A csíráknál is szebbek, színesebbek és finomabbak a mikrozöldek, ráadásul nagyon is egészségesek

Mikrozöldek vagy csírák

Minden növény életciklusa egy maggal kezdődik. Ez a megfelelő körülmények mellett elkezd növekedni, míg el nem éri a kifejlett állapotot, kivéve, ha hamarabb elfogyasztjuk. Zsombor elmondta, hogy a csírák és mikrozöldek termesztése több szempontból is eltérő, de alapvetően kettő-öt nap elteltével a vízzel érintkező magokból csíra lesz, amit ha további egy-két hétig hagyunk növekedni, akkor mikrozölddé válik.

Ezeket lágyabb, salátásabb, míg a csírákat roppanósabb és lédúsabb textúra jellemzi. Ízvilágukat tekintve utóbbi intenzívebb ízjegyekkel rendelkezik, amely a csípősebb típusoknál pikánsabb, egyébként pedig édesebb, mint ha tovább hagyjuk növekedni a növényt.

Mindenképpen speciálisan csírázásra alkalmas magokat kell használnunk. Egyrészről az ilyen magok élelmiszer minősítéssel rendelkeznek, szemben a sima vetőmagokkal, amelyeknek csak a végső termésük fogyasztható, mivel vegyszerekkel kezeltek lehetnek. Másrészt a csírázási arány is fontos, ami a speciális magok esetén nagyon magas.

Nagy előnyök apró formában

Sok tényezőtől függ, de akár több tízszerese is lehet egyes növényeknél a mikrozöld vitamintartalma, mint a kifejlett zöldségé.

Egységnyi adagokat tekintve koncentráltabban tartalmaznak enzimeket, vitaminokat és ásványi anyagokat a mikrozöldek, csírák.

Hangsúlyozta Zsombor, majd felhívta a figyelmet, hogy főleg a téli szezonban, de az év többi részében is kiváló kiegészítői az egészséges életmód fenntartásának. Emellett a Legeldle tulajdonosának tapasztalatai alapján a fogyasztók jobban megbíznak az általuk otthon termesztett mikrozöldekben és csírákban, mint a bolti zöldségekben.

Mindig van otthon friss zöld, ami bármikor jól jöhet. Lényeges szempont ezeknél a növényeknél, hogy gyorsan, kevés befektetett energiával elkészíthetők, emellett igazi élmény kísérletezni velük és gondozni őket. A gyerekek számára pedig élvezetes és edukációs célú lehetőség. Nem kell hónapokat várniuk, hogy elfogyaszthassák munkájuk mikrozöldjét, hiszen napokon belül látványos, színes, ízes a végeredmény.

Emelte ki Zsombor, hozzátéve, hogy bár több tápanyagot tartalmaznak, nem helyettesítik a zöldségek és gyümölcsök fogyasztását, mivel mennyiségben kevesebb érhető el belőlük.

Egészségügyi pozitívumok

Mivel nagyon széles skálán mozog a csírák és mikrozöldek vitamin, ásványi anyag- és egyéb tápanyagtartalma, így számtalan problémára nyújthatnak megoldást vagy megelőzést. Rendszeres fogyasztásuk javíthatja a haj és a bőr állapotát, magas rosttartalmuk segíti az emésztést, jelentősen mérsékelhetik a krónikus betegségek kialakulásának valószínűségét és az oxidatív stresszt is.

Ahány félék, annyi jótékony hatással bírnak. A hüvelyesek, mint például a mungóbab vagy a csicseriborsó fehérjében gazdagok, így megfelelő fehérjepótlást biztosítanak, ha mellőzük a húsokat. A keresztesvirágúak, mint a brokkoli, a káposzta- vagy retekfélék szulforafán-tartalma rákmegelőző hatású, míg a bennük található fitoszterolok csökkentik az összkoleszterinszintet, a szívbetegségek kockázatát és a szervezetben fellépő gyulladásokat is.

Sinka Nóra, a Legeldle dietetikusa azt is elmondta, hogy hatéves kortól ajánlott a csírák fogyasztása a termesztés során fellépő esetleges kockázatok elkerülése végett, illetve ha ismert valamilyen krónikus emésztési, szív- és érrendszeri vagy pajzsmirigy betegség, akkor előzetesen érdemes orvossal, gasztroenterológussal egyeztetni.

Vágjunk bele, arassuk le

Habár egy magból lehet csíra és mikrozöld egyaránt, mégis érdemes előre eldönteni, hogy mit szeretnénk végeredményként leszüretelni, mivel eltérő körülményeket igényelnek. A csírák növesztéséhez nem kell más, mint a magok, egy csíráztató eszköz és víz. A csíráztatóba helyezett magokat egyszerűen felöntjük vízzel, amitől megduzzadnak a magok.

A legtöbbször hat órán át kell áztatni őket, mialatt belül elkezdenek növekedni a sejtek és fejlődésnek indul a növény. Csírák esetén a magburkot megrepesztő hajtást fogyasztjuk el.

Nagyon fontos, hogy naponta kétszer átmossuk a magokat, mivel ebben az esetben elfogyasztjuk a növény magját és gyökerét is, amit a nedves környezetben könnyen megtámadhatnak a kórokozók.

Hívta fel a figyelmet Zsombor, emellett elmondta, hogy a csíráknak nincsen fényigénye, így a csíráztatót érdemes sötétebb helyre tenni, amivel elősegíthetjük a fejlődésüket és javíthatjuk az állagukat, színüket. Tippként elárulta, hogy az utolsó, nagyjából negyedik napon kitehetjük fényre a csírákat is, hogy extra klorofil- és vitamintartalmat kapjunk, de ez a növény típusától függ. A hüvelyeseket például egyáltalán nem szabad kitenni, mert megkeserednek és fásak lesznek.

A levélkezdemények megjelenésétől beszélhetünk mikrozöldekről, amelyek számára a csírákkal ellentétben fontos a napfény. Ha mikrozöldeket szeretnénk termeszteni, akkor valamilyen ültetőközegre van szükség, ami lehet föld is, de a tiszta környezet megteremtése érdekében rostlapot ajánlott használni. A magokat erre érdemes rászórni, majd innentől kezdve csak nedvesen kell tartani.

Általában egy hét alatt már fogyasztható állapotra nőnek, de még egy hétig maradhatnak az ablakpárkányon továbbfejlődni, miközben folyamatosan szüretelhetünk belőlük. A magok felett kettő centiméterrel érdemes vágni, és a szárat, leveleket lehet elfogyasztani.

Csodálatos, színes kavalkádot kaphatunk végeredményül, amelyet felhasználhatunk köretként, smoothie-khoz, szendvicsekbe, pizzához, omletthez. Bátran kísérletezhetünk, mihez milyen íz vagy szín passzol. Ne féljünk az ébredő élet energiájával színt vinni szürke hétköznapjainkba.