Mennyire fenntartható az elektromos autózás?

Matek és az elektromos autók

A körforgásos gazdálkodás egy olyan közgazdasági modell, ami a fenntarthatóbb irányba mutat, de rengeteg kérdést vet fel. Már az 1990-es évek legelején teljesen nyilvánvaló volt, hogy csökkenteni kell az ipar okozta károsanyag kibocsátást. Tudták is, hogyan kell, mégis nagyon kevés intézkedés született ennek irányában, mert mindegyik a termelés, és ezáltal a fogyasztás csökkentésével járt volna.

Az elektromos autók megjelenésével egy új reménycsillag gyúlt, mert lehetett tovább gyártani, csupán a technológiát kell megváltoztatni. A hosszú életű akkumulátorokkal együtt megjelentek az akkumulátor gyárak, amiknek szintén kérdéses a környezetre gyakorolt hatása – nem beszélve a selejtes, illetve már nem használható akkumulátorokról.

Az elektromos autók valóban nem bocsájtanak ki szén-dioxidot használat közben, azonban a környezetszennyezés kérdése több szempontból is kérdéses marad. A hagyományos belső tüzelésű modellek már a gyártás során folyamatos terhelést jelentenek a környezetnek és ez a terhelés nem csökken, míg az elektromos autóknál ez egészen másképp alakul. A karbonlábnyom mérések folyamatosak és mind a benzines, mind az elektromos autóknak mérik a szén-dioxid-kibocsátását.

Ez az alapanyagok bányászatánál kezdődik és egészen az autó élettartamának végéig tart. A gyártási időszak „versenyében” a benzines autók vezetnek, hiszen az akkumulátorokhoz szükséges lítiumbányászat rendkívül környezetterhelő, a hagyományos autók azonnal vesztésre állnak, amint kigurultak a gyárból és megtették az első pár kilométert a károsanyag-kibocsátás miatt. Az elégetett benzinből tudjuk mi lesz, de azt kevésbé, hogy az elhasznált akkumulátoroknak pontosan milyen a környezetre gyakorolt hatása.

Bíztató hír, hogy az elemek részben - és reméljük hamarosan teljesen - újrafelhasználhatóak, és sikerül kiiktatni azokat az összetevőket, amik túlságosan megterhelőek a környezetnek - például a lítium, kobalt vagy nikkel. A másik fontos számadat, amit figyelembe lehet venni és a mérleg nyelvét az elektromos autók felé billenteni, az az energiahatékonyság kérdése. Míg hagyományos autók az üzemanyag elégetéskor keletkező energia 25-30%-át használják fel, addig az akkumulátoros autók a megtermelt energia a 85-90%-át is fel tudják használni.

Miért jó, ha elektromos autóm van?

Az elektromos autó vásárlása esetén többféle szempontot is érdemes figyelembe venni, mert nem csak az elsődleges költségei nagyok – még ha használtan vásároljuk is elég nagy tud lenni – hanem a töltési áram költség is elég magas lehet. Az elmúlt években Európa szerte megemelkedtek a háztartási energia költségek.

Az egyik megoldás a helyzet kezelésére, hogy nagyon sok kormány - köztük Magyarország is – elkezdett napelemprogramokat hirdetni a lakosság körében. Így az elmúlt években megemelkedett a napelemekkel rendelkező háztartások száma, akik így nagyon jól ki tudják használni a keletkező extra energiát. Így tiszta és megújuló energiával tudod tölteni az autód - ami a napenergián túl, lehet szél vagy vízenergia is.

Amellett, hogy hozzájárulsz a szén-dioxid csökkentéséhez, csökkeneted a zajszintet is, mely a városokban igen magas lehet - ami károsan befolyásolhatja akár az egészségünket is. Az elektromos autók sokkal csendesebbek, ami hosszú távon szintén minket és a mentális egészségünket szolgálja. A kevesebb kipufogógáz továbbá nemcsak a környezetnek tesz jót, hanem a testünk is hálás érte. A jobb minőségű levegő a nagyobb városokban sokszor luxus és vannak önkormányzatok, akiknek már kellett extra intézkedéseket tenni a levegő minőségének javításáért. Az elektromos autók ezen a szituáción is tudnak segíteni hosszú távon.

Körforgásban marad?

A 2000-es évektől kezdve rengeteg kutatás született arról, hogy milyen környezeti terhelést jelentenek az elektromos autók valójában – hiszen ugyan a teljesen elektromos autóknak (EV) valóban nincsen káros anyag kibocsátásuk, azonban a gyártás és a használt elemek után ugyanígy megjelenik a környezeti terhelés.

Egy európai egyetemek által készített 2021-es kutatás eredményeiből az derült ki, hogy még nem teljesen világos, ha valóban teljesen lecserélik az összes benzines autót, akkor milyen mértékű terhelés lenne a környezetre nézve az összes legyártott akkumulátor, illetve később a már nem használt elemek elhelyezésének megoldása. Ma az Európai Unióban kb. 700 autóból mindössze tíz elektromos.

Attól függően, hogy ki rendeli a kutatást, lehetséges bemutatni az elektromos autózást, mint jó példát vagy épp mint egy újabb szöget a bolygó koporsóján.

Nincsen egy olyan független kutatás, ami bizonyítaná, hogy az elektromos autózás fenntarthatóbb hosszú távon, mint a jelenlegi modell. Annyiban természetesen igaz, hogy a káros anyag kibocsátás a felhasználáskor valóban kisebb vagy esetenként nincsen, azonban valóban kérdéseket vet fel, hogy a szükséges alapanyagok bányászata, szállítsa, készítése, majd használt elemek biztonságos feldolgozása mennyire megoldható.

Abban minden kutató kivétel nélkül egyetért, hogy a legjobb megoldás, ha csökkentjük a fogyasztásunk, racionalizáljuk az utazásaink, kerüljük, hogy csak egyedül üljünk az autóban. A közösségi közlekedés fejlesztése mindenhol elsőként ajánlott. Tervezzük meg, mikor és mennyit használjuk az autót, akár hagyományos benzines vagy elektromos autónk van és ha tehetjük, gondolkozzunk közösségi megoldásokban.