Kertész Lilla: A természetben töltött idő az egyik legkönnyebben elérhető biohackünk
Kertész Lilla coach neve már ismerős lehet a GLAMOUR oldaláról, szervezet-pszichológus szakértőnk most egy új cikksorozattal jelentkezik, ahol a biohacking módszerek nyomába ered és saját tapasztalatai alapján vezet be ebbe roppant izgalmas és felkapott módszerebe. Tarts velünk ezentúl minden hétfőn reggel és ismerd meg jobban, hogy miért is olyan népszerű manapság a biohacking.
Üdvözöllek a legújabb cikksorozatom első részében, amelyben olyan biohacking módszerekkel kísérletezem, amelyek elősgetíhetik a jól-léted fokozását. A biohacking módszerek és technikák a testi és lelki egészséged és a teljesítményed optimalizálásáról szólnak. A biohackelés azt jelenti, hogy inkrementálisan, vagyis lépésről lépésre, fokozatosan megváltoztatod az életmódodat fizikai és mentális egészséged és jól-léted javítása érdekében.
Ebben a rovatban azonban szeretnék egy kicsit mélyebbre ásni a tudományos cikkeknél: Minden egyes módszert, amelyet ebben a cikksorozatban megemlítek, ki fogok próbálni saját magamon legalább egy héten keresztül és tesztelni fogom ezeknek a módszereknek a hatását.
A sorozat indításaként úgy döntöttem, hogy visszatérek az alapokhoz: a természetben töltött időhöz. Bár egyszerű dolognak tűnik, mégis, egy olyan korban, amikor életünk nagy részét zárt térben és a képernyők előtt töltjük, a természettel való újbóli kapcsolat-teremtés egyre inkább a biohacking trendek népszerű elemévé válik. A népszerűséget mi sem mutatja jobban, mint az, hogy számos elnevezés került be a köztudatba a természetben való idötöltéssel kapcsolatban.
Egyesek „ökoterápiának” míg a japánok “shinrin-yoku-nak”, vagyis „erdei fürdőzésnek” nevezik. De valóban mérhető pszichológiai és fiziológiai előnyei vannak a szabadban való tartózkodásnak? Kényelmes cipőt ragadtam és elindultam, hogy kiderítsem magam.
A természet ereje mögötti tudomány
Mielőtt elmesélném a személyes tapasztalataimat, beszéljünk egy kicsit a természetben töltött idő hatásairól tudományos szempontból. A természet és a mentális egészség közötti kapcsolatot évtizedek óta tanulmányozzák és néhány megdöbbentő eredmény is született ezen kutatásokból. A természetben töltött idő összefüggésbe hozható a stressz, a szorongás és a depresszió csökkenésével, a kognitív funkciók javulásával, sőt, a kreativitás fejlesztésével is.
Az Edward O. Wilson harvardi biológus által megalkotott „biofília” kifejezés az emberiség természet iránti eredendő vonzalmára utal, ami szintén azt sugallja, hogy veleszületett szükségünk van a természeti világgal való kapcsolatra.
A Shinrin-yoku nevű japán gyakorlat - amelyet „erdei fürdőzésnek” fordítanak - az egyik legismertebb természetalapú terápia. Tanulmányok szerint az erdei környezetben való elmerülés csökkenti a kortizolszintet (a stresszhormont), erősíti az immunrendszert és csökkenti a szívverést és a vérnyomást is. Továbbá a természeti környezet olyan élményeket is nyújthat, amivel lehetővé teszi, hogy a túlstimulált agyunk ellazuljon, regenerálódjon és újra képes legyen a fokozottabb összpontosításra.
Stresszcsökkentés és immunerősítés természetes módon: ezért érdemes kipróbálni az erdőfürdőzést
Szóval, ezeket a lenyűgöző hatásokat szem előtt tartva kíváncsi voltam: vajon egy hét, amelybe beépítettem tudatosan a természettel való kapcsolattartást, valóban változtathat-e az életem minőségén bármilyen módon?
Egy héten át elköteleztem magam, hogy naponta legalább egy órát a természetben töltök - történjen ez bármilyen formában a lehetőségeimhez mérten, így például lehet ez időtöltés a közeli parkban a lakásom közelében vagy egy hosszabb séta a természetben. Mivel a hetem egyik részét Budapesten, a másik felét pedig vidéken töltöttem, így többféleképpen is megtapasztalhattam a természettel való kapcsolódást. Különböző környezeteket is tesztelhettem ezáltal, hogy lássam, milyen hatással vannak azok rám. A következő történt.
