A Beckham-recept: David és Victoria Beckham sikertörténete párkapcsolati szakértő szemüvegén keresztül
Noha Hollywood nyüzsög az álompároktól, ritka, amikor a reflektorfényben fürdőző párkapcsolat kiállja az idő próbáját. David és Victoria Beckham 26 éve alkot egy párt: házasságukból pedig nemcsak négy gyermek, hanem egy teljes birodalom született. Mi teszi az álompárokat olyan különlegessé, hogy akár évtizedeken át rajongunk értük?
Kis túlzással csaknem harminc éve létezik a „Beckhamék” kifejezés a médiában. David és Victoria Beckham 1997-ben, egy focimeccset követő fogadáson találkoztak, és nagyjából abban a pillanatban el is dőlt, hogy egymás mellett szeretnék leélni az életüket. Ugyan házasságuk korántsem zökkenőmentes, a média, és ezzel együtt mi, a kíváncsi közönség nehezen tudunk betelni velük. Mi a megszállottság oka és mit tanulhatunk a házaspártól? Dr. Tóth Réka párkapcsolati mediátorral elemeztük a kérdést.
Álompárok gyűrűjében
Kis csúsztatással azt mondhatjuk: Hollywood lassan több álompárt termelt ki, mint igazi tehetséget. Gondoljunk csak Jennifer Lopezre és Ben Affleckre (mindkét alkalommal), Jennifer Anistonra és Brad Pittre (majd Angelina Jolie és Brad Pitt kettősére) vagy épp Blake Lively-re és Ryan Reynolds-ra. (Ezen a ponton érdemes megemlíteni, ha még nem lenne elég nyomás a felsorolt párokon, az álompár kifejezés mellett gyakran „becenevekkel” is illetjük, őket, lásd Brangelina.)
A felsorolt párok mindannyian szépek, gazdagok, tehetségesek és nem utolsó sorban rendkívül híresek. Azaz rendre olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek a földi halandók számára fizikailag nagyrészt elérhetetlenek, álmodozni azonban jócskán álmodozunk róluk.
Dr. Tóth Réka párkapcsolati mediátor szerint amikor az ülésein jövőtervezésre kerül sor, ritkán fordul elő, hogy bárki szegénynek, csúnyának vagy elveszettnek képzeli el magát: a boldogságfókuszú, 21. században akarva-akaratlanul kiszínezzük az álmainkat.
„Ehhez még hozzájárul az a tény, hogy gyermekkorunkban olyan meséket néztünk, amelyekkel mélyen tudtunk azonosulni. Ez nem véletlen, hiszen a szereplők archetípusokat jelenítenek meg (világszép és szelíd, kedves királylány, hős királyfi, bölcs öreg stb.), amely által a kollektív tudatalattihoz kapcsolódunk. Oda, ahol az emberiség eszméi, értékei, megéléséi, tapasztalásai tárolódnak. A saját igényünkön felül tehát a kollektív tudat is a szépre, a jóra ácsingózik” – magyarázza a szakértő.
„Felnőttként sokszor a sztárpárok töltik be a mesehősök szerepét, így gyakran háttérbe szorul az érett, felnőtt, tudatos gondolkodásunk, és gyermeki vágyaink beteljesülését látjuk az életükben. Ezért vonzódunk hozzájuk. A gyermeki gondolkodás pedig sokszor fekete-fehér… Túlzó, végletekben gondolkodó: szereti túlidealizálni a dolgokat, gyakran és könnyedén emel piedesztálra bárkit, akit arra alkalmasnak vél” – magyarázza Réka.
Ezeket figyelembe véve nem meglepő, miért lehet az egyéni- és kollektív vágyaink tökéletes kivetülése David és Victoria Beckham házassága. Pedig az ő életük és párkapcsolatuk sem volt mindig fenékig tejfel, sőt!
„A kedvenc sztárom a legjobb barátnőm, csak épp nem tud róla„ - Lehet, hogy téged is érint a kóros celebmánia?
Viharfellegek mindenhol vannak
Ugyan Beckhamék kapcsolata kívülről kikezdhetetlennek tűnik, becsületükre váljék, hogy a körülöttük lévő, óriási médiafelhajtás dacára soha nem állították magukról, hogy kapcsolatuk mentes lenne a krízisektől és konfliktusoktól. (Első) házasságkötésüket követően nyolc évvel reppentek fel először a pletykák David hűtlenségéről: akkor egy Rebecca nevű nő állította, hogy afférja volt a focistával.
