előfizetésem
Hírlevél
Lelki gazdagság és anyagi jólét: Fengsuj útmutató a pénzügyi sikerért
A gazdagság nem pénz kérdése. A gazdagság lelki állapot. A sok pénz és a gazdagság két külön dolog – együtt járhatnak, de nem minden esetben járnak együtt. Van egy rossz hírem: nem tudom megígérni, hogy ha arrébb raksz ezt vagy azt a lakásodban, az önmagában elég lesz ahhoz, hogy már dőljön is a lé a bankszámládra jövő héttől. Viszont van egy jó hírem: ha megérted és megéled, hogy már most is végtelenül gazdag vagy, olyan lehetőségek és „szerencsés véletlenek” érkeznek az életedbe, amiket álmaidban sem képzeltél volna.
Lao-ce úgy fogalmaz Tao Te King (Út és erény) című művében: „Aki megelégszik: gazdag. (…) Nincs nagyobb csapás, mint az eleget nem ismerni, se nagyobb veszély, mint szerzésre törekedni.” (Weöres Sándor fordítása)
Járjuk körbe kicsit mélyebben a pénz és a gazdagság témakörét a fengsuj szemszögén át – és természetesen a gyakorlati rendezési tippek sem maradnak el! Fontos szem előtt tartani, hogy a fengsuj egy olyan ősi metafizikai rendszer, ami a Tao szellemiségét őrzi, nem a modern fogyasztói társadalmak értékrendjéből fogant – éppen ezért aktuálisabb, mint valaha.
Miért szeretnénk több pénzt?
„Szórd szét kincseid – a gazdagság legyél te magad.” (Weöres Sándor: Tíz lépcső)
Mindenekelőtt fontos, hogy önvizsgálatot tartsunk, és őszinték legyünk magunk előtt, amikor feltesszük önmagunknak a kérdést: miért vágyunk több pénzre? Biztonság megteremtése, elismerés, utazás, továbbtanulás, családtagok segítése, adakozás lehetősége miatt, vagy hogy létrehozzunk valami nagyszerűt, ami a társadalom javát szolgálja?
Így tehetünk jót, miközben utazunk – a voluntourism jelensége
Legyünk még ennél is konkrétabbak, és vegyük sorra a vágyainkat: mit jelent számomra a biztonság, mihez kezdenék az elismertségemmel és a tudásommal, pontosan hova szeretnék utazni és miért, milyen támogatásra van szüksége a családomnak, milyen fontos ügyeket szeretnék támogatni, mivel szeretnék hozzájárulni a közösségemhez?
Ha kristálytisztán látjuk magunk előtt belső mozgatórugóinkat – felszínre hoztuk a tudatalattit –, gondoljuk végig, hogy miket tehetünk, amik közelebb visznek ezekhez a célokhoz már pénz nélkül is. Lépjünk rá az útra, amelyre a belső hívást érezzük, és ha kitartóan, szívvel-lélekkel haladunk rajta, az út egyre jobban kivirágzik.
Ne torpanjunk meg azt gondolván, hogy a pénz hiánya megakadályoz minket az álmaink megvalósításában, és majd csak akkor kezdünk bele, ha több pénzünk lesz – és ne ragadjunk bele túl hosszú évekre lélekölő mókuskerékbe, csak azért, hogy a pénzt hajszoljuk. Ha őszinték a szándékaink, és hiszünk abban, amit csinálunk, az élet számos segítséget és lehetőséget kínál fel az úton a továbbhaladásra, növekedésre. Semmi sem lehetetlen, ha alázatosak és türelmesek vagyunk.
A birtoklás illúziója
Ha jobban belegondolunk, fizikai lehetetlenség bármit is birtokolni. Csak kölcsön tudjuk venni használatra a természet ajándékait, amíg vissza nem veszi tőlünk azokat. Meztelenül jöttünk a világra, és meztelenül távozunk – hogy földi utazásunk során kinek milyen anyagi javakat tulajdonítunk, az társadalmi közmegegyezésen és mentális játékszabályokon alapul.
Kultúrától és történelmi korszaktól függetlenül minden nagy szellemi tanítómester arra emlékeztetett minket mindig is, hogy a szenvedés forrása az anyagi dolgokhoz fűződő irracionális ragaszkodás – a változás és a múlandóság elfogadásának képtelensége. Ez persze nem azt jelenti, hogy mondjunk le minden vágyról, ne törekedjünk semmire, és akkor nem lesz mitől szenvedni.
A döntési fáradtság hatása az életmódra - beszélgetés Lakatos Péterrel
Igenis álmodjunk merészeket, játsszunk nagyban, dolgozzunk meg a sikerekért, teremtsünk minőséget és bőséget a világban – csak ne öncélú módon, a felhalmozás és nagyzolás motivációjával, mert az még sosem tette boldoggá és gazdaggá senkinek a lelkét. Barátkozzunk meg a ténnyel, hogy semmit sem tudunk örök időkig élvezni – erőfeszítéseink eredményeit a Nagy Egész javának és gazdagodásának szolgálatába állítsuk. Saját örömünk is így lesz igazán édes.
Belső gazdagság
Neked is feltűnt már az a paradoxon, hogy egy túlzsúfolt, tárgyakkal teletömött lakótér a hiányérzet és a szükség állapotát jeleníti meg – egy letisztult, légies, minimalizmus irányába hajló kialakítás pedig gazdagságot, bőséget, glamour életérzést kelt?
A legszélsőségesebb megnyilvánulása a túlzsúfolt lakótereknek az olyan világvége-váró prepperek otthona, akik úgy élik a mindennapjaikat, hogy a lehető legrosszabb forgatókönyv lebeg a szemük előtt, és attól tartanak, hogy ha akár egy darab konzervtől is megszabadulnának, akkor egy nappal korábban érné őket az éhhalál az apokalipszis után – főleg az USA-ban, de máshol is egyre gyakoribbá kezd válni ez a jelenség,
miközben pont a túlvásárlás vezet ökológiai és gazdasági válsághoz.
