Magyarországon, a gyerekek hat-hét százaléka szenved valamilyen ételallergiától - beszélgetés dr. Csáki Csilla allergológussal
A gyereknevelés számos izgalmat tartogat, amelyek közül az ételallergia az ijesztőbbek közé tartozik. Mely ételek jelenthetik a legnagyobb kihívást? Hogyan ismerjük fel az allergiás tüneteket?
És egyáltalán: van bármi remény, ha már adott a probléma? Mindennek utána jártunk.
Azt hihetnénk, hogy az allergia melegágya a városi környezet, hiszen számos ember alkotta, mesterséges tényező vesz körbe minket. A természet közelségének hiányát a kipufogógázok, a fűtési szezonban pedig másfajta égéstermékek váltják, és éppúgy bemennek a szervezetünkbe, mint a mindenféle vegyszerrel kezelt élelmiszerek. Ezek biztosan senki számára sem egészségesek, és egy felnőttnek éppúgy problémát jelentenek, mint a külső hatásokra sokkal érzékenyebb, a világgal csak most ismerkedő gyerekeknek.
Valójában azonban az allergiás reakció kialakulása régebbre nyúlik vissza, minthogy a motorizáció jelentősen átírta volna a városi közeget, és a lovaskocsik dízeljárművekre cserélődtek volna. Régen számos parazita és féreg vett minket körül, amelyekre az immunrendszernek volt megfelelő válasza.
Az orvostudomány fejlődésével azonban sokat tettünk azért, hogy a kórokozóktól megszabaduljunk, és ezt a gyors változást az immunrendszer már nem tudta lekövetni. Emiatt léphet fel „hiba a rendszerben”, amikor a szervezet egyszerűen túlreagálja a találkozást valamiféle ártalmatlan anyaggal.
Árulkodó jelek
Hazánkban az ételallergia a gyerekek hat-hét százalékát érinti. Rossz hír, ha a családban előfordult korábban ilyesmi, rendkívül nagy a valószínűsége, hogy az tovább öröklődik. Amennyiben mindkét szülő allergiás volt, az utódoknál az esély egyenesen nyolcvan százalékra növekszik.
A téma szakértőjét, Dr. Csáki Csilla allergológust kértük meg, hogy az interneten fellelhető információáradat helyett segítsen helyre tenni, milyen esetben beszélhetünk valóban allergiáról.
Megelőznéd a rákot? A szakértő szerint az életmódváltás legutolsó határideje: tegnap
Az allergiás tünetek több szervet érinthetnek, ráadásul egészen csecsemőkortól. Ennek az az oka, hogy az anya által elfogyasztott ételek molekulái, ha kis mértékben is, de átjutnak az anyatejbe. A tünetek a tápszert fogyasztó babákat sem kímélhetik, hiszen maga a tápanyag tehéntejből készül, ami – párban a tojással, liszttel, szójával, hallal, eperrel és mogyoróval – az egyik leggyakoribb allergén. Az ételallergia tünetei kellőképp változatosak, közéjük tartozik a hasmenés, hányás és haspuffadás. A bőrt sem kíméli:
csalánkiütés, száj körüli kipirosodás, ekcéma esetén éppúgy gyanakodhatunk allergiára, mint szem- és szájdagadásnál.
Jó hír, hogy a leggyakoribb tej-tojásfehérje allergiákat a gyerekek kilencven százalékban hat-hét éves korra, de legkésőbb kamaszkorra kinövik. Nem ilyen szerencsés a helyzet viszont a diófélék és földimogyoró esetében. Ezek az allergiák szinte mindig tartósan fennmaradnak, ráadásul a reakció formája komoly eséllyel lehet keringési összeomlással járó, életveszélyes állapot, az úgynevezett anafilaxiás sokk.
Allergiavizsgálat, ha eljött az ideje
Mikor menjünk el ételallergia kivizsgálására? Sokan „elővigyázatossági okokból” már akkor orvoshoz szaladnának, amikor nincsen semmilyen tünet, de doktornő úgy vallja, nem érdemes elsietni a dolgot.
Elég akkor menni, amint valamilyen élelmiszer fogyasztását követően perceken, de maximum egy-két órán belül a száj körül kipirulást figyelünk meg, esetleg csalánkiütés, hányás, nehézlégzés tünetét észleljük, netán gombócérzést a torokban, vagy súlyosabb esetben ájulást.
Lehetséges megoldások
A modern orvostudomány abból indul ki, hogy a kisgyerekek étrendjébe apró lépésenként, de minél előbb vezessük be a legproblémásabb ételeket. A négy-hat hónapos kortól egyéves korig terjedő ablak a legérzékenyebb időszak. Ha a gyermek ebben a korszakban találkozik a legfőbb allergénekkel, fokozatosan és kis adagokkal indítva az ismerkedést, akkor nagyobb eséllyel kerüli el az allergiát, mintha csak évekkel később kezdi el az allergénekkel való ismerkedést.
Ez azért fontos, mert a tudomány korábbi állása ennek ellent mondva éppen azt javasolta, hogy a dió- és mogyorófélékkel kizárólag később próbálkozzunk. Fontos azonban, hogy az ételt alapos megfigyelés mellett kínáljuk, és ha az étkezés követő percekben bármilyen tünetet észlelünk, mindenképpen forduljunk szakorvoshoz. Ha azonban bármiféle tünet csak például másnapra jelentkezik, akkor a doktornő véleménye szerint másfajta problémáról beszélünk, és az allergiát kizárhatjuk a lehetőségek közül.
Magyarországon még nem terjedt el, de számos országban már bevezetésre került az immunterápiás kezelés. Ezzel a már kialakult ételallergiát lehet kezelni, másfelől bizonyos élelmiszercsoportok tudatos, az étrendbe történő bevezetésére szolgál, ezáltal elkerülhetővé téve az allergia későbbi kialakulását. A terápia lényege, hogy a szervezetet arra tanítja, az adott élelmiszercsoportra ne idegenként tekintsen, és legalább minimális mennyiségben megtanulja tolerálni azt. A doktornő szerint ez a fajta kezelés önmagában sem veszélytelen:
mivel a konkrét allergénnel történik, itt is fennáll a súlyos allergiás reakció lehetősége.
Bár elsőre a fentiek sokkolónak tűnhetnek, némi figyelemmel problémamentes lehet az élet. Az alapvetőnek gondolt élelmiszerek kiváltására már számos lehetőség kínálkozik. Szinte minden közértben külön szekciót kaptak a specifikus igényekkel rendelkezők, és egy ideje kötelező a csomagolásokon feltünteti az adott termékben fellelhető allergéneket.