A csípőnk rengeteg felgyülemlett érzelmi feszültséget tárol - de hogyan tudjuk ezt feloldani?

A csípőnk és az érzelmeink között erőteljesebb kapcsolat húzódik, mint azt gondolnánk. A testünk rengeteg elnyomott félelmet, stresszt, szorongást és traumát raktároz a csípőnk tájékán, ezeknek a területeknek a megfelelő átmozgatása azonban szerencsére segíthet feloldani a felgyülemlett feszültséget.

Az érzelmi stressz, a krónikus szorongás, valamint a traumatikus élmények nemcsak a mentális, de a fizikális egészségünkre is rendkívül káros hatással lehetnek. Természetesen egyénenként eltérő, hogy a testünk miként reagál, az idegtudomány és a szomatika azonban egyaránt a csípőt nevezi meg az érzelmek, és így az érzelmi feszültség testi tüneteinek potenciális központjaként.

Ismerd meg közelebbről a csípődet

Mielőtt rátérnénk, hogy a csípő mégis hogyan képes az érzelmek tárolására, fontos megértenünk, milyen esszenciális pozíciót is tölt be a testünk megfelelő működésében. A csípő a medence két oldalán elterülő legnagyobb és legegyedibb ízület az emberi testben, amely a súly megtartásáért, a törzs stabilizálásáért és a felső lábszár mozgatásáért felelős. Minél feszesebb, annál nehezebb mozogni, a feszes csípő ráadásul nemcsak fájdalmat, de rossz testtartást is okozhat.

A medence belső részében található az iliopsoas, azaz a csípőhorpasz izom, amely a gerincoszlopot és a combcsontot összekötő nagy horpaszizom, valamint a csípőizom együttese. Ez az izomcsoport hidat képez a test felső és alsó része között, ezáltal a törzs egyik legfontosabb támasza. Itt helyezkednek el a méreganyagok kiszűréséért felelős vesék, valamint az „üss vagy fuss” vészreakcióért felelős mellékvesék is – itt pedig már képbe is jönnek azok a bizonyos érzelmek.

Az „üss vagy fuss”, más néven „harcolj vagy menekülj” vészreakció a szervezet természetes válasza az általa érzékelt veszélyekre. Ezt a riasztást azonban nem feltétlenül csak akkor küldi, amikor egy vérszomjas tigrissel áll szemben az ember, így a csípőizom a mentális és az érzelmi stresszre ugyanúgy feszüléssel reagál. Ha valakit traumatikus élmény ér, a feszültség a stressz megszűnése után, az egyéb testi tünetek mellett, minden bizonnyal a csípőjében is el fog tározódni.

„A tested a tudatalattid” – vallja Candace Pert idegtudós, aki munkássága során arra a megállapításra jutott, hogy a testünk jelentős változásokon megy keresztül attól függően, hogy éppen hogyan érezzük magunkat. Kutatása szerint az érzelmek olyan elektrokémiai jelek, amelyek üzeneteket hordoznak az egész testben, a kifejeződésüket és megtapasztalásukat követően azonban el is raktározódnak. De mégis hogyan érdemes kiüríteni ezt a bizonyos raktárat?

A csípő és az érzelmek felszabadítása

Amellett, hogy elindulunk az érzelmi gyógyulás különféle útjain, érdemes az elme és a test kapcsolatának elmélyítésén is dolgoznunk, a mozgás ugyanis rendkívül fontos szerepet tölt be a felgyülemlett feszültség feloldásában. A feszes csípő nyújtását, lazítását szomatikus gyakorlatokkal és masszázzsal is elősegíthetjük, de a csikung, a tajcsi és a pilates is fantasztikus eredményt produkálnak. A jógáról nem is beszélve, amelynek csípőnyitó pozíciói jóleső sóhajtásként szabadítják fel a testünket.

Gottschall Eszter jógaoktató egyetért abban, hogy az aggodalmak, a félelmek, a túlterheltség, valamint összességében a negatív érzelmek átélése során a csípőnk a testünk első védelmi vonala: „Az »üss vagy fuss« fiziológiai reakció egy vélt vagy valós ártalmas szituációban jön létre, és az egyik elsődleges testi tünete a felfokozott izomfeszülés, különösen a lábakban, hiszen a lábaink szolgálják azt az eszközt, amellyel el kell menekülnünk a veszély elől, vagy meg kell küzdenünk vele.”

A csípő tájéka a szakrális csakrának nevezett energiaközponthoz is kapcsolódik, amely az aggodalmak és félelmek mellett olyan érzelmeket dolgoz fel, mint a szomorúság, a frusztráció és a veszteség. „Ahogy összeszorulunk és megfeszülünk ezekkel az érzelmekkel szembesülve, egyúttal bezárjuk, és a csípőnkben tároljuk el őket. Lényegében bármikor, amikor traumatikus eseményt tapasztalunk, a csípőnk órákig, napokig vagy gyakran évekig tárolhatja mindezt.” – teszi hozzá Eszter.

A Jóga Életmód Youtube-csatorna megalkotója arra is felhívja a figyelmet, hogy a jóga, különösen a csípőnyitó ászanák gyakorlása révén ezek a mélyen gyökerező érzelmek és energiák sikeresen felszabadíthatók: „Ahogy a test megnyílik és mobilizálja a csípőt, a stagnáló energia elkezdhet áramlani, ami gyakran az érzelmi elzáródások megfelelő feloldását váltja ki a szakrális csakrában.” Mindez az érzelmi egyensúly és szabadság állapotát eredményezi.

„Ez a folyamat nagyon felszabadító, és egyben katartikus tud lenni, hiszen felszínre engedheti az elfojtott érzelmeket, lehetőséget adva a felismerése, elfogadásra és gyógyulásra.” Eszter arról is biztosít, hogy számtalan csípőnyitó póz teljesen kezdő jógázóként is biztonságosan és kellemesen gyakorolható, szükség szerint segédeszközökkel (jógatéglák, párna, fal) megtámogatva.

Személyes kedvenceim a fél béka póz, a malasana, avagy jógi guggolás, a galamb póz és a teljesen ellazító, háton fekvő cipészpóz

– meséli a jógaoktató. Megjött a kedved a stresszoldó jóga gyakorlásához? Eszter videói garantáltan a segítségedre lesznek. A Jóga Életmód Youtube-csatornáján a hétköznapokba könnyebben beilleszthető rövidebb, valamint a hosszabb csípőnyításra fókuszáló gyakorlást is találhatsz.