Maradandó idegrendszeri károkat okozhat a túl sok képernyőidő a WHO szerint
A napjainkban oly elterjedt digitális eszközök beférkőztek a mindennapjainkba, így a családok életéből sem hiányozhatnak. Ennek megfelelően a legkisebb gyermekek is találkoznak a TV-vel, a táblagéppel vagy akár csak a telefonjukkal. Sok szülő nem is tudja, hogy ezek az eszközök milyen hatással lehetnek gyermekeik fejlődésére.
Kell-e kis korban a digitális eszközök használata, vagy a régi, jól bevált meseolvasáshoz kellene visszatérni?
Fejlődési szakaszok kisgyermekeknél
„Az okoseszköz-használat fejlődésre gyakorolt hatásait már a legkisebb életkorban is lehet vizsgálni. Mivel a kisgyermekeknek saját fejlődési szakaszaik vannak, ezért látványos, szembetűnő hatásokat produkálnak az okoseszközt használó kisgyermekek. Az egyes fejlődési jellegzetességek – mint a beszéd vagy a mutatás – ugyanis meghatározott időpontban jelentkeznek a megfelelően fejlődő gyermekeknél” – mondja Hugyik Lídia pszichológus a Mindset Pszichológiától, aki a téma kutatója.
Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova, a „szoknyás Gagarin” még édesanyja előtt is titkolta, hogy az űrbe készül
Öt fejlődési mérföldkőt állapítottak meg a szakemberek a gyermekeknél: „Az első a kogníció, amely a problémamegoldásért és az emlékezésért felelős. A második a mozgás – finom- és nagymotoros tevékenységeknél. A harmadik az érzelmi és emocionális fejlődési szakasz, amely az érzelmek hatékony kifejezéséért és szabályozásáért felelős. A negyedik a társas kapcsolatok – amelyek keretein belül a gyermek beilleszkedik a társas közösségekbe –, az ötödik pedig a nyelvi, a kommunikáció beindulása. Kutatások azt mutatták ki, hogy ezek a fejlődési mérföldkövek az okoseszköz-használat hatására késést mutatnak.”
Ugyan jelentkezhetnek normatív vagy egyedi fejlődési késések, azonban az okoseszköz-használat hatására jóval nagyobb mértékű lemaradás tapasztalható. „A fejlődési képességek egyszerre fejlődnek. Amikor az egyiket fejlesztjük, azzal a többiek fejlesztését is elősegítjük. Ennek megfelelően, ha az egyik fejlődési szakaszt később éri el a gyermek, az a többi képességét is hátráltatni fogja.”
A gyermekek agya folyamatosan fejlődik. Az egyes ingerek – mint a mozgás vagy a problémamegoldás – mind fejlesztik az agyat. Fontos számukra az ingerekre adott válaszreakció is. Ebből adódóan, amikor egy kisgyermeket leültetnek a TV elé, ahol nem kapja meg a megfelelő visszajelzést, a gyermek nem képes tanulni – legalábbis egy bizonyos életkor előtt.
„Három–négy éves korig bár figyelnek a mesékre, de nem tudnak belőlük tanulni. Táblagép-használattal a kutatók lemérték, hogy a kisgyermekek az egyes életkorokban hogyan reagálnak arra, amit látnak. Hat hónapos korban még csak érdeklődést mutatnak bármilyen képernyős ingerre. tíz-tizenhét hónapos korban már rá is mutathatnak egy eszközre, de még nem értik, hogy mit látnak. tizennyolc hónapos korban be- és kikapcsolják az eszközt, huszonnégy-huszonkilenc hónapos korban pedig akár már játszani és rajzolni is tudnak rajta. Két éves korban már meg tudják pöckölni az okoseszközt, de körülbelül négy éves koráig nem értik, hogy mi történik rajta.”
Nemzetközi ajánlások és eredmények
A valós térben zajló interakciók pozitív hatással vannak a gyermekek fejlődésére és jólétére. Ilyen például a beszélgetés, a közös olvasás vagy az éneklés. „A jelenlegi WHO-ajánlások szerint egy éves korig nem szabad okoseszközt adni kisgyerekeknek. Öt éves korig csupán napi egy óra ajánlott. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia szigorúbb szabályozást közölt: úgy nyilatkoztak, hogy két éves kor alatt tilos az okoseszköz-használat. A Kanadai Gyermekgyógyászati Társaság már arra is figyelmeztet, hogy elalvás előtt egy órával nem szabad a gyerekeknek okoseszközt használniuk, mivel a képernyők kék háttérvilágítása beavatkozik az úgynevezett cirkadián ritmusba, amely rontja az alvásminőséget.”
Miért nincsenek nők a kötelező olvasmányaink között?
Az ausztrál ajánlások szerint öt éves korig egy óra képernyőidő után három óra fizikai aktivitás szükséges a gyerekeknek, mivel ez kompenzálja a képernyőhasználat által kimaradt fejlődést. Nem javasolják továbbá, hogy a gyermek étkezés közben használja az okoseszközt, mert így nem figyel arra, hogy mennyit is eszik.
„A gyermekek elhallgattatására sem alkalmas az okoseszköz, mert használatával az önszabályozó képességük nem tud megfelelően fejlődni. Ennyire kicsi korban nyelvi késést is okozhat, ha esetleg a gyermek a szülő okoseszközét nézi. A szociális tanulás elmélete szerint a szülő példát nyújt a gyermeknek, aki utánozni fogja őt.”
A szülő okoseszköz-használata a szülő–gyermek kapcsolat deformálódásához, valamint a gyermek kognitív fejlődésének romlásához is vezethet. „Ha egy kisgyermekes szülő napi akár negyvenhét percig használja az okoseszközt, az akár ötszázötvenhét megnyilatkoztatás és négyszáznyolcvannégy új szó elvesztését is eredményezheti a gyermekkel folytatott interakció során.”
Módszerek kisgyermeket fejlesztésére
Sokan ugyan óvakodnak attól, hogy kisállatot engedjenek gyermekeik közelébe, azonban a kutatások szerint egy jó gyermek–kisállat kapcsolat sokkal alkalmasabb a fejlesztésre, mint az okoseszköz. Az ilyen kapcsolat nemcsak az empátiát, hanem egyes kommunikációs készségeket is fejleszthet, ráadásul biológiai előnyei is vannak.
„A kisgyerekeknek a lehető legkorábban ajánlatos érintkezni a szükséges baktériumokkal annak érdekében, hogy fejlődjön az immunrendszerük. Akik esetleg tanyavilágban nőnek fel és érintkeznek háztáji állatokkal, azoknak már kiskorban ellenállóbb lesz a szervezetük. Ezáltal később nem lépnek fel bizonyos allergiás reakciók, például a porallergia. Akik gyermekként érintkeznek ezekkel a baktériumokkal, azoknak sokkal ellenállóbb lesz a szervezetük felnőtt korban. A különféle allergiák nagy része annak köszönhető, hogy kiskorban nem alakul ki az ezek elleni védelem a szervezetben.”
Mit tehetünk, ha a babánk vigasztalhatatlanul sír? Hatékony tippek és tanácsok elkeseredett kismamáknak
Sokan a mai napig a TV elé ültetik le a gyerekeket, hogy lefoglalják őket, pedig a hétköznapi szituációkból sokkal többet tanulhatnának. „A gyermekeket akkor segítjük, ha megmutatjuk nekik a világot. A belső vizuális világot is akkor tudjuk fejleszteni, ha mesekönyvből olvasunk nekik. Hagyományos pedagógiai készségekkel az okoseszköz-használat után már nehéz lehet lefoglalni a gyermekeket.”
Tévhit, hogy a gyermekeknek szükségük van a digitális készségekre, hiszen ezek nem helyettesítik a játékot, a mozgást és a szülőkkel folytatott interakciót. „Nem fog semmiről lemaradni a gyermek. Pont azzal segítjük őt, ha a megfelelő életszakaszban a megfelelő fejlődést támogatjuk.”
