A demencia nem tudja, hogy csak 65 év felett diagnosztizálható
Nagyon ritka, de nem egyedülálló, hogy a mentális képesség már egészen fiatalon hanyatlásnak indul. Lehet átmeneti, de olykor komoly, tartós neurológiai betegség is kialakulhat, így érdemes az első jeleket is komolyan venni.
A demencia a kognitív funkciók hanyatlásának előszobája, aminek sajnos az egyik leggyakoribb következménye pedig az Alzheimer-kór.
„A demencia jellemzően időskori betegség, azonban kivételes esetben akár 65 éves kor alatt is megjelenhet” - mondja dr. Haluska-Vass Edit, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika egyetemi tanársegédje. „A korai kezdetű (65 év alatti) megbetegedés nagyon ritka, és az az igazság, hogy túl sok adat nem igazán áll még az orvostudomány rendelkezésre, mivel a kutatások célzottan a 65 éves kor feletti célcsoport bevonásával készülnek.
Így az orvostudománynak is kisebb a gyakorlata a korai demenciával kapcsolatban, ami a páciensek számára is frusztráló, hiszen a kivizsgálási folyamat is hosszadalmasabb” - összegzi a doktornő, majd hozzáteszi, hogy gyakran olyan egyszerű okoknak tudják be a memóriazavart fiatalabb korban, mint a fokozott stressz, vagy az ingadozó hangulat.
Igen kellemetlen problémával állunk szemben, a feledékenység, rontja a munkában nyújtott teljesítményt, akadályozza a társas kapcsolatokat és a mindennapos kommunikációra is befolyással van.
„A tünetekkel pedig sajnálatos módon együtt jár a pszichés állapot romlása is, melynek gyakori következménye a befordulás, a társaság kerülése, a fokozott szégyenérzet, az általános zavarodottság, bizonytalanság, súlyosabb esetben pedig olyan veszélyes mellékhatása is lehet, mint például a tájékozódási képesség romlása, az eltévedésre való hajlam” - fejti ki a kórképet a szakértő, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a betegség bizony a nőket jobban érinti, mint a férfiakat, és hogy a betegség női ágon öröklődhet.
A doktornő véleménye szerint a vizsgálatokat így olyan esetben is el lehet végeztetni, ha a családban, főleg a női ágon előfordult már a felmenők között Alzheimer-kór, vagy akár Parkinson-kór is. „Kognitív hanyatlás lehetőségének felmerülése esetén számos különböző típusú vizsgálat végezhető, amiknek célja a háttérben esetlegesen fennálló betegség diagnosztizálása, az állapot súlyosságának megítélése és a megfelelő kezelési terv összeállítása” - tájékoztat dr. Haluska-Vass Edit.
Magányosabbak vagyunk, mint valaha, mégse merünk felnőttként barátkozni, pedig nagyon sok lehetőségünk van rá
A doktornő elmondása szerint ilyen vizsgálatok lehetnek például bizonyos neuropszichológiai vizsgálatok, amik többek között a memóriát, észlelést, figyelmet, nyelvi funkciókat, téri-vizuális készségeket értékelik. A vizsgálat magában foglalhat még pszichológiai teszteket is, ha az észlelt kognitív hanyatlás hátterében más pszichiátriai zavar sejthető.
A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy létezik egy másik biztos módszer az MRI, ami segít az agy szerkezeti eltéréseit feltérképezni, de bizonyos laboratóriumi vizsgálatok is javasoltak lehetnek olyan egyéb egészségügyi probléma kizárásához, mint például a B12-vitamin hiánya, vagy épp a pajzsmirigybetegség.
A vérvizsgálatokkal kapcsolatban pedig a doktornő kifejti, hogy azért szükségesek, mert ki kell zárni a májműködés károsodását, ami szintén okozhat kognitív panaszokat, ezek mellett pedig a vércukorszint és a szív-és érrendszeri rizikófaktorokat is érdemes átlátni. A doktornő szerint a fentiek mellett javasolt lehet egy EEG is, ami az agyi elektromos aktivitást méri és tisztázhatja a háttérben álló kórfolyamatokat is, míg az általános neurológiai vizsgálat teljes képet ad az érzékelésről és az agyi idegek funkciójáról.
Az említett részletes vizsgálatokra pedig azért van szükség, hogy kizárhassuk a neurodegeneratív betegségeket, az Alzheimer-, a Parkinson-, vagy a Huntington-kórt, az agyi érbetegséget, bizonyos pszichiátriai problémákat, például a kóros szorongást, vagy pajzsmirigy gondok, valamint a cukorbetegséget is.
Dr. Haluska-Vass Edit szerint a korai diagnózis felállítása rendkívül fontos, mert a kezelés mielőbbi megkezdésével az állapotromlás késleltethető. „A háttérben álló betegségek sokfélesége miatt a kezelés összetett beavatkozást igényel, melynek fontos részét képezi a gyógyszeres kezelés mellett az életmód változtatás is.”
A doktornő szerint olyan egyszerű, a hétköznapi életbe könnyedén beilleszthető tevékenységek, mint például a keresztrejtvény fejtés, az olvasás, a társasjátékozás mind segítik a kognitív képességek szinten tartását, de a friss levegő és a légzőgyakorlatok rendszeres elvégzése is javítja az agyi keringést.
A szakember végül hangsúlyozza, hogy mennyire fontos a szociális kapcsolatok ápolása, a rendszeres kommunikáció, mivel az elszigetelődéssel mindenképp romlik a beteg állapota. Orvosi utasításra pedig érdemes először növényi alapú gyógyhatású készítményeket is kipróbálni.
Jó választás a ginkgo biloba, ami természetes módon serkenti az agyműködést, de ha az kezelőorvos úgy ítéli meg, hogy szükséges a gyógyszeres terápia, akkor érdemes megfogadni a javaslatát a jobb minőségű élet érdekében.