A függőségek pszichológiája

A függőség fogalma ma már túlmutat az egyéni gyengeségen vagy erkölcsi kudarcon. A modern pszichológia szerint a szerhasználati zavarok komplex neurobiológiai és társadalmi tényezők összjátékának eredményei. Az alkohol, a gyógyszerek, a nikotin, vagy akár a digitális térben való állandó jelenlét nem pusztán rossz szokás, hanem sok esetben a környezetünk és az agyunk közötti interakció eredménye.

A függőség kialakulásának egyik fő mozgatórugója az azonnali jutalmazás és a hosszú távú következmények figyelmen kívül hagyása, amely különösen a fiatalabb generációk esetében válik meghatározóvá.

Dr. Schwanner Gábor, a Swan Lake Központ intézetvezetője szerint a függőség kialakulása az agy neurokémiai egyensúlyának fokozatos eltolódásával magyarázható. „Amikor egy személy rendszeresen használ egy adott szert, például alkoholt vagy nyugtató hatású gyógyszert, az agy jutalmazási rendszere alkalmazkodik ehhez. Ez azt jelenti, hogy egyre nagyobb adagokra van szükség ugyanazon hatás eléréséhez, miközben a természetes örömforrások – mint például a társas kapcsolatok vagy a sport – egyre kevésbé jelentenek kielégülést” – magyarázza a szakértő.

Az alkohol, a társadalmi szorongás legnagyobb mítosza - beszélgetés dr. Schwab Richárddal és Sztankovics Mártával

A hosszú távú szerhasználat miatt az agyban csökkenhet a dopaminreceptorok érzékenysége, ami tovább mélyíti a függőséget. Egy idő után az érintettek már nem a kellemes érzés miatt fogyasztanak, hanem azért, hogy elkerüljék az elvonási tüneteket, amelyek szorongással, depresszióval és testi tünetekkel is járhatnak.

A függőség társadalmi aspektusai

A függőség nem csupán egyéni, hanem társadalmi probléma is. Dr. Schwanner szerint „a kulturális normák és a társadalmi környezet kulcsszerepet játszanak abban, hogy kiből válik függő. Magyarországon például az alkoholfogyasztás széles körben elfogadott, és gyakran alábecsüljük annak hosszú távú hatásait. Az alkalmi ivás és a rendszeres, kontrollvesztett fogyasztás közötti határvonal azonban nem mindig egyértelmű.”

A szakértő szerint a munkahelyi stressz, a társadalmi elvárások és az online világ folyamatos jelenléte is hozzájárulhat a függőségi magatartások kialakulásához. Különösen a Z generáció számára jelent kihívást az impulzuskontroll és a hosszú távú önszabályozás fejlesztése, hiszen a digitális világ azonnali jutalmat kínál, ami könnyen más függőségek kialakulásának táptalaja lehet.

A családi rendszer betegsége

A függőség nem csupán az egyént érinti, hanem az egész családot. Dr. Schwanner hangsúlyozza, hogy „a hozzátartozók gyakran észrevétlenül is a függőség fenntartásának részévé válnak. A társfüggőség jelensége azt jelenti, hogy a családtagok életüket a függő körüli állandó kontroll, mentési kísérletek és konfliktusok határozzák meg.”

Amikor elkap a flow - pszichológussal beszélgettünk a felszabadult és boldog cselekvés folyamatáról

A szakértő szerint sok esetben a családtagok is segítségre szorulnak, hiszen a függőség dinamikája nemcsak az egyént, hanem a közvetlen környezetét is érinti. „A terápiás munka nem csak a függő személyre kell, hogy fókuszáljon, hanem azokra is, akik vele élnek. A családterápia vagy a hozzátartozói önsegítő csoportok ebben kulcsszerepet játszhatnak.”

Létezik-e kiút?

A függőség nem visszafordíthatatlan állapot, de a kezelés nem csupán akaraterő kérdése. Dr. Schwanner szerint „a függőség leküzdéséhez többrétegű megközelítés szükséges, amely magában foglalja az egyéni pszichoterápiát, a közösségi támogatást és adott esetben az orvosi kezelést is.”