Ha így rendezed be a nappalid, a csodájára járnak majd a vendégeid
Gondoltál már arra, hogy a lakásod berendezése nemcsak a stílusodat, hanem az értékrendedet is tükrözi? Otthonteremtés során egyre többen választanak fenntartható bútor-alternatívákat, amellyel nemcsak a bolygónknak tesznek jót: az egyedi, olykor személyre szabott darabokkal különlegessé varázsolhatják az életterüket. Mit értünk fenntartható bútorok alatt és hogyan aknázhatjuk ki az erejüket a gyakorlatban?
Bár mostanra egyre több helyen találkozhatunk a „fenntartható” kifejezéssel, arról legtöbbször a ruhaipar, vagy a közlekedésbeli megoldások jutnak az átlagember eszébe. Ezen asszociációk mellett gyakran eltörpül a bútoripar, amely öreg hiba, hiszen csak Európában 11 milliárd tonna bútor fogy évente, az USA-ban (2018-as EPA-adatok szerint) pedig több, mint 12 milliárd. Ezeket a bútorokat legtöbbször nem hasznosítják újra, vagy – maximum – csak a töredék részüket. (Az USA-ban átlagosan a bútorok 80%-a hulladéklerakókban köt ki.) A rémisztő számadatokon túl amellett sem érdemes elmenni, hogy a fast furniture ipar bútordarabjai uniformizálják az otthonok berendezését, így nemcsak a környezetvédelem, hanem az egyediség miatt is érdemes lehet elmerülni a fenntartható bútorok világában.
Szezám, tárulj!
„Napjainkban a mid-century stílusú bútorok a virágkorukat élik, hiszen a mai modern enteriőrök monotonitását fel lehet dobni és sokkal személyesebbé lehet varázsolni egy-két nem mindennapi darabbal,” – válaszolja Kollár Mariann, a Fabrika vintagebútor-kereskedés tulajdonosa arra a kérdésre, mennyire van ma igény a használt bútorokra.
A Fabrikát öt éve üzemeltető, profi kincsvadász szerint, noha az emberek nagy része még mindig ugyanazoktól a nagy bútorláncoktól vásárol, szerencsére egyre több vásárló és lakberendező keres olyan egyedi, ikonikus bútorokat és lámpákat, amelyek nem minden lakásban köszönnek vissza.
A fast furniture iparnak ugyanis épp ez a legnagyobb rákfenéje: ahhoz, hogy széles tömegek számára is elérhetővé tehessék a termékeiket, az alacsony árfekvés garantálása érdekében gyakran olcsóbb, és kevésbé robosztus anyagokat (például furnérral bevont forgácslapot) használnak, amelyek érzékenyebbek a sérülésekre és nehezebben hasznosíthatók újra. Ezeket a bútorokat leggyakrabban nem hosszú élettartamra tervezik, sőt, az újrahasznosíthatóság sem (feltétlenül) cél. Így azonban sokkal valószínűbb, hogy a nagy részük hulladéktárolókban végzi: a silány minőség miatt inkább előbb, mint utóbb.
Ha a tárgyak beszélni tudnának, vajon mit mondanának? Ismerd meg a Fabrika vintagebútor-kereskedés történetét!
Fenntartható bútorok: válasz egy nem túl költői kérdésre
Nem csoda, hogy a „zöldek” néhány évvel ezelőtt megkongatták a vészharangot, amelynek köszönhetően átalakulásra kényszerült a bútoripar. Válaszul létrejött a fenntartható bútoripar, amelynek lényege, hogy a gyártók a bútorok egész életciklusát tekintve igyekeznek minimalizálni a környezetre gyakorolt hatást. (Beleértve az alapanyagokat, a bútorok kialakítása során beiktatott tevékenységeket, a szállítást, a bútorok felhasználását, kidobását és az újra hasznosítást.)
A környezetbarát bútoroknál gyakran újrahasznosított fákat, bambuszt és FSC-tanúsítvánnyal rendelkező faanyagot használnak. (Az FSC-tanúsítvánnyal rendelkező erdőket és az onnan származó fákat szigorú környezetvédelmi, társadalmi és gazdasá előírásoknak megfelelően kezelik. Az erdőgazdálkodást jellemzően helyi lakosok végzik, az erdőkben pedig törekednek a biodiverzitás megőrzésére úgy, hogy közben azt is szem előtt tartják, hogy gazdaságilag jövedelmező legyen a fák gondozása, – a szerk.) Ezekkel igyekeznek elébe menni a fast furniture ipar legkárosabb tevékenységének: az erdőirtásoknak.
