Meggondolatlan Facebook-posztok, kínos képek - te figyelsz a digitális lábnyomodra?
A digitális világban hagyott nyomaink sokkal mélyebbek, mint gondolnánk. A közösségi médiában közzétett posztjaink mellett rengeteg adatot hagyunk magunk után anélkül, hogy észrevennénk, ami komoly biztonsági kockázatot jelenthet. Ezért fontos, hogy tudatosan kezeljük online jelenlétünket, minimalizálva a személyes információk megosztását és figyelve adataink védelmére.
“Gyere MSN-re!” Emlékeztek, hogy amikor a 2010-es évek elején a Facebook itthon őrült nagy népszerűségre tett szert, friss regisztráltakként mintha nem értettük volna - vagy csak nem törődtünk vele - hogy amit az üzenőfalunkra kiírunk, azt minden ismerősünk látja?
A 2015-ben bevezetett “Ezen a napon” funkciónak hála azóta naponta szörnyülködhetünk vagy épp derülhetünk az évekkel ezelőtti bejegyzéseinken, de míg ezek a posztok maximum kínosként értékelhetőek, addig sok egyéb olyan, az internethasználatból adódó dolgot hagyunk magunk után a világhálón, amelyek kockázatokat, veszélyeket is rejtenek.
A digitális lábnyom
A mondás, miszerint ami az internetre felkerül, az ott is marad, nem is lehetne igazabb.
Általában fotókkal, videókkal kapcsolatban szoktuk emlegetni, de sokkal több mindent hagyunk magunk után, mint azt gondolnánk - ezeket foglalja össze az úgynevezett digitális lábnyom. Ide tartoznak a felhasználói tevékenységünkből származó információk, például a közösségi média profiljainkon, webshopokban vagy egyéb oldalakon megadott személyes adataink, az általunk posztolt képek, a lájkjaink, hozzászólásaink, vagy az esemény-viszaigazolásaink.
Ezek itt mind az úgynevezett aktív digitális lábnyom részei, a passzív kategóriába azok az adatok sorolhatóak, amelyeket a felhasználók tudtuk nélkül hagynak maguk után. Például a felhasználói viselkedés, az IP-cím vagy épp a helyadatok. A digitális lábnyom jelentősége abban rejlik, hogy ezek az adatok felhasználhatók a felhasználói viselkedés elemzésére, célzott reklámok létrehozására, azonban ami számunkra fontosabb, hogy biztonsági kockázatot is jelenthetnek, ha az adatok rossz kezekbe kerülnek.
Ezért fontos, hogy odafigyeljünk online tevékenységeinkre és adatvédelmünkre. Vagyis lépjünk kicsit tovább a kínos Facebook-posztoknál, és nézzük meg, mik ezek a kockázatok.
Veszélyes, ha mindent megosztasz magadról
Az egyik problémát az adatvédelem és az adatbiztonság sérülése jelenti, vagyis ha a digitális lábnyom részét képező személyes információk – például nevek, címek, e-mail címek, pénzügyi adatok – illetéktelen kezekbe kerülnek. Ezeket a kiberbűnözők felhasználhatják célzott támadásokhoz, például adathalász e-mailekhez. De van, hogy az egész személyazonosságunkat “veszik kölcsön”, hogy hamis tranzakciókat vagy más visszaéléseket kövessenek el a nevünkben.
„Sosem tudhatjuk, melyik eszköz gyűjt rólunk adatokat” - Mégis hogyan védekezhetünk az adathalászok ellen?
A 18 év alattiak esetében pedig még égetőbb probléma, ha a feltöltött képeik illetéktelen kezekbe kerülnek, ezért javasolja minden gyermekvédelmi szervezet a friss szülőknek, hogy bármennyire is kecsegtető, ne posztolják tele a közösségi médiát a gyermekeik fotóival, és eszükbe se jusson fürdetős vagy a strandon meztelenül futkározós képeket feltölteni róluk. Hosszútávú hatásai is lehetnek, ha túl sok mindent osztunk meg magunkról a világhálón, térjünk vissza egy kicsit a nyilvánosan hagyott posztokra.
A meggondolatlanul megosztott képek, bejegyzések akár évekkel, évtizedekkel később is visszaüthetnek, és bár a példa extrémnek tűnik, de gondoljunk csak bele, hány híresség esett a cancel culture áldozatául vagy vesztett el munkalehetőséget egy öt-tíz évvel ezelőtti tweet vagy privát üzenet miatt. Kevin Hart például 2019-ben lett volna az Oscar-díjátadó házigazdája, ám amikor napvilágot láttak korábbi, homofób tweetjei, az Akadémia visszavonta a felkérést.
Itthon is egyre nagyobb divatja van annak, hogy a HR-esek nemcsak az ember önéletrajzát olvassák át egy pozícióra való jelentkezéskor, hanem a LinkedIn-profilján túl a közösségi oldalait is megnézik. Ne egy szerencsétlen kommenten múljon, hogy nem vesznek fel álmaink munkahelyére! Sőt, olyan már itthon is megesett, hogy valakit gyűlölködő hozzászólásai miatt rúgtak ki a munkahelyéről, vagy azért, mert munkaidőben Facebookozott.
Bár hazánkban még kevéssé bevett ez a gyakorlat és nem született még megfelelő jogi szabályozás, valószínűleg a jövőben ez máshogy lesz. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a digitális lábnyomunkhoz tartozó adatok ismeretében akár minket is manipulálhatnak, és itt most nem az idegesítő, de sokszor ártalmatlan célzott hirdetésekre gondolok, hanem a Cambridge Analytica-botrányra. A brit adatpolitikai elemző céget érintő botrány 2018-ban robbant ki, amikor kiderült, hogy a vállalat jogosulatlanul szerezte meg több mint 87 millió Facebook-felhasználó személyes adatait.
Ezeket az adatokat pszichológiai profilok készítésére használták, hogy politikai kampányokban – például a 2016-os amerikai elnökválasztás és a Brexit idején – célzott, manipuláló reklámokat küldjenek a választóknak. A botrány komoly adatvédelmi aggályokat vetett fel, és a Facebook jelentős bírságokat kapott, míg a Cambridge Analytica csődbe ment. Végül, de nem utolsósorban érdemes tudni, hogy a fizikai valóságban is követhetnek el bűncselekményeket irányunkban annak felhasználásával, amit megosztottunk.
Ugyanis ha szokásunk otthonról Instagram-történeteket megosztani, ahol mondjuk szerepel a kilátás az ablakunkból, az utcánk egy részlete, netalán a házszámunk, majd meggondolatlanul kiposztoljuk, hogy egy hétig üres a lakásunk, mert elutaztunk nyaralni, nem kell túl szemfüles betörőnek lenni, hogy ezeket összerakva meglátogassa otthonunkat, és kirámolja azt a távollétünkben.
Hogyan rakj rendet?
A - cseppet sem ok nélküli - riogatást befejezve következzenek a tanácsok arra vonatkozóan, hogy hogyan tehetjük biztonságosabbá az internethasználatunkat és csökkenthetjük a digitális lábnyomunkat.
- Adatvédelem ellenőrzése: Ellenőrizd a közösségi média fiókjaid adatvédelmi beállításait, hogy korlátozd, ki láthatja a tartalmaidat.
- Használj erős jelszavakat: Biztosítsd, hogy minden fiókhoz egyedi és erős jelszót használsz, valamint kétfaktoros hitelesítést, ahol lehetséges.
- Töröld a régi fiókokat: Töröld azokat az online fiókokat, amelyeket már nem használsz.
- Cookie-k kezelése: Blokkolj vagy korlátozz harmadik féltől származó cookie-kat, amelyek nyomon követik az online tevékenységed.
- VPN használata: A virtuális magánhálózat (VPN) segít elrejteni az IP-címedet, így csökkentve az online nyomkövetést.
- Tartalom megosztásának átgondolása: Gondold át, mit osztasz meg, és hogy valóban szükséges-e minden információt nyilvánossá tenni.
- Régi bejegyzések törlése: Törölj régi posztokat, amelyek már nem aktuálisak vagy nem relevánsak. Ha a nosztalgia kedvéért szeretnéd megtartani őket, változtasd láthatóságukat privátra.
- Használj több email címet: Különítsd el a személyes, munkahelyi és promóciós célú email címeket.
- Töröld a régi leveleket: Tisztítsd meg rendszeresen az email fiókodat a régi, szükségtelen levelektől, különösen a személyes adatokat tartalmazó üzenetektől.
- Használj adatvédelem-orientált alkalmazásokat: Válaszd azokat az alkalmazásokat, amelyek kevés adatot gyűjtenek rólad, és nem követnek nyomon.
- Töröld a felesleges appokat: Azok az alkalmazások, amelyeket már nem használsz, törölhetőek, így csökkentheted a digitális jelenlétedet.