A fenntartható öltözködéshez az sem mindegy, miből készül a ruhád - mit érdemes tudni az organikus pamutról?
Aki nemcsak a divatot, hanem a bolygót is szereti, az tudja, hogy amellett, hogy csökkenti kell a fogyasztásunkat és tudatosan felépíteni a ruhatárunk, arra is érdemes figyelni, hogy az általa megvásárolt ruhák milyen anyagból és milyen körülmények között készülnek.
Te is könnyen ki tudod deríteni, miből is készült a ruhád: nézz rá a kis címkére, ami bele van varrva a ruhádba és a mosási útmutató mellett – ami szintén egy fontos információ – azt is megtalálod, hogy milyen alapanyagokból áll össze. Ez lehet vagy valamilyen természetes vagy mesterségesen előállított anyag, esetleg ennek a kettőnek a keveréke. Lássuk, hogy mit érdemes választani, ha a fenntarthatóságot ruhavásárláskor is szem előtt tartanád.
A természetes a nyerő?
A természetes ruhaanyagok valamilyen növény vagy állat egyes részeinek felhasználásával készülnek. Ide tartozik a kender, a selyem, a gyapjú, a len, a gyapot, a bambusz vagy ezek keveréke. Az ezekből készült ruhadarabok kényelmes viseletek, amik átengedik a levegőt, ám kevés ruganyosságot tartalmaznak. Azonban sajnos ma már ezek az alapanyagok sem használhatóak biztonsággal, mert a termőföld minősége is sérül a különféle környezeti behatások miatt.
Ezért érdemes előtérbe helyezni a bio- vagy organikus pamutból készült ruhadarabokat. De mi a különbség a bio és az organikus elnevezés között? Erről kérdeztem Bilau Deát, a The Touch Me Not ruhamárka alapítóját, tervezőjét. „Ugyanarra utalnak, mindkettő átvett, idegen nyelvű fogalom, csak itthon a bio szó használata talán elfogadottabb, mint az organikusé (valószínűleg mert a hazai ilyen jellegű kultúrára nagyobb hatást gyakoroltak a német nyelvi területekről érkező információk, ahol a "bio" kifejezés használatos).
Magyarul az organikus kifejezés főleg arra utal, hogy valami "az élő szervezet sajátosságaival bíró, szerves", ami lássuk be még a legszétvegyszerezettebb gyapot esetében is megállja a helyét, mivel az is egy élő, szerves alapanyag, így sokan nem szeretik ezt a kifejezést. “ A Touch Me Not márka az egyetlen a hazai piacon, akik nagyon jó minősítéssel kerültek fel a Good On You applikációra, amelyben ellenőrizhetjük, hogy az adott cég mennyire fenntarthatóan és etikusan gyártja termékeit.
Azt is megkérdeztem Deától, hogy mégis mitől jobb az organikus pamut? „Leginkább élettanilag - az előállításának módjában, a környezetre és az emberi életre gyakorolt hatásában - jobb. Előbbi alatt azt értem, hogy ahhoz, hogy bio minősítést kapjon egy textil, a gyártásánál felhasznált növényi szálaknak és a gyártási metódusoknak adott követelményeknek kell megfelelniük: ezek lehetnek a felhasznált vegyszerek milyensége és mennyisége, környezetvédelmi előírások pl. locsolással, műtrágyák használatával vagy a szennyvíz kezelési módjával kapcsolatosak.
Az emberi életre és egészségre gyakorolt hatásuk leginkább szintén a textilhez felhasznált gyapotszálak vegyszerezettségén, illetve az utólagos kezelésekhez használt vegyszerek milyenségén múlik, pl. gombaölők, penészesedés gátlók vagy vasaláskönnyítők. Azt semmiképpen nem állítanám, hogy csak azért mert valami "bio" jobb minőségű, ez nem függ össze ezzel - de azt, igen, hogy kevésbé terheli meg a gyártáskori, majd a felhasználáskori környezetet és kevésbé allergizálhat.”
Ismerd meg a Szimbio lab-et
A másik kérdés, ami fel szokott vetődni, hogy ezek az anyagok mennyire kényesek? Azt tudjuk, hogy bizony oda kell figyelni és vigyázni a selyem és a gyapjú mosására, extra időt és figyelmet követelnek. Vajon az organikus pamut miben más? „Önmagában az hogy biopamutból készül egy ruhadarab nem jelenti azt, hogy máshogy kell mosni - de mivel a vásárló ügyelt arra, hogy ilyet vásároljon, így valószínűleg nem fogja utólag szétvegyszerezni, gyengédebb mosási eljárásokat fog alkalmazni, azaz alacsonyabb hőfokon, kevesebb vegyszerrel, szárítás nélkül fogja kezelni a ruháit (de ez inkább egy belső motiváció, nem előírás).