A szigorú szabályozásoknak hála, a környezetbarát bútorok piaca az elmúlt években jócskán kinőtte magát: 2023-ban csaknem 47 milliárd dollárra becsülték az értékét az USA-ban, a tízéves előrejelzés szerint 2033 végére elérheti a 107 milliárd dollárt.
Magyar viszonyok
Bár a fenntartható bútorok jelenléte a piacon valóban üdvözlendő (egyúttal – ahogy a fenti adatokból is látszik, – rendkívül jövedelmező), a téma kapcsán a másodkézből származó, újrahasznosított tárgyakat is érdemes megemlíteni. Az újrahasznosított bútorok divatos választásnak számítanak manapság, hiszen a (felújítási) folyamat során olyan egyedi darabot kreálhatunk meg, amelynek – bár eddig is megvolt a maga története –, az átalakítás miatt biztosítjuk, hogy jövője is legyen.
Kollár Mariann szerint ugyan „Magyarországon több név és brand is van, akik a fenntartható divatot vagy a fenntartható kozmetikai márkát képviselnek, a fenntartható bútoroknak mégsem szentelnek elég figyelmet.” Pedig lenne mire figyelnünk: a Mariann vezetésével felvirágzó, lassan tízéves Fabrikában például számos mid-century darabbal találkozhatunk.
Mariann és csapata felújítással is foglalkoznak: a Fabrika raktárjában számos huzat várja például, hogy valaki szerelembe essen vele, és egyéni elképzelései szerint újíttassa fel a csapattal az üzletben kinézett darabokat. A szakértő szerint már arra is volt példa, hogy valaki egy saját maga által készített huzattal állított be hozzá, és kérte, hogy azzal fedjék be a Fabrikában kiválasztott, „csupasz” bútort. (Amennyiben megfelelő az anyag, a szakértő aláhúzza: örömmel állnak az ilyesfajta kihívások elébe!) Ebből is látszik: a lehetőségek száma – egy bútorfelújításnál – nagyjából végtelen.
Kollár Mariann biztos benne, hogy az emberek élete során rengeteg minőségi bútor és tárgy gyűlik össze, amiket újra lehet gondolni és hasznosítani. (Feltéve, ha a tárgyak jó kezekbe kerülnek.) „Kifejezetten örülök a Kincsvadászok című műsor sikerének, amely jól mutatja, hogy a magyar társadalom is nyitott az értékmentésre!” – teszi hozzá a Fabrika tulajdonosa.
A nyereség neve: élhető bolygó
Az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében mindannyiunk érdeke, hogy a fenntartható lakberendezés is éppoly fontos témává nője ki magát, mint a fenntartható divat. Korántsem véletlen, hogy a nagy bútorgyártó cégek is igyekeznek elkötelezni magukat a közös cél mellett: az IKEA például 2030-ig minden termékében kizárólag megújuló vagy újrahasznosítható anyagokat használ, hogy nullára csökkentse a gyártás közbeni károsanyag-kibocsátást. A törekvések több aspektus kapcsán is tetten érhetők: 2021-ben a vállalat elindította a „Buyback&Resell” programot, amelyen keresztül a használt IKEA bútorok visszaküldhetők, felfrissíthetők és új életet kaphatnak. Bár sokak szerint a felsorolt változtatások csak tűzoltásnak tekinthetők, nem szabad figyelmen kívül hagyni a „javulás” érdekében hozott erőfeszítéseket.
Kollár Mariann szerint, ha egyénileg tudunk törekedni arra, hogy fenntartható bútorokkal rendezzük be otthonunkat, már megóvtuk a környezetet, hiszen miattunk nem kell(ett) újabb fát kivágni. A szakértő szerint ugyanakkor kicsiben érdemes kezdeni a változást, például azzal, hogy a kertben bio zöldségeket, növényeket termesztünk, biciklivel közlekedünk stb. „Ugyanúgy felelősséggel tartozunk a környezetünkért, mint a családunkért. A fenntarthatóság egy olyan szemléletmód, amelyet jó lenne már gyermekkorban elsajátítani, hogy a jövő társadalmában élők már normaként használják az alapokat a mindennapokban. Hiszem, hogy igaz az a mondás, miszerint a bolygót nem a szüleinktől örököltük, hanem a gyermekeinktől kaptuk kölcsön,” – zárja a gondolatmenetet a Fabrika tulajdonosa és nem tudunk nem egyetérteni vele.