előfizetésem
Hírlevél
A magas érzelmi intelligencia nem azt jelenti, hogy mindig empatikus vagy
A világ egyre gyorsuló tempójában, amikor a digitális kommunikáció egyre inkább háttérbe szorítja a személyes kapcsolatokat, az érzelmi intelligencia (EI) szerepe is felértékelődik. Te mennyire gondolod magad empatikus, érzékeny, érzelmileg intelligens embernek? És azt tudtad, hogy ez a képesség fejleszthető is? Sőt, ha magasabb az EI-d, nemcsak a párkapcsolatod lesz jobb, de a munkahelyed, és hosszútávon az életed is?
A mai digitális világban a tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek egyre kevésbé foglalkoznak magukkal és egymással, egyszerűen az interneten élik az életüket, és nem törődnek az érzelmeikkel. Ennek hatására szinte teljes mértékben eltűntek a mélyebb és tartósabb kapcsolatok, megfeledkezünk a szeretetről, a gondoskodásról, az együttérzésről és az empátiáról. A helyét pedig átveszik a rohanó hétköznapok, amikor csak azért hajtunk, hogy legyen fizetésünk, amit aztán szinte időnk sincsen elkölteni.
Öt összetevőből álló érzelmi intelligencia
Az érzelmi intelligencia Daniel Goleman pszichológus meghatározása szerint öt fő összetevőből áll: önismeret, önszabályozás, motiváció, empátia és társas készségek. Az érzelmileg intelligens emberek képesek felismerni saját és mások érzelmeit, valamint hatékonyan kezelni azokat a mindennapi életben. Ennek is megvannak természetesen a fokozatai, hiszen van aki empatikusabb, van aki jobban ismeri önmagát, míg mások még csak most próbálnak rájönni arra, hogy kik is ők valójában.
Fontos, hogy amíg nem vagyunk tisztában az érzéseinkkel, addig nem feltétlenül leszünk képesek empatikusak vagy motiváltak lenni. Mindegyik tényező összefüggésben van egymással. A Harvard Business Review szerint az érzelmi intelligencia nagyobb hatással van a sikerre, mint az IQ. Egy kutatás kimutatta, hogy az érzelmileg intelligens emberek jobb munkahelyi és személyes kapcsolatokat építenek, mivel jobban tudnak kommunikálni, konfliktusokat kezelni és együttérzőbbek a környezetükkel.
Ennek hatására jobban teljesítenek, boldogabbak a mindennapokban, elégedettebbek a munkájukkal, ami pedig befolyással lehet a motivációjukra is.
Ez az első generáció, amely tudatosan törődik érzelmi jóllétével, de ez nem jelenti azt, hogy az emberek gyengültek volna el
Az érzelmi intelligencia fejleszthető
Nem születik mindenki empatikusnak vagy motiváltnak. Van, akinek többet kell tanulnia és fejlődnie ezen a területen, mire eléri azt a szintet, amire vágyik. Mindenekelőtt az önismeret fejlesztésére van szükség, hiszen ez az EI alapja. Erre ott vannak az olyan ősi megoldások, mint a naplóírás, a meditáció vagy éppen egy őszinte beszélgetés egy közeli baráttal, ami segíthet megérteni a saját érzéseinket.
A másik fontos tényező, az empátia gyakorlása. A Stanford Egyetem kutatása szerint az empátia növelése csökkenti a konfliktusokat és javítja az emberi kapcsolatokat. Az aktív hallgatás, a másik nézőpontjának megértése és az érzelmek visszatükrözése mind hozzájárulnak a kapcsolatok elmélyítéséhez. Ez azonban rendszeres gyakorlást igényel, hiszen bár azt gondolnánk, hogy aktívan hallgatni egyszerű, valójában alig pár percig vagyunk arra képesek, hogy közbe ne vágjunk a másik monológjába.
A fejlesztésre nagyon jó módszer még, ha megtanuljuk az önszabályozást. A Harvard Egyetem tanulmánya szerint azok, akik képesek kontrollálni érzelmeiket, kevésbé stresszesek, és jobban kezelik a kihívásokat. Nem egyszerű azonban nem dühösnek, ingerültnek, feszültnek vagy túlzottan boldognak lenni. Mindegyiknek megvan a maga hátránya, azonban, akinek sikerül ezeket a dolgokat kordában tartania, az nagyobb valószínűséggel növelheti az érzelmi intelligenciájának szintjét.
Jó hír, hogy a manapság is népszerű mindfulness és a különféle tudatos légzéstechnikák segíthetnek ebben a folyamatban. Végül pedig a hatékony kommunikáció. Egy korábbi MIT kutatás kimutatta, hogy az érzelmileg intelligens emberek hatékonyabb kommunikátorok, mivel nemcsak azt figyelik, amit mondanak, hanem azt is, hogyan hatnak másokra. Hiába halljuk meg tehát a másik mondandóját, ha közben nem figyeljük meg a környezetünket, a többi hallgatótársunkat vagy akár a saját érzéseinket.