Attól még, hogy valami 100% biopamut, az a gyakorlatban 100% pamut és a tulajdonságai is megegyeznek azzal, csak más sztenderdek alapján állították elő.” - mondja a tervező. Amit még a természetes anyagok kategóriában érdemes figyelni és kihangsúlyozni, hogy azok a tanúsítványok. Ahogy az élelmiszereknél az összetevőket, itt is kategorizálják az anyagokat, főleg a természeteseket. Az OEKO-TEX megjelölés azt jelenti, hogy nem volt kezelve káros anyagokkal. Azonban jó tudni: a biopamut és az OKEO-TEX anyagok közé nem tehetünk egyenlőségjelet, sőt, sokszor ezt tévesen használják, ami óriási „greenwashing”.
A műanyag nem mindig rossz
Ha műanyagból készült ruhákra gondolunk, elsőként a poliészter, elasztán, akril, viszkóz juthatnak eszünkbe, melyek nagy részét ma kevésbé etikus, igencsak környezetszennyező körülmények között állítják elő. Szerencsére persze ez nem mindig igaz. Mára nagyon sok cég elkezdett olyan műanyagtartalmú anyagokkal dolgozni, melyek nagy része óceáni hulladékból készült. Egy magyar márka is emellett tette le a voksát és így alkot tudatos és fenntartható fürdőruhákat.
Kiss Esztert, az ittybitty alapítóját arról kérdeztem, hogy hogyan talált rá erre az alapanyagra. „Először a nagy márkák innovációira figyeltem fel, mint például a Patagonia vagy a Veja, akik szintén újrahasznosított nejlont használnak, illetve a Stella McCartney, aki ECONYL®-t használ a kabátok béléséhez és táskákhoz. Ahogy egyre elterjedtebbé vált az anyag a hazai piacon is, úgy döntöttem, hogy én is ezt választom. Az ECONYL® egy ígéretes alternatívája a hagyományos nejlonnak, mivel teljes egészében hulladékból készül, nem pedig olajból.
Az ECONYL® anyagot az Aquafil vállalat gyártja, direktben velük egyeztettem a hitelesített címke és az alapanyag rendelés kapcsán is. Az ECONYL® előállításához régi szőnyegeket, halászhálókat, újrahasznosított ruhákat és ipari termelési folyamatokból származó műanyag melléktermékeket használnak fel. Mivel az anyag hulladékból készül, újra és újra regenerálgató, így valós példája annak, hogyan alkalmazhatja a divatipar a körkörös gazdaság elveit.”
A szakember arról is beszámolt, hogy milyen előnyei vannak az ECONYL®-nak. „Az ECONYL® anyag előnyei közé tartozik, hogy teljes mértékben és lényegében végtelenszer újrahasznosítható, csökkenti a globális felmelegedés hatását, és nem függ az olajtól a gyártási folyamat során. Az ECONYL® anyag használatával 90%-kal csökkenthető a hagyományos nejlonhoz képest a környezeti terhelés. Az anyag tartós, rugalmas, gyorsan szárad és UV-és klórálló, ami fürdőruhánál nagyon fontos szempont.
A maradék anyagokból kiegészítők készülnek; fejpántok, scrunchiek, illetve táskák, amiket a Chréville márka készít el ezekből az anyagmaradékokból. A megmaradt nagyobb mennyiségeket vissza is lehet juttatni a gyártónak, hogy újra felhasználja, de jelenleg annyira minimális szabászati hulladékkal készülnek a fürdőruhák, hogy a kiegészítőkbe teljesen upcycleolhatóak.”
A tervezők válaszaiból is sejthetjük, amit már eddig is tudtunk, nagyon fontos, hogy a stílus mellett szerepet kapjon a döntési folyamatunkban az anyagismeret is, hiszen befolyásolja a ruha élettartamát és azt is, hogy utána mennyire fogja terhelni a környezetet. Érdemes beleásni magunkat ezekbe a folyamatokba és rendszeresen tájékozódni, milyen újabb és fenntarthatóbb lehetőségek léteznek, ami az öltözködésünket illeti.