni a könnyeim, mert igaza volt, és akkor tudatosult bennem, hogy a hozzám közel álló szeretett személy elvesztését még mindig nem dolgoztam fel.
Érdekel az irodalom és a pszichológia kettőse? Próbáld ki az alkotáslélektant!
Milyen alapvető elveken nyugszik a grafológia, és hogyan lehet a kézírásból személyiségjegyekre következtetni?
A kézírás olyan kifejező mozgás, mint a testbeszéd, gesztusaink papíron rögzült lenyomata.
Bár a kezünkkel írunk, de ez csak egy eszköz, az írás központja az agy, akárcsak a beszédé. A grafológia pszichológiai jegyekre épül. Ahogy minden ember más és más egyéniség, úgy nincs két egyforma íráskép sem. Írásunk egyéni, személyre szabott módon jellemez bennünket. Az iskolában tanult betűformákat a gyakorlás során megváltoztatjuk, átalakítjuk, ettől lesz az írás egyéni.
Ebben látjuk a személyiség kibontakozását, az egyén tulajdonságait. Mindig a normaírástól való eltéréseket vizsgáljuk.
Milyen gyakori tévhitek léteznek a grafológia kapcsán, és hogyan cáfolnád ezeket?
Néha még mindig azt gondolják az emberek, hogy a jövőbe látunk, pedig ez teljességgel lehetetlen. Mi grafológusok látjuk a múlthoz, jövőhöz való viszonyát az írónak, a múltban történt lelki sérüléseket, melyek nyomot hagynak az íráson. Láthatjuk, hogy jelenleg, hogyan érzi magát az író, hogyan viselkedik vagy reagál dolgokra és a várható fejlődés irányára is adhatunk információt. Azonban, hogy megnyerik-e a lottó ötöst és mik a nyerőszámok, hát sajnos ezeket nem tudjuk megmondani.
A másik kedvencem a „csúnyán írok” kezdetű mondat, amikor is az író személy a saját írását minősíti és ezzel a mondattal adja át elemzésre a kézírását. Mindenkit meg kell nyugtatnom, a grafológus számára nincs, tehát nincs „csúnya” írás. Grafológus szemmel persze, lehet egy írás egyedi, sajátos, színes, feltűnő vagy normához közeli, de a „csúnya” és a „szép” az nincs a felsorolás között, mert mi elemezzük az írást és nem minősítjük.
Hogyan zajlik az elemzés?
A grafológiai elemzés tulajdonképpen a világ bármely pontjáról elvégezhető, hiszen nem feltétlen kell hozzá személyes találkozó. Csak papír és toll kell hozzá, akár otthon, nyugodt körülmények között is el tudjuk készíteni az elemzésre szánt írásmintát. Ezek után postai úton is elküldhetik azt a grafológusnak. A grafológus az írást elemeire szedi szét pl. margó, sor, betű, ékezet, kezdővonal, végvonal, áthúzás és ezeknek nézzük meg a formáit, méreteit és irányait.
Az iskolában tanult írásmódtól való eltéréseket vizsgáljuk és értékeljük. Én a rendszerszemléletű grafológiát részesítem előnyben. Amikor megkapom az elemzésre szánt írásmintát, először megnézem, és ami legelőször szembe tűnik pl. jobbra dőlt írás, hosszú végvonal, kéményes írás, középzóna dominancia stb. Kijegyzetelem egy papírra, majd elkezdek mérni, és a kapott értékeket egy Excel-táblázatba rögzítem. Aztán ezekhez a mért adatokhoz, hozzárendelem a jellemvonásokat így végül kialakul a személyiségkép, amit természetesen megírok a megbízónak.
Milyen módon támogatja ez a folyamat a személyes fejlődést, a karrierépítést vagy akár a párkapcsolati dinamikák megértését?
Egy teljes személyiségkép-elemzés alapos és átfogó képet alkot az íróról, amely kiváló önismereti fejlesztés, hiszen megismeri önmagát. Olyat is megtudhat saját magáról, amire esetleg nem is gondol, vagy önmagának sem mer bevallani. Ezáltal sokkal többet tud kihozni magából. Feltárásra kerülnek a képességek, rejtett tartalékok, amelyeket kamatoztatni tud az életben. Mindez pedig kihat a másokkal való kapcsolatára is.