Egy kétévesnél még teljesen normális az is, ha valamit akar és ezért a földre veti magát, de egy felnőtt esetében ez már nem feltétlenül oké
Hatással van a párkapcsolatra, a barátságra és a munkahelyi kapcsolatokra is
A Journal of Social and Personal Relationships egyik tanulmánya szerint az érzelmi intelligencia erős prediktora a boldog párkapcsolatoknak. Azok a párok, akik jobban megértik egymás érzelmeit és képesek azokat megfelelően kezelni, kevesebb konfliktust élnek meg, és elégedettebbek kapcsolatukkal. Akik hetente legalább egyszer nyíltan beszélgetnek az érzéseikről, 30%-kal elégedettebbek a kapcsolatukkal, mint azok, akik nem teszik ezt.
Érdemes tehát beiktatni heti egy “komoly” beszélgetést, amiben eláruljuk a másiknak, hogy mi van bennünk, hogyan érezzük magunkat a kapcsolatban, a munkában, az életben. Ez rengeteg terhet vesz le a vállunkról, emellett boldogabbá is teheti a magánéletünket. Nemcsak a romantikus kapcsolatok profitálnak a magasabb érzelmi intelligenciából, hanem a barátságok és a munkahelyi kapcsolatok is. Az érzelmileg intelligens emberek kevésbé hajlamosak a félreértésekre, hatékonyabban kezelik a konfliktusokat, és könnyebben alakítanak ki bizalmi kapcsolatokat.
Ráadásul akik magas EI-vel rendelkeznek, 20%-kal hatékonyabbak a csapatuk motiválásában és irányításában. Ez is mutatja, hogy ez nemcsak a magánéletben, hanem a karrierben is kulcsfontosságú tényező.
Hogyan építhetünk erősebb kapcsolatokat az érzelmi intelligencia segítségével?
Ahogy korábban említettük, az EI fejleszthető, minél jobban beleássuk magunkat a témába, annál előbb rá fogunk jönni, hogy még akkor is van mit alakítani, ha amúgy érzelmileg intelligensnek tartjuk magunkat. Én például mindig is empatikusnak tartottam magamat, de rájöttem, hogy bizony vannak helyzetek, amikor nem tudom megérteni a másik felet. Korábban még könnyen idegessé, szomorúvá vagy dühössé váltam emiatt, azóta viszont nagyon sokat gyakoroltam az aktív hallgatást és rájöttem, hogy nem kell mindent és mindenkit megérteni.
A csend megmutatja, hogy a két fél között van-e egység és egyetértés
Lesznek bizony olyan esetek, amikor nem tudok valakihez empatikusan fordulni, de van elég önismeretem és önfegyelmem arra, hogy ezt ne adjam át. Rendelkezhetsz te magas érzelmi intelligenciával, és lehetsz ezzel együtt nem mindig megértő és empatikus. A helyzetet viszont meg kell tanulni kezelni, és nem belemenni egy vitába, nem ítélkezni a másik felett, mert azt is tudnod kell, hogy a legtöbb esetben nem ismersz minden részletet. Ehhez viszont le kell lassulni és nem azonnal cselekedni, beszélni (beszólni).
Ami tehát a legfontosabb, hogy gyakoroljuk az aktív hallgatást, ne csak hallgassuk, hanem értsük is meg a másik fél érzéseit és szándékait. Ezzel fejleszthetjük az empátiát is. Ha valamit nem értünk vagy nem tudunk elfogadni, akkor tegyük fel a kérdést: „Hogyan éreznénk magunkat ebben a helyzetben?”. Ez sok mindenre azonnal választ fog adni, és elkerülhetjük vele a vitákat és a félreértéseket.
De fontos az is, hogy megtanuljunk nyíltan kommunikálni. Az őszinte, ámde tiszteletteljes beszélgetés erősíti a bizalmat és az intimitást. Ne feledjük el, hogy a másik nem gondolatolvasó, ha nem számolunk be neki valamiről, hogyan érezzük magunkat az adott helyzetben, akkor nem fogja tudni mi van velünk, és előfordulhat, hogy félreérti a helyzetet. De igaz ez a másik oldalról is. Ha látjuk, hogy valaki nem oszt meg velünk egy fontos információt, akkor próbáljuk neki elmagyarázni, hogy miért van erre szüksége.
Így hat a szülők kommunikációja a gyerekek érzelmi fejlődésére
Végül, de nem utolsó sorban: az érzelemszabályozás. Soha ne hagyjuk, hogy az indulataink irányítsák a tetteinket és a mondandónkat. Tanuljuk meg kezelni a stresszt, a frusztrációt, hiszen ez sok kellemetlenségtől óvhat meg bennünket. Az érzelmi intelligencia tehát nem csupán egy divatos pszichológiai fogalom, hanem egy olyan készség, amely jelentős hatással van kapcsolatainkra.
Akár a szerelemben, akár a barátságokban vagy a munkahelyen, az EI fejlesztése segít abban, hogy mélyebb, kiegyensúlyozottabb és boldogabb kapcsolatokat építsünk. Ha szeretnénk javítani kapcsolatainkat, érdemes tudatosan dolgozni rajta, ugyanis ez az egyik legerősebb eszközünk az életminőségünk javítására.
