Tanulmány mutatta ki, hogy az emberek nagy részének fogalma sincs az öko címkékről és leírásokról - neked van?
Aki szeretne tudatosabban élni, az előbb - utóbb utána fog nézni annak, hogyan és honnan kerül az asztalára, szekrényébe, fürdőszobájába vagy épp a lakásába egy adott tárgy vagy élelmiszer. Ehhez elengedhetetlen, hogy megismerjük címkék világát, ami jó kiindulási pont lehet - de könnyen el is tudunk veszni benne és feladni a küzdelmet. A következő cikkben szakértő segítésével fogunk együtt kiigazodni a hazai és európai címke rengetegben.
Az Európai Unió 2020-ban készített egy tanulmányt, amely a fenntartható választásokat vizsgálta a lakosság körében. Ebből az derült ki, hogy a megvizsgált címkék, leírások 53,3%- a, mely azt állította, hogy valamilyen módon kapcsolódik a fenntarthatósághoz, sajnos félrevezető, 40%-uk pedig nem megalapozott. A riport közel 230 féle környezetvédelmi címkét vizsgált, amik a piacon jelen vannak. A tanulmányból az is kiderült, hogy a vásárlók nehezen ismerik fel a különféle jelöléseket és nem tudják őket megkülönböztetni, arról nem is beszélve, hogy mivel rengeteg címke létezik párhuzamosan akár ugyanabban a témában is, nem tudnak elköteleződni egy mellett.
Az uniós ökocímke
Az egyik legismertebb védjegy az EU Ecolabel, ami magyarul uniós ökocímke néven szerepel. Egy független ügynökség folyamatosan monitorozza a címke használatára jogosult termékeket és szolgáltatásokat és rendszeresen vesz fel újakat is. Három fő területet számít be a szempontok közé: környezeti, egészségügyi és társadalmi, és mára közel 98000 termék és/vagy szolgáltatás érdemelte ki ezt a végjegyet. Leginkább Olaszország és Spanyolország vezet a legtöbb megszerzett védjeggyel Európában és az utóbbi években a turizmushoz kapcsolódóan vannak egyre többen regisztrálva, fontos még megemlíteni, hogy Magyarország egyelőre a sereghajtók csoportjában van.
Több a férfi divattervező, de a fenntarthatósággal mégiscsak a nők foglalkoznak
Annak, hogy a hitelesítést végző feladatot egy olyan független intézmény végezze, akinek ez a kinevezett feladata, magunk is utána tudunk nézni. Ha erről hiányos az információ a csomagoláson, akkor érdemes gyanút fogni, hogy zöldremosás (greenwashing) jelenséggel állunk szemben. Az EU Ecolabel célja, hogy a bekerülő termékek gyártói figyelemmel legyenek a környezetre, hosszútávra tervezzék őket és garanciálisak legyenek. .
A hivatalos védjegy megszerzése azonban hosszú és költséges folyamat, ezért nagyon sok cég és gyártó inkább saját címkét készít, ami sajnos csak részben fedi a valóságot, ellenben teljes mértékben félre tudja vezetni a fogyasztókat. Ezek a saját kvalifikálás alá eső címkék sokszor csak egy-egy összetevőt emelnek ki, nem feltétlen jelennek meg más termékeken, innen könnyű őket felismerni.
Sajnos ennek eredményeképp a fogyasztók nem tudnak kiigazodni és jóhiszeműen egy olyan terméket is választhatnak, aminek valójában nincsen semmi kapcsolata a fenntarthatósággal. Itthon Nagy Réka klímakommunikációs szakember és kollégái fáradoznak azon, hogy erre felhívják a figyelmet. Ezért is hoztak létre egy honlapot és eseményeket is szerveznek Cleanwashers címmel, aminek a célja, hogy a fogyasztók a fenntarthatósággal kapcsolatban hiteles információkat kapjanak.
Magyar címke a terítéken
1993-ban döntött úgy a magyar kormány, hogy szeretne egy olyan védjegyet alkotni, mely egy megkülönböztető tanúsítványrendszerben kezeli a környezetbarát termékeket. A rendelet alapján „környezetbarát minősítést az a termék kaphat, amely az adott igényt kielégítő egyéb termékkel összehasonlítva az azonos vagy jobb termékminőség mellett a környezeti életútelemzés alapján bizonyított módon megfelel a minősítési feltételeknek”. Amennyiben a köznyelvben Cédrusként emlegetett jelet jogtalanul használják, bírság róható ki.
Ma Magyarországon ezeket a termékeket jelölheti ez a címke: csomagolóanyagok, építőipari alapanyagok, háztartási eszközök, papíráru, barkácstermékek, irodai berendezések, tisztítószerek, tűzoltó készülékek, egyéb ipari és mezőgazdasági termékek, takarítási szolgáltatás valamint környezetbarát szálláshelyek.
Mire figyeljünk?
Amennyiben szeretnénk tudatosak lenni, érdemes megismerni a védjegyeket területenként. Kezdjük például az élelmiszerekkel! Az Európai Unióban az élelmiszeriparra vonatkoztatva nagyon szigorú szabályok vannak, például nem lehet génmódosított élelmiszert forgalmazni (azonban sajnos ez a vámbehozatalra már nem érvényes, amennyiben valaki külföldről rendel). Az EU élelmiszerekre kialakított logója azt jelenti, hogy a termék legalább 95% organikus alapanyagot tartalmaz és a maradék 5% pedig ellenőrzött körülményekből származik.
Akinek fontos, hogy tiszta forrásból származó termékek kerüljenek a konyhájába vagy kamrájába, a Demeter védjegyre is érdemes odafigyelnie, mely a föld megművelésének folyamatára is kiterjed. Ez azt jelenti, hogy a termék biodinamikus gazdaságból származik. Végül pedig létezik egy globális védjegy amit legfőképp élelmiszerre használnak de más, akár kozmetikai termékeken is előfordulhat. Ez a fair trade logó, ami az adott termék előállításának a körülményeit hivatott ellenőrizni. Itt is egy kihelyezett ügynökség végzi az ellenőrzést és azt hivatott vizsgálni, hogy a bérek, munkakörülmények megfelelőek-e. Az ilyen termékek vásárlásával így azt is támogatjuk, hogy akik a terméken dolgoztak megfelelő bánásmódban részesültek.
Következzenek a bútorok, hiszen az otthonunkba is bekerülnek tárgyak, amiknek hatása van nem csak ránk, hanem a környezetre is. Itt egy fajta védjegyet érdemes a fejünkben tartani, ami egy globális címke: FSC (Forest Stewardship Council) vagyis Felelős Erdőgazdálkodási Tanács. A bútorokon túl megtalálod ezt a jelzést minden faanyagból készült terméken, tehát papír írószereken is, illetve építőanyagokon. A legfőbb célja a tanúsítványnak, hogy megfékezze az erdők pusztítását és egy felelős, tudatos gazdálkodást kezdeményezzen. A védjegyet 1993-ban alapították és több mint 25 ország csatlakozott hozzá.
Az elmúlt években egyre fontosabb lett, hogy a bőrünkre használt termékek előállítása állatkísérletmentes legyen, ehhez képest rengeteg kozmetikai cég ma is állatokon tesztel először. A sminktermékeken tehát „cruelty free” vagy a „Not tested on animals” feliratot és a jól ismert nyulas logót érdemes keresni. Legyen szó ételről, ruháról vagy épp egy szempillaspirálról, fontos tudnunk hogy a vásárlásunkkal minden alkalommal egy-egy szavazatot adunk le a cég mellett, akitől megvesszük az adott terméket.