„A fenntarthatóság soha nem pénz kérdése, ez csak egy piaci fogás, amit el akarnak hitetni velünk”
Mitől lesz egy lakásból vagy házból igazi otthon? Akinek volt szerencséje lakberendezővel dolgoznia, már az tudja, hogy a minket körülvevő tárgyaknak igenis nagy hatásuk van ránk. Ehhez képest még mindig meglepően kevés figyelmet fordítunk rájuk, pedig mindannyian tudjuk a COVID óta, hogy az otthon töltött idő is lehet túl sok.
A lakberendezés kis hazánkban még mindig sokak számára úri hóbortnak tűnik. Pedig kutatások kimutatták, hogy egy idegen helyen mindössze 20 percet kell eltöltenünk, hogy elkezdjük otthonosan érezni magunkat. Ha kimondjuk az otthon szót, három vetülete jelenik meg előttünk. Elsődleges asszociációnk a biztonság, védelem – az elsődleges funkció. Másodjára a társas kapcsolatainkat jelöli, azokat, akik számunkra kedvesek, a szeretteink, akikkel eltöltjük az időt és harmadsorban azokra a tárgyakra, bútorokra gondolunk, amik valamilyen különleges jelentéstartalommal vagy emlékkel bírnak számunkra és az otthonunk részét képezik.
A lakberendezés a tárgyakkal foglalkozik ugyan elsősorban és azok praktikus elrendezésével, de nem hagyhatjuk ki a környezetpszichológia szakterületét sem a folyamatból, mert hatnak egymásra. Az otthonunk tulajdonképpen kicsit olyan, mintha a lelkiállapotunk kivetülése lenne. Amikor belépünk valakinek az otthonába, a személyes, intim szférájába enged betekintést. Biztosan ti is éreztétek már, hogy kell egy bizonyos fokú bizalmi viszony, hogy megmutassátok, hol is laktok.
Ismerd meg a Szimbio lab-et
Ezért nem szabad kihagyni a folyamatból a tudatosságot – melynek nagyon sokféle területe van – és nem meglepő módon a klímakrízis közepén ma már azt is tudjuk, hogy a környezetünkre is mindez (mint minden) hatással van. Így alakult ki folyamatosan a lakberendezésnek egy olyan különleges irányzata, mely kifejezetten fókuszál a fenntarthatóságra, mint értékre a folyamatok során – a tervezéstől egészen az utolsó váza elhelyezéséig.
A lakberendezés is lehet fenntartható
Magyarországon még egészen különlegesnek számít ez a terület, addig tőlünk nyugatabbra már évek óta fontos alappillére a lakberendezési folyamatnak mind a magánszektorban, mind az építőiparban. Itthon Őrfi Eszter képviseli ezt az irányzatot a legjobban és a legkarakánabb módon, így őt kértem fel szakértőként ebbe a cikkbe, hogy segítsen eligazodni a témában. Első kérdésem az volt, hogy neki mit jelent a fenntartható lakberendezés? “Nekem azt jelenti, hogy az egyéni vágyaink mellett, mint például, hogy szeretnénk egy kényelmes, szép otthonban élni, megpróbáljuk a környezeti és társadalmi szempontokat is figyelembe venni.
Például, hogy ki és milyen körülmények között, milyen anyagból állította elő az adott terméket, mennyit utazott, mire hozzánk került, stb. Egyre inkább azt gondolom, hogy a fenntarthatóság kulcsa egyéni szinten a fogyasztási kultúránk átalakítása. A körforgásos szemlélet, a second-hand bútorok, az újrahasznosítás és a DIY módszerek beemelése az én vesszőparipáim.”
A fenntarthatóság kapcsán más területeken is ugyanezek a megoldási javaslatok jelennek meg. Ebből arra következtetek, hogy még mindig nem került bele annyira a köztudatba ,hogy ezek olyan kézenfekvő megoldások, amik szinte mindenki számára elérhetőek és sokan tudatalatt is ezeket használják. Első lépés mindig az, hogy ami nem tudatos, annak jelentést adjunk és emeljünk a tudatos szintre, hogy később minél többször tudjunk hasonlóan cselekedni.
Az enteriőr stylist amellett, hogy tanácsadást vállal, alkot is. Az egyik első munkája a saját otthonuk volt, amit építész férjével terveztek és hoztak létre. Nagyon sokan járnak csodájára a mai napig, mert rengeteg egyszerű, mégis fenntartható megoldást csempésztek be a házukba. A felújítás és építkezés során rengeteg tudást és tapasztalatot halmozott fel, ezt hogyan tudja vajon átadni másoknak?
„Rengeteget beszélek róla, leginkább a saját közösségi oldalaimon, előadásokon, kerekasztal beszélgetéseken, mindenhol, ahová meghívnak – megyek szeretettel. Szóval edukálok, és igyekszem lyukat beszélni az emberek hasába. Sokan kérnek tőlem helyszíni tanácsadást, ott például négy órán keresztül öntöm az ötleteimet az ügyfeleimre. Elmondom, hogy mit és hol érdemes keresgélni, mik a kedvenc, környezettudatos márkáim, anyagaim, mit kerüljenek inkább el. A tervezési munkáimban is törekszem rá, hogy minél több zöld terméket, megoldást tudjak betervezni.”
Jó hallani, hogy vannak nyitott fülek, bízunk benne, hogy egyre több lesz belőlük, én mégis azt látom, hogy ez a gondolkodás csak egyfajta réteghez jut el, akik már eleve tudatosak vagy elérték a tudatosság egy formáját és szeretnének más területekre is ilyen szemmel nézni.
Sokszor hallom azt, hogy az ilyen jellegű és fokú tudatosság már luxus.
Eszter értelmezésében azonban ez nem így van, de ahogy ő fogalmaz, ez az értelmezés elég távol áll a mainstream megközelítéstől. „Egy szép, letisztult, természetes japandi enteriőr az luxus. Drága anyagok, márkás bútorok, tökéletességre törekvés. Az én filozófiám, a „fapados luxus a bokorban” ennek a tökéletes ellentéte. Saját tapasztalatból tudom, hogy olcsó, egyszerű, őszinte esztétikájú, természetes anyagokból, DIY bútorokkal, a tökéletlenséget megengedve is lehet díjnyertes designt csinálni. A fenntarthatóság soha nem pénz kérdése, ez csak egy piaci fogás, amit el akarnak hitetni velünk.”
Így kerülhető el a greenwashing
Fontos, hogy ne dőljünk be, figyeljünk arra, mit olvasunk, mire mondunk igent, mert ebben a szakmában is erősen jelen van a zöldre festés marketingje. Eszter tudása is nagyon szerteágazó, de úgy is megfogalmazhatjuk, hogy minden, amit tud, szépen összefonódik. Miben rejlik a szaktudása? „Nem vagyok sem belsőépítész, sem lakberendező. Enteriőr stylistként végeztem, szóval nem az iskolában tanultam meg a szakmát. Van viszont egy környezetvédelmi szakjogász múltam, ahonnan olyan speciális tudást, rendszerszemléletet hozok, amivel valószínűleg csak kevés lakberendező rendelkezik.
Amit még jól tudok hasznosítani a munkámban, az a sok éves önismereti munka, ami mögöttem van. Több olyan visszajelzést kaptam ügyfelektől, hogy nagyra értékelik az empátiámat, ahogy ráhangolódok egy-egy projektre. Van, aki egyenesen design coach-nak nevezett. Azt kell mondjam, hogy igaza volt annak a tanáromnak, aki azt mondta, hogy egy lakberendezőnek jó pszichológusnak is kell lennie.”
Határozottan előny, ha van érzéke az emberekhez, hiszen az otthonunk egy nagyon intim szférája a létünknek, kivetülése a lelkünknek. Hogy a kialakítása valóban szolgáljon minket, egyfajta érzékenység is szükséges. A kérdés már csak az, hogyan fogjuk neki. Még szerencse, hogy Eszternek ehhez is van egy ötlete. „Van egy három lépéses módszertanom, ami úgy kezdődik, hogy először is rakj rendet! Ha egy lakás tele van kacatokkal, felesleges dolgokkal, akkor nehéz látni a fától az erdőt.
Ha viszont sikerül elengedni azt, amire már nincs szükségünk, akkor hirtelen fellélegzik a tér és vele együtt mi is. Esetleg arra is rácsodálkozunk, hogy milyen értékeink, kedves tárgyaink vannak, amiket szeretnénk előtérbe helyezni: ezekre tudjuk majd felépíteni az új designt. Kreatív átalakításokkal és minél kevesebb, de annál tudatosabb vásárlással tehetünk a legtöbbet a fenntarthatóságért.”
Zárásként pedig hoztunk a lakberendezőtől egy kézzelfogható példát a fenntarthatóságra, amelyet bárki hasznosíthat otthonában. “Piliscsabai otthonunkban a konyha-étkező-nappali teret szeretem a legjobban. Ez egy alapterületre meglehetősen kicsi, 26 m2-es helyiség, amiben mégis minden elfért, amire szükségünk volt: ez az alaposan átgondolt alaprajznak és a tökéletes helykihasználásnak köszönhető.
Szeretem a hangulatát, az anyaghasználatát, ahogy meghack-eltük az egyszerű, fehér ikeás konyhabútort, az újrahasznosított zsaludeszkából készült könyvespolcunkat, az óriási DIY étkezőasztalunkat, a nagy táblafestékes falat, a hajópadlót. Egyszerű, természetes és mégis nagyon otthonos, olyan, mint egy skandináv otthon.”
Mindenkit csak bátorítani tudok arra, hogy kezdje el kicsit más, friss szemmel nézni az otthonát és apránként haladva csak egy kicsit fentarthatóbbá varázsolni.