Karrierépítés szempontjából egyrészt nem mindegy, hogy merre indulunk el, de ha tisztában vagyunk azzal, hogy milyen képességekkel rendelkezünk, hogyan gondolkozunk, dolgozunk és látjuk a leendő munkahely elvárásait, össze tudjuk hangolni ezeket így a számunkra legmegfelelőbb munkakört találhatjuk meg. Másrészt a munkáltatók szempontjából a grafológus segíthet a munkára jelentkezők közül a legalkalmasabbat kiválasztani, ezzel időt, energiát spórolva, valamint hozzájárulva egy sikeresebb munkaerő-kiválasztáshoz.
A boldog, harmonikus párkapcsolatért meg kell dolgozni. Egy párkapcsolati elemzés esetében sokkal könnyebben megérthetjük a másikat, ha látjuk, hogy ki miben erősebb vagy gyengébb és tudjuk, hogyan reagál bizonyos esetekben. Adott esetben a problémák is könnyebben orvosolhatóak, megértőbbek és elfogadóbbak lehetünk a párunkkal és megtalálhatjuk az egymáshoz vezető utat.
Elárulnál csak egyetlen apróságot és annak jelentését?
Mi grafológusok azt szoktuk mondani, hogy egy jel, nem jel. Ha egy írásban, egyszer fordul elő valami, meg kell nézni, hogy többször is előfordul-e. Egy jellemvonást több jelnek is meg kell erősíteni, az írást pedig mindig egységében vizsgáljuk. Itt vannak például a lefelé tartó sorok. Általában rossz hangulat, kedvetlenség, levertség, pesszimizmus a jelentése. De!
Nem feltétlen depressziós valaki, ha így ír, hiszen lehet, hogy a lapot amire írt elfordította, de balkezesség is állhat a háttérben, illetve pillanatnyi fáradtság, kimerültség jele is lehet. Ha ezeket kizártuk és más jel is megerősíti, akkor lehet a fenti okokra gyanakodni.
Mi a véleményed a digitalizációról és arról, hogy egyre kevesebbet írunk kézzel?
Ebben a gyorsan fejlődő digitális világban, ahol már nem csak a telefonunk okos, hanem az óránk, a mosógépünk, a tévénk, de még a mérlegeink is, valóban háttérbe szorul a kézírás. Azt kell mondjam, sajnos. Sokat kampányolok a kézírás mellett, hogy ha csak egy-egy képeslapot írnak az emberek, vagy jegyzetelnek az iskolában a diákok, vagy a munkahelyen egy füzetbe írják a tudnivalókat már sokat tehetnek saját magukért.
Amikor kézzel írunk, az agyunknak az úgynevezett Broca-mező része nagyon aktív lesz, ha viszont géppel írunk, ez a terület meg se rezdül. A kézírás serkenti a kommunikációs készség kialakulását, hiszen amikor beszélgetünk egymással, a Broca-mező állandó aktivitásban van. A kézírás tehát a beszédet és a kommunikációt is fejleszti, ezáltal pedig a kreativitást és a térérzékelést. Nem is beszélve arról, hogy a finom mozgások kialakulása vagy fejlesztése ugyancsak kapcsolatban van a kézírással.
Nem tudom megfigyelték-e már, hogy amit leírunk, az sokkal jobban rögzül az agyunkban?
Nos, igen. Pontosan ezeknek az agyban lejátszódó folyamatoknak köszönhetjük ezt is. A kézírásunk rendkívül egyedi és személyes, akár az ujjlenyomatunk. A folyóírás, kézírás elvesztésével tehát egyéniségünk és önállóságunk egy részét adnánk fel.
Akit érdekel ez a tudományág, mit javasolsz, merre induljon el, ha szeretne benne elmélyedni?
Aki csak olvasgatna a témában, de nem szeretne iskolapadba ülni, nagyon sok jó könyvet tudok ajánlani, amikből sokat lehet tanulni, a régi nagyoktól a mai grafológusokig, a teljesség igénye nélkül Szepes Mária, Bendetz Móric, Csötörtök Csaba, Dr. Agárdi Tamás, Katona Ágnes, Urbán Gabriella, Soóky Andrea, hogy csak néhány nevet említsek. Aki viszont szeretne tanulni és vizsgázni belőle, Budapesten van néhány iskola, ahol ezt megteheti, sőt úgy tudom, hogy most már online formában is lehet tanulni. A képzések általában két vagy három évesek.