Szorongás, dekoncentráció, alvászavar, ingerlékenység - ezektől mind megszabadulhatsz egy digitális detox során
A XXI. század emberének új otthona van, mégpedig a digitális tér. A felnövekvő generációknak nincs is más lehetőségük, mint kiismerni magukat ebben a viszonylag új világban, hiszen az internet használata sokszor elengedhetetlen a tanulás, valamint a lehetőségek felkutatása szempontjából.
Nem tudjuk azonban, hogy milyen következményekkel jár a folyamatos kibertérben való lét. Nem is gondoljuk, hogy mennyire megterheli szemünket és idegsejtjeinket, hogy sokszor még lefekvés előtt is a telefonunkon böngészünk.
„Társadalmunk jelentős része valamilyen kütyüre fókuszál. A túlingereltség fáradtságot és fásultságot idézhet elő, aminek következtében folyamatosan dekoncentráltnak érezhetjük magunkat, látszólagos ok nélkül. Ezen kívül azt is tapasztalhatjuk, hogy nem tudunk jó minőségben aludni”- magyarázza Kisfaludy Lilla pszichológus és coach.
„Sokat halljuk, hogy az emberek arra panaszkodnak, hogy semmire sincs idejük. Nincs idejük a szeretteikre, a barátaikra, a háziállatukra, a kedvenc hobbijukra, vagy a főzésre. Azt viszont sokszor már nem vizsgáljuk meg, hogy mire szánjuk az időnket a képernyő előtt töltött idő helyett.
Egyes amerikai kutatások szerint az emberek a napi munka mellett átlagosan napi négy-hat órát töltenek képernyő előtt.
Azon kellene elgondolkodnunk, hogy ezt az időt mi másra lehetne még fordítani” - hívja fel a figyelmet a szakértő, aki kitér arra is, hogy a telefonunk hasznos, így ennek teljes megvonására nem biztos, hogy szükség van. Fontos lenne azonban, hogy megtanuljuk kezelni a korlátlan információ adta lehetőségeket.
Már a szorongástól is szorongunk, merre van a kiút?
„Nem a teljes megvonás jelentheti a megoldást, de a képernyő addikció mérgezővé válhat. Amikor életünk más, számunkra jelentőségteljes területein szembesülünk folyamatos kudarcokkal, akkor már lehet, hogy meg kell vizsgálnunk, hogy esetleg a telefonos függés-e az, ami a bűnös.”
A csend szerepe
Az agyunkat sokszor hagyni kellene unatkozni. Nem biztos ugyanis, hogy a folyamatos információáradat jó hatással van idegrendszerünkre. Amikor unatkozunk, akkor lehetőséget adunk az agyunknak arra, hogy feldolgozzuk a gondolatainkat. Szembenézni saját magunkkal és a gondolatainkkal olykor hasznos lehet, hiszen időközönként fel kell dolgoznunk azokat az eseményeket, amelyek velünk történnek. Ilyenkor indulnak el a kreatív gondolatok is, amelyeknek igenis szüksége van a nyugodt környezetre.
A csendnek helye van az életünkben!
Hívja fel a figyelmet a pszichológus, aki arról is beszél, hogy először lehet, hogy zavarja az illetőt a csend, hiszen az egy ingerszegény környezet. „Amennyiben nem keressük ezt az állapotot tudatosan, akkor nyugalmi állapotban azonnal valamilyen ingert fogunk keresni. A mai felgyorsult világban sokak számára nehézséget jelent, hogy észrevegyék a csend jelentőségét és szépségét. Amikor az ember elkezd unatkozni, először benne marad az unalomban, de utána talál valamit, amivel el tudja magát foglalni.
Ezekből a folyamatokból születnek a szabadidős, kreatív tevékenységek, amelyek iránt el tudunk később köteleződni. Folyamatosan egy túlingerelt állapotban létezünk. Ez az idősebb, nagyszülő korosztálynál még nem volt jellemző, hiszen nem kaptak ennyi információt. Ma azonban már minden információ elérhető, ráadásul gyorsan, amihez az agyunk nagyon hozzászokott” - magyarázza Kisfaludy Lilla.
Multitasking
A multitasking, - vagyis amikor több teendőre fókuszálunk egyszerre - azzal jár, hogy nem is vesszük észre, hogy több feladat egy időben történő megoldása bizony a minőség rovására megy. A szakember szerint sokan még telefonálás közben is böngésznek a telefonjukon, vagy valamilyen egyéb tevékenységet keresnek, és nem kizárólag a beszélgetőpartnerre figyelnek.
„Ezek az emberek annyira hozzászoktak a telefon használatához, hogy már nem is nagyon tudnak kizárólag egyetlen tevékenységre fókuszálni. Ennek az az oka, hogy nem tudnak benne elmerülni. Számukra egy idő után nem lesz olyan tevékenység, amely önmagában élvezetet adhat. Így tudjuk elveszíteni a flow élményeket, vagyis az olyan élményeket, amelyekben el tudnánk merülni örömmel és teljes figyelmünkkel. Sokszor nem találunk már feloldódást abban, ha valamilyen szeretett tevékenységet végzünk.”
Tipikusan lefekvés előtt töltünk időt az interneten, amely beleszólhat a bioritmusunkba, pedig ilyenkor muszáj lenne letennünk a telefonjainkat. Tudatosítanunk kellene magunkban, hogy ez nem tesz jót és lefekvés előtt két órával már nem lenne szabad a telefonunk képernyőjét néznünk.
„Nem érdemes elalvás előtt telefonozni, ugyanis a fény olyan hormonok termelését serkenti, amelyek megakadályozzák, hogy el tudjunk aludni. Erről sok helyen olvashatunk, és nem véletlenül. Amíg mi azt gondoljuk, hogy jutalmazzuk az agyunkat egyes applikációk használatával, ezek a pozitív élmények rossz alvási minőséget eredményezhetnek. Ráadásul még nem nőtt fel úgy generáció, hogy lássuk, hosszú távon milyen hatásai is lesznek ennek” - figyelmeztet a szakértő.
„A közösségi médiát mindenki más mennyiségben használja, hiszen szokásaink eltérőek. A túlzott használata azonban nem csak fizikailag káros. Nem árt tisztában lenni vele, hogy mit is pótolunk az online átélt élményekkel. „Ma már szinte minden megtalálható és elérhető a közösségi felületeken. Az ismerkedés, az információátadás és a kapcsolattartás is szinte kivétel nélkül ezeken a felületeken zajlik. Sajnos azonban sok esetben az örömszerzés egyes módjai is” - mondja a pszichológus.
Kisfaludy Lilla azt is részletezi, hogy amikor arra gondolunk, hogy meglátogatjuk a különféle főzős, vagy állatos tik-tok oldalakat és megnézzük ezeket a videókat, figyelembe kell venni, hogy sokan nem főznek már maguknak, mert rendelnek, vagy beülnek valahova.
„Sokan nem vállalnak kisállatot sem, de rengeteg kisállatos videót néznek meg ezeken a felületeken. Alapvető, természetes emberi élményeink átélése került át a közösségi oldalakra. Ilyenformán más embereknek a pozitív élményein töltődünk, de a saját életünkből ezek az élmények sajnos kimaradhatnak.”
Önkontrollra van szükség
Amennyiben úgy érezzük, hogy terhessé válik a túláradó információdömping, tudatosan oda kell figyelnünk arra, hogy visszaszorítsuk a digitális eszközeink használatát. „Vizsgáljuk meg, hogy hogyan alakítjuk ki a mindennapjainkat. Ma már nagyon sok applikáció is létezik arra, hogy mérjük a képernyőidőnket. Létezik az úgynevezett pomodoro-módszer például, amely abból áll, hogy 25 perc elteltével tartsunk szünetet” - hívja fel a figyelmet a szakember, aki azt is javasolja, hogy le is tilthatunk bizonyos applikációkat
A pszichológus szerint azt kell megvizsgálnunk, hogy milyen időszakban és milyen tevékenységeket tudunk kivenni a mindennapjainkból. Figyeljük meg, hogy mi az, ami annyira nem szolgálja az életünket vagy saját magunkat és azt kezdjük el kivezetni. Ehhez azonban már tudatosságra és fegyelemre van szükség Kisfaludy Lilla véleménye alapján, aki szerint érdemes visszagondolni azokra a gyermekkori tevékenységekre, amelyeket nagyon szerettünk és újra elkezdeni őket.
„Kitartásunkra feltétlenül szükség lesz, hiszen – amint azt sokszor halljuk – körülbelül három hét kell egy új rendszerhez való hozzászokáshoz, így kezdetben erőltetnünk kell majd magunkat” - mondja a szakértő, majd a digitális detox egyik leghatékonyabb módjáról is beszél.
Ma már elvonulós táborok is vannak, ahol nem lehet digitális eszközöket használni.
„Akik nem tartanak még itt, ott azt kell megnézni, hogy mi az, ami után vágyakoznak, és annak kell megteremteniük a lehetőségeit. Itt nem kell nagy dolgokra gondolni, hiszen ez lehet túrázás vagy kertészkedés is. De a barátokkal is meg lehet beszélni, hogy mindenki otthon hagyja a telefonját egy-egy kikapcsolódásra szánt program alkalmával. Az agyunknak és a testünknek szüksége van a csendre. Ilyenkor vagyunk képesek regenerálódni” - zárja a beszélgetést a pszichológus.