„Azt hiszem, a házasságukban már jóval azelőtt problémák voltak, hogy a képbe kerültem. Semmiképp sem szándékoztam felbontani a kapcsolatukat, különösen, hogy kisgyermekek is vannak benne. Remélem, együtt maradnak” – nyilatkozta az eset napvilágra kerülésekor Rebecca.
A krízis apropóján a sajtóban elszabadult a pokol: a bulvárlapok még jobban szorongatni kezdték a házaspárt, akik körül Nagy-Britanniában teljesen elfogyott a levegő. (Ennek hatására döntött Victoria végül úgy: két fiukkal Spanyolországba költözik, hogy közelebb legyen Davidhez.) „Az alacsony önbecsülésű emberek szeretnek hibát keresni a tökéletesnek hitt házasságban. A botrány számukra kiváló lehetőség az önigazolásra és az önfelmentésre, miszerint »Lám, náluk sincs kolbászból a kerítés!«”– válaszolja Réka arra a kérdésre, vajon miféle igényünket elégítjük ki a folyamatos kíváncsiskodás által.
„A másik oldalon viszont, ha megfelelő tudatossággal rendelkezünk, feltesszük magunknak a kérdést: vajon miért vagyok irigy? Mi az, ami hiányzik az életemből? Tudok ezen változtatni? Az, hogy a Beckham házaspár kapcsolata kiállta a próbát,
egyfajta motiváló erő lehet arra nézve, hogy felülvizsgáljuk a saját párkapcsolatunkat” – teszi még hozzá a párkapcsolati mediátor.
Természetesen nemcsak mi, a történet „fogyasztói” gazdagodhattunk tapasztalattal: annak elszenvedői is profitáltak a krízisből. 2007-ben Victoria a W magazinnak adott interjúban a következőképp emlékezett meg házasságuk első nagy próbatételéről: „Senki nem mondta, hogy a házasság egyszerű lesz. Igen, voltak nehéz szakaszok az úton, de tény, hogy erősebben és boldogabban jöttünk ki mindenből, amin keresztülmentünk” – nyilatkozta akkoriban.
Mit tanulhatunk David és Victoria Beckhamtől?
Ha már a tanulságoknál tartunk, nem árt számba venni azokat a tapasztalatokat, amelyeket a kapcsolatukat vizsgálva mi is elsajátíthatunk. Dr. Tóth Réka szerint Beckhamék történetéből leszűrhető, hogy mindkettejük számára (alap)érték a házasság, hiszen a krízisek alatt nem a különválást, hanem az összezárást, a problémák megoldását választották. „Példájuk az bizonyítja: fel lehet állni a nehéz helyzetekből és ki lehet jönni krízisekből úgy is, hogy újra és újra lehet elköteleződünk a másik mellett,” – magyarázza.
A szakértő szerint Beckhamék házasságában kulcsfogalom lehet a csapatmunka (ez valószínűleg David futballista-szemléletéből fakad): a nyilatkozataik alapján egyértelmű, hogy ketten, együtt hozzák meg a nagy horderejű döntéseket. (Ez erőteljes elköteleződést feltételez a másik iránt, amely ritka manapság!) Érdekesség azonban, hogy ezzel együtt az egyéni kiteljesedésben is jeleskednek: egymás támogatása nemcsak a családi életükön, hanem saját fejlődésükön is nyomon követhető.
Ami az egyéni fejlődést illeti, Réka kiemeli: miután Beckhamék fiatalon „kerültek össze”, minden bizonnyal sok egyéni változást, kihívást is megéltek házasságuk 26 éve alatt. „Párkapcsolati, családi és egyéni életciklusokban is sok váltás történhetett: nemcsak kis közösségként, hanem egyénileg, külön-külön is fejlődtek. A fejlődés azért lényeges, mert minden életciklusban van egy életfeladatunk, egy küldetésünk, amit érdemes megvalósítani. Ekkor nemcsak önismeretben gazdagodunk, hanem új készségeket, képességeket sajátíthatunk el. Ha a pár egyik vagy mindkét tagja stagnál, nem megy előre a saját életében, az frusztrációt, elakadást okoz” – teszi még hozzá.
Beckhamék tehát nemcsak álompárként, hanem példaképként is megállják a helyüket: az, ahogyan az élet természetes kihívásait megugrották, egyúttal fejlődtek is ugyanezeken a pontokon, kiváló minta lehet arra nézve, hogyan alakítsuk a krízist lehetőséggé.