előfizetésem
Hírlevél
A borderline és a nárcisztikus személyiségzavar a modern pszichológia fókuszában
A személyiségzavar egy olyan állapot, amelyben egyes személyiségvonások nagyon szélsőségesen mutatkoznak meg, rengeteg fajtája van, ezek közül a borderline és a nárcisztikus személyiségzavarok a leggyakoribbak, amelyeket terápia segítségével tudnak diagnosztizálni.
A borderline személyiségzavar (BPD) érzelmi instabilitással, intenzív kapcsolatokkal és önkárosító viselkedéssel járhat. Az érintettek gyakran félnek az elhagyatástól, hangulatingadozásaik szélsőségesek, és önképük ingadozó lehet. A nárcisztikus személyiségzavar (NPD) ezzel szemben a grandiózus énképpel, empátiahiánnyal és a folyamatos elismerés iránti igénnyel jellemezhető.
Bár a két zavar különböző, átfedések is lehetnek, például az érzelmi sérülékenység vagy a viharos kapcsolatok. Mindkét esetben fontos a terápiás segítség, hogy az érintettek jobban kezeljék kapcsolataikat és érzelmeiket.
Hullámvasút a mindennapokban
„A személyiségzavarok rendkívül összetett és sokrétű problémák. A borderline személyiségzavar esetében különösen jellemző, hogy a betegek kapcsolatai gyakran instabilak és intenzívek. Nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy elkerüljék a valós vagy képzelt elhagyás élményét, amelytől rettegnek. A borderline betegek hajlamosak a túlérzékenységre, amelyet gyakran korai traumák váltanak ki. Folyamatosan figyelik környezetüket, és sokszor rossz szándékot keresnek mások viselkedésében.
Az emberekhez való viszonyulásuk szélsőséges: hol idealizálják, hol pedig jelentősen leértékelik őket. Az önképük és önértékelésük tartósan instabil, ahogy az érzelmi világuk is. Az impulzivitás gyakori jellemző, amely önkárosító vagy önveszélyeztető magatartásformákban nyilvánulhat meg, például túlzott költekezés, kockázatos szexuális viselkedés vagy gondatlan döntések formájában.
Sokan közülük krónikus ürességérzéssel küzdenek, amelyet időnként kontrollálhatatlan harag vált fel. Ez a harag intenzív és gyakran aránytalan, ami dühkitörésekben, verekedésekben vagy tartós belső feszültségként jelenhet meg” - fejti ki Bak Laura pszichológus.
A húszas és harmincas korosztály életében a szorongás lassan felváltja a boldogságot
A borderlinet a dramatikus (teátrális) személyiségzavarok csoportjába sorolják, a nárcisztikushoz hasonlóan. Ezek nem határolhatóak el teljesen, hiszen előfordulhatnak olyan tünetek is, amelyek egymáshoz nagyon hasonlóak, vagy akár ugyanazok.
„Fontos beszélnünk a nárcizmusról, mivel ez a szó napjainkban gyakran megbélyegzésként jelenik meg, és sokszor negatív jelentéstartalommal társítják” – kezdi sorolni a nárcisztikus személyiségzavar jellemzőit a pszichológus.
„Azonban nehéz különbséget tenni az egészséges önszeretet és a kóros nárcizmus között, különösen egy olyan kultúrában, amely gyakran támogatja mások kihasználását és az önérdek előtérbe helyezését. A nárcisztikus személyiségzavar jellemzője, hogy az érintett személy nagyzol saját fontosságával kapcsolatban: eltúlozza saját tehetségét és eredményeit, és elismerést vár el.
Gyakran fantáziál sikerről, hatalomról, szépségről vagy egy ideális szerepről. Úgy érzi, hogy ő különleges és egyedi, és csak hozzá hasonlóan különleges emberek érthetik meg igazán. Környezetétől túlzott csodálatot vár el, és gyakran úgy érzi, hogy neki bizonyos előjogok járnak. Jellemző lehet rá, hogy másokat kihasznál saját céljai érdekében, mivel az empátia hiánya miatt nehezen érzékeli és érti meg mások érzéseit és szükségleteit.
