A stressz azért van, hogy életben tartson, de az extrém szorongás elpusztíthat bennünket

Szorongás és halál: melyiktől félünk jobban?

Ha az extrém stressz, a szorongás és a halál között kell választani, akkor a világ lakosságának nagy része valószínűleg utóbbi mellett döntene. Megdöbbentőnek tűnhet, de nem az. A legtöbben még egy prezentáció előtt is annyira félnek, hogy remegni kezd a hangjuk, hiszen tartanak attól, hogy mi lesz, ha elfelejtik, mit szeretnének mondani. Mi történik, ha nem tudnak folyamatosan beszélni, nem képesek felkelteni a hallgatóság figyelmét? Itt jön képbe egy fontos tényező: ha prezentálunk, nem elég csak szakmailag felkészülni, mentálisan is rendbe kell tenni magunkat, mielőtt nyilvánosság elé állunk.

Kivel ne fordult volna elő, hogy az iskolában előadást kellett készítenie egy-egy témában? Biztosan vannak emlékeink arról, hogy mennyire izgultunk, mit szólnak majd az osztálytársak, hányast kapunk, megfelelünk-e egyáltalán a követelményeknek. De ide sorolhatjuk még az egyetemi előadásokat, a szakdolgozat megvédését vagy éppen a munkahelyi prezentációkat is. Ezek mind olyan helyzetbe hoznak bennünket, amit idővel sem biztos, hogy meg tanulnunk kezelni.

Mindegy, hogy 2, 20 vagy 200 emberről van szó, ez alapvetően nem befolyásolja azt, hogy mennyire szorongunk egy ilyen esemény előtt. Egy minimális izgalom természetesen belefér, ez tart életben bennünket. De ha a stressz hatással van a mindennapjainkra, az alvásunkra, a koncentrációs képességünkre, az már cseppet sem egészséges. Megkérdeztem Lóki Esztert pszichológust, hogy mit okoz az emberi agyban a szorongás egy prezentáció vagy vizsga előtt.

Elmondása szerint amikor szorongást élünk át, azt az agyunk úgy érzékeli, mintha fenyegetés érne minket, és bekapcsolja a „harc, menekülés vagy lefagyás” (fight, flight, freeze) reakciót. Ilyenkor az amygdala - amely a veszély érzékelésben játszik kulcsszerepet - aktiválódik, és az agyunk gyorsan sztresszhormonokat bocsát ki, mint az adrenalin vagy a kortizol. Ezek hatására emelkedik a pulzus és a vérnyomás, az izmok megfeszülnek, és a figyelmünk szűkül, hogy jobban koncentráljon a „veszélyre”.

„Mivel azonban nincs valós fizikai veszély, ez az automatikus reakció inkább megnehezíti a helyzetet. A szorongás miatt az agy prefrontális kérge – ami a logikus gondolkodásért és a döntéshozatalért felelős – kevésbé aktív. Ennek következményeként nehezebb lesz a koncentráció és az információk előhívása.”

Mivé alakul a stressz a szervezetünkben?

A stressz és a szorongás számos módon rombolhatja a testünket. Gondoljunk csak bele azokba az “apró” tünetekbe, mint az alvászavar, a fáradtság, a hormonális egyensúly felborulása, az emésztés lassulása és még sorolhatnánk. Ezzel kapcsolatban a pszichológus elmondta, hogy a krónikus stressz hosszú távon számos egészségügyi problémát okozhat, mivel folyamatos gyulladásban tartja a szervezetet. Olyan problémák alakulhatnak ki általa, mint a szív- és érrendszeri betegségek, az emésztési gondok (IBS vagy reflux), de ott van a legyengült immunrendszer és a depresszió is.

„A fizikai tünetek között gyakran megjelenik az izomfeszültség, fejfájás, és alvászavarok is, zsibbadás. Szerintem az egészségmegőrzés szempontjából minden esetben az alvás a leginkább alulértékelt szokás, amit magunkért tehetünk. Emellett szuper a sportolás, bármilyen relaxációs technika vagy olyan technikák, amik stimulálják a bolygóideget, a hatékony időbeosztás, az öngondoskodás meg persze az önismeret alulértékelt stresszkezelő módszer még a szociális kapcsolatok keresése, a szociális támogatás.”

Mikor normális a szorongás?

A szakértő elárulta, amit talán mindenki tud: a folyamatos stressz megakadályozza az idegrendszer regenerálódását, különösen, ha a paraszimpatikus (nyugalmi) ág kevésbé tud érvényesülni. Ennek következtében a test és az elme kimerül, az immunrendszer legyengül, és megnő a krónikus betegségek kockázata. „A szorongás lényegében egy ördögi körként hat a testünkre és a lelkünkre, ahol a fizikai tünetek súlyosbítják az érzelmi állapotot, ami tovább fokozza a testi reakciókat.”

Ennek ellenére a szorongás az emberi lét normális része. Mindenki tapasztal az élete során stresszt, néha jönnek a negatív gondolatok, de ha ez elfajul és szorongásos zavart okoz, akkor ideje kezelésbe venni magunkat.

A normális szorongás átmeneti és szituáció-specifikus.

Kihívást jelentő körülmények kapcsán jelentkezik, nyugtalanságot kelt bennünk, amit gyakran fizikai tünetek kísérnek. Ez lehet szapora szívverés, izzadó tenyér, de ide tartozik az ismert “pillangók a gyomorban” érzés is.

Nem túl kellemes, ez tény, de ez a fajta szorongás a helyzet elmúltával megszűnik. Ha ez nem történik meg, akkor pszichoterápiás kezelésre lehet szükség. A pszichológus is megerősítette ezt, szavaival élve az a normál szorongás, amely természetes módon kapcsolódik a mindennapi élethelyzethez, és amely az adott szituáció lezárultával csillapodik. „Ez a fajta szorongás egy bizonyos mértékig szükséges, hiszen motivál minket, hogy készüljünk fel egy kihívásra, például egy vizsgára, állásinterjúra vagy prezentációra.

Tehát a hangsúly azon van, hogy kell a stressz ahhoz, hogy el tudjuk végezni a feladatokat, de fontos, hogy a kihívások lezártával vissza tudjunk térni a nyugalmi állapotba és az idegrendszerünk tudjon regenerálódni.” Nemrég részt vettem Kovács Eszter A jóga kisétál az életedbe című könyvének bemutatóján, ahol így fogalmazott a stressz kapcsán:

“A stressz tök természetes. Amikor olyan kurzust, könyvet, és egyéb dolgot látunk, ami azt mondja, hogy “olvasd el”, “csináld végig” és stresszmentes leszel, akkor az ellenkező irányba, a tőletek telhető leggyorsabb tempóban kezdjetek el futni, mert amikor stresszmentes leszel, akkor meghalsz.

Tehát a stressz azért van, hogy életben tartson. Ez egy jelzőrendszer, egy védelmi mechanizmus. Aki nem stresszel, az nem él. És ez teljesen normális, a testünk fel van rá készülve. A normális stresszreakcióból a testünk maradéktalanul fel tud épülni. A krónikus stressz az, ami megbetegít.”