Már a müzli sem jelent egészséges alternatívát? - Dióhéjban a chipsadóról
Klisé, de minden betűjében igaz az a mondás, miszerint az vagy, amit megeszel. Különösen igaz ez a 21. században, amikor ezernyi, ízletesebbnél ízletesebb finomság köztük csokoládé, üdítő, cukor és nem utolsó sorban müzliszelet közül válogathatunk. Hazánkban külön adó szabályozza az egészségtelen élelmiszerek értékesítését. Ennek köszönhető, hogy folyamatosan drágul a chips és a csokoládé ára, nem beszélve a cukros üdítőkről. Nemrég azonban az egészségesnek vélt élelmiszerek ára is megugrott. Azt hihetnénk, hogy egységes drágulás történt, a valóság azonban sokkal profánabb, mint gondolnánk.
Magyarországon a chipsadó eredetileg olyan élelmiszerekre vonatkozott, amelyek magas cukor-, só- és koffeintartalommal rendelkeznek, például üdítőitalok, energiaitalok, sós snackek, ételízesítők, ízesített sörök és alkoholos italok. Az adót azonban nemrég kiterjesztették, és bevezették az új kategóriákat, mint például a müzliszeletek és az előre csomagolt tészták. Miért volt erre szükség? A magyarázat egyszerű.
Tükröm, tükröm, mond meg nékem, mindenki testdiszmorfiás zavarral küzd e vidéken?
Beszéljenek a számok
Az elhízás egyik legfőbb oka a helytelen táplálkozás, ezt követi (másodlagosan) a fizikai aktivitás hiánya, a genetikai hajlam és az életmódbeli tényezők. Az egészségtelen élelmiszerek fogyasztása – melyekre az úgynevezett „chipsadó” vonatkozik – bizonyos mértékben hozzájárulhat az elhízás kockázatának növekedéséhez, különösen akkor, ha ezeket az ételeket rendszeresen fogyasztjuk.
Ahhoz, hogy kevesebb mesterséges adalékanyagot és cukrot tartalmazó élelmiszert fogyasszunk, az állam nemes egyszerűséggel megemelte ezeknek a termékeknek az árát, arra az egyszerű logikára alapozva, miszerint az ár emelkedése arra késztethet minket, hogy kevesebb egészségtelen élelmiszert vásároljunk, és nagyobb eséllyel válasszunk egészségesebb alternatívákat. Csakhogy egy intézkedéssel nem lehet visszafordítani a drasztikus elhízások számát: a legutóbbi mérések szerint Magyarország lakosságának egynegyede elhízott, átlagosan 35 százalék túlsúlyos.
Egyedül a kamaszoknál mutatható ki optimizmusra okot adó szám, a 15-17 év közötti fiatalok túlnyomó része normál testalkatú. Az elhízás és a túlsúly főként a 35 feletti embereket érinti, vagyis azt az aktív keresőréteget, akik a fogyasztói társadalom legnagyobb részét képezik. De vajon a sós és édes nassolnivalók drágulása képes megváltoztatni a statisztikát?
Amiről azt hittük, hogy egészséges
A klasszikus nasikról eddig is tudtuk, hogy nem érdemes túl gyakran fogyasztani, nem úgy, mint az egészségesnek vélt ételekről. Ide tartoznak a müzliszeletek és a különböző müzli készítmények, mint például a manapság felkapott granola. Az ilyen harapnivalók hizlaló hatása elsősorban az összetevőkben rejlik. A legtöbb müzliszeletnek magas a cukor-, zsír- és kalóriatartalma, amelyek hozzájárulhatnak a súlygyarapodáshoz. A példa kedvéért kettő egészségtelen és kettő egészséges élelmiszert hasonlítottunk össze a müzliszettel.
Előbbi kategóriába soroltuk a hagyományos sós chipset és a tejcsokoládét. Száz gramm chipsben (körülbelül egy kis tálnyi) 536 kalória és 48 gramm szénhidrát van. Ugyanennyi tejcsokoládé 535 kalóriát és 56 gramm szénhidrátot tartalmaz. Ezzel szemben az egészséges ételek közé sorolt natúr joghurtban (ugyancsak száz grammnyi egységet vettünk alapul) 57 kalória és 3,9 gramm szénhidrát van. Szintén az egészséges ételek közé sorolható gyümölcssaláta 92 kalóriát és 22,7 gramm szénhidrátot tartalmaz.
Nézzük, melyik irányba húz a müzliszelet. Száz grammnyi, vagyis kettő darab müzliszelet 352 kalóriát és 66 gramm szénhidrátot rajt. A számok is igazolják, hogy a harapnivaló, amit egészséges nasiként hirdetnek, valójában a hizlaló élelmiszerek közé tartozik.
Mire figyeljünk?
A chipsadó kiterjesztése érthető, mi több, hozzájárul ahhoz, hogy kétszer is megfontoljuk, érdemes-e egy müzliszelettel enyhíteni az éhséget két főétkezés között. A válasz egyértelmű. Sokkal jobban járunk, ha az arányaiban olcsóbb és kalóriaszegény joghurtot vagy gyümölcsöt választjuk. Azonban a népegészségügyi termékadó kiterjesztése nem oldja meg a problémát. A magyarországi édességgyártók szövetsége szerint bár az adó jelentős bevételt hoz az államnak, egészségügyi szempontból hatástalan.
Azt állítják, hogy az egészségügyi mutatók továbbra is rosszak, és az átlag magyar ember egészségi állapota folyamatosan romlik. Ez részben a rossz étrendnek, a mozgásszegény életmódnak és a rendszerszintű megelőző programok hiányának tudható be. Ráadásul az adó kiterjesztése újabb terheket ró az élelmiszeriparra és a fogyasztókra egyaránt. A hazai gyártók versenyhátrányba kerülnek az importtal szemben, mivel az adót már a beszerzett összetevőkre is ki kell fizetniük.
Emellett az élelmiszerek ára is tovább emelkedik, ami megnehezíti az egészséges táplálkozást. Azonban fontos megjegyezni, hogy az egészséges táplálkozás nemcsak az élelmiszerek árától függ. A táplálkozási szokások és a mozgás mennyisége is meghatározó szerepet játszik az egészségünk szempontjából. Ezért fontos, hogy tudatosan válasszunk, és ne csak az ár alapján döntsünk a vásárlásáról.