Angelina Jolie egy DNS-vizsgálat miatt vetette le a melleit, de a szakember szerint ne rohanjunk egyből teszteltetni
Rengetegen kíváncsiak rá, hogyan tehetik meg a legtöbbet az egészségükért. Erre hatalmas üzletág épül, az egyik divatos csodaszert váltja a másik, mi pedig valódi tudás hiányában csak kapkodjuk a fejünket – hát csoda, hogy nehéz eligazodni, ha egészségünk megőrzésének módjára vagyunk kíváncsiak?
A legnagyobb sláger évek óta a DNS-vizsgálat: az ígéret szerint az orvoshoz nem szívesen járó, de mégis kíváncsi páciensek vérvétel, vagy más kellemetlen beavatkozás nélkül tudhatnak meg magunkról számos információt. A módszernek az „otthoni felhasználók” számára korábban rokonsági vizsgálatnál és genetikai eredet megállapításnál volt igazán jelentősége, mára azonban a fókusz egyre inkább a bizonyos betegségek genetikai kockázatának elemzésére terelődött át.
Az akár Amazonról rendelhető alapcsomagban lévő, fültisztítóhoz hasonló pálcikát kell a szájüreg belső nyálkahártyájához dörzsölnünk, majd postára adnunk és türelemmel lennünk. Néhány hét múlva emailen kapjuk meg a várva-várt eredményt. Hallgatva az idők szavára, többek között a családfa-kutatással befutott, negyvenkét nyelven (köztük magyarul) elérhető, jól menő izraeli startup, a MyHeritage.com is nyújt már ilyen szolgáltatást. Mellettük többtucatnyi cég – például a 23andMe.com és a tellmeGen.com – kínálja ugyanezt, általában száz dollár körüli összegért.
Angelina Jolie döntése
De egyáltalán milyen betegségek jelezhetők előre DNS-vizsgálat alapján? A genetikai hajlam szerepét a daganatok esetén a legkönnyebb szemléltetni, véli Fazekas-Pongor Vince, megelőző orvoslás és népegészségtani szakorvos. Kérdésünkre elmondta, hogy „az úgynevezett BRCA1 és BRCA2 génvariánsokat hordozó nők esetében igen magas az emlő-, illetve egyéb nemzőszervi daganat kialakulásának valószínűsége.
Angelina Jolie is hordozó volt, ő pedig úgy döntött, hogy nem él tovább félelemben, és végül megelőző emlőeltávolításnak vetette alá magát. Ez elég nagy vitát keltett az orvosok körében. Egyesek egyetértettek vele, mások elhamarkodottnak ítélték.” Azonban ahogy Fazekas-Pongor rávilágít, a hajlam az nem bizonyosság, vagyis attól még, hogy a színésznő hordozó, nem vehető biztosra, hogy megbetegszik. Állítása szerint a műtét is hordoz némi kockázatot, arról nem beszélve, hogy a beavatkozás után akár visszamaradhatott némi emlőszövet, aminek talaján ugyanúgy kialakulhat daganat a későbbiekben.
A szakorvos szerint a hordozó személyek esetében sokkal gyakrabban végeznek szűrővizsgálatokat, mint az átlag, pontosan azért, hogy időben lehessen cselekedni, ha bekövetkezik a baj. „Angelinának nem kellett volna feltétlenül így cselekednie. Ugyanakkor tiszteletben kell tartani az önrendelkezési jogát is, és hibáztatni sem kell” – véli Fazekas-Pongor.
Mielőtt rohannánk a szolgáltatást igénybe venni
Az igaz, hogy a hajlam nem több egy statisztikán alapuló jóslatnál, viszont mégiscsak jó tudni, ha valaki nagyobb veszélyben van. Ezért fűznek óriási reményeket a DNS-vizsgálatokhoz, például a daganatos betegségeken kívül a szív- és érrendszeri betegségek, vagy a belet érintő betegségek esetében. Mindezek ellenére Fazekas-Pongor nem ajánlja senkinek, hogy szaladjon feltérképeztetni a DNS-ét, még akkor sem, ha most már a költségek nem megfizethetetlenek.
Megelőznéd a rákot? A szakértő szerint az életmódváltás legutolsó határideje: tegnap
Mint mondja, a hajlam sok esetben csak bizonyos tünetek jelentkezése esetén merül fel: „Példánkban maradjunk a BRCA géneknél. Ha például valakinél többször jelenik meg emlődaganat az élete során, vagy nagyon fiatalkorban alakul ki a betegség, csakis akkor merül fel a BRCA génvariánsok hordozásának lehetősége. Ebben az esetben viszont nemcsak az érintett személyt, hanem a rokonokat is megvizsgálják, hogy követni tudják őket.”
Számos szakmai írás kifejti, hogy az interneten rendelhető teszteredmények önmagukban, a megfelelő háttértudás nélkül aligha többek némi utána olvasás után felállított öndiagnózisnál. Az pedig régen rossz, ha a számok guglizása után, néhány vélt határértéket átlépő adat alapján már a temetésünket vizionáljuk. Éppen ezért, kényelmetlenség ide vagy oda, az igazságért forduljunk inkább személyesen orvoshoz, aki egyénileg velünk foglalkozva dönti majd el, mi a jó nekünk, milyen vizsgálatok azok, amikre valóban szükségünk van, és ezek, valamint a velünk folytatott beszélgetés eredménye alapján milyen életmód változtatást tart indokoltnak.
Természetesen az önmagában nagyon hasznos, ha tudjuk, hogy a családunkban milyen betegségek fordultak elő, és ahhoz mérten is igyekszünk a lehető legegészségesebb életmódot folytatni.
A szükségesszerű életmódváltás
Rendben, de akkor szigorúan az általánosságok alapján mit tehetünk az egészségünk fenntartásáért és megóvásáért? Fazekas-Pongor ajánlása szerint ha eddig nem tettük volna, ezentúl mellőzzük a dohányzást (passzív formában is) és az alkoholfogyasztást. Emellett felhívja a figyelmet a testmozgás és egészséges, változatos étkezés fontosságára. Előbbi legyen heti 150 perc mérsékelt, vagy 75 perc intenzív tempójú, és a zöldség-, illetve gyümölcsfogyasztásunk legyen legalább napi 4-500g.
Kerüljük a cukrozott üdítőitalokat és édességeket, míg a vörös húsok helyett válasszuk a fehér húst és halakat. Talán már-már evidencia, de a fehér helyett a teljes kiőrlésű kenyeret együnk, a sült krumpli helyett pedig a barna rizst és a teljeskiőrlésű tésztaféléket. Ezek betartásával biztosan fenntartható lesz az egészséges testtömeg index (BMI), és nagy valószínűséggel a magas koleszterinszintet és a vérnyomást is elkerüljük. Bizonyos rákbetegségek valószínűségét ugyancsak csökkenthetjük a helyes életmóddal.
A melanómáról például az esetek 60%-ában az UV sugárzásnak való kitettség tehet. A szoláriumot magas rizikója miatt teljesen kerüljük, a 11-től 3-ig tartó órákban pedig a közvetlen napsütést is. Emellett használjunk megfelelő hatékonyságú napvédő krémet a napfénynek kitett bőrfelületeken – méghozzá ne csak nyáron, hanem az év minden szakában. Ha ez még mindig nem győzött volna meg minket, álljon itt a lesújtó, többszörösen aláhúzandó tény: a nap egyszerűen öregíti a bőrt, ami ha most még éppen nem is, de néhány év múlva biztosan problémát fog jelenteni.
Relax
Gyakran alábecsüljük a tartós stressz káros hatásait, pedig az hosszú távon további komoly betegségekhez vezethet.
Kisebb, ártalmatlan stresszt akár napi szinten is átélünk, ha azonban a túlzott nyomás folyamatosan fennáll, kimerültek leszünk, melynek az immunrendszerünk is láthatja kárát, ráadásul további lelki tünetként felmerülhet a szorongás és depresszió. Nem ritka, hogy feszültségoldásként függést okozó önkárosításhoz nyúlunk (például a dohányzáshoz vagy az alkoholhoz).
Bár az adott lelki állapotban ezt bizonyára nehéz elfogadnunk, de hatványozottan fontos, hogy megtaláljuk a módját a kikapcsolódásnak. Legyen az valamilyen kedvelt hobbi, kirándulás, meditáció, különféle relaxációs mozdulatok, tánc vagy jóga, egyénenként változik és bizonyára sok gyakorlás eredménye lesz, míg mindenki megleli a számára megfelelő, a lelki egyensúlyához vezető kikapcsolódási formát, amit aztán hosszú távon fent tud tartani.
Ezt párosíthatjuk akár masszőrrel, aki ugyancsak a feloldódást segíti, illetve pszichológus felkeresése is javallott: a megfelelő szakember a terápia során segíti az önismeretet, és a közös munka során rávezet, mik azok a problémás területek az életünkben, amik feldolgozásra vagy változtatásra várnak. Ahogy minden más esetben, itt is fordítsunk figyelmet a megelőzésre, és semmiképp se adjunk teret azoknak a hatásoknak, amelyek a stresszt elősegíthetik vagy felerősíthetik.
Összességében elmondható, hogy a kulcs elsősorban az, hogy szánjunk kellő időt saját testünk és lelkünk karbantartására, és ne hagyjuk, hogy ettől bármi eltántorítson – mert hiába csúszunk bele egy intenzívebb időszakba a munkahelyen, hiába éppen borús kint az idő, a saját életünkben a prioritást ne a külső tényezők, hanem mi magunk legyünk.