Valóban a bélrendszer a második agyunk?
Az emésztőszervrendszeri megbetegedéssel élők egyre növekvő számát és a mentális problémák tömkelegét figyelembe véve csak idő kérdése volt, hogy a szakértők összekössék a kettőt, hogy végre megszülessen a gondolat: a bélrendszer jóval több, mint emésztésre alkalmas szervek és sejtek összessége. A bélrendszer (joggal mondhatjuk, hogy) a második agyunk.
Krónikus bélbetegséggel élőként régóta sejtem, hogy az emésztőszervi megbetegedésem mögött több, mint szimpla szervi okok áll(hat)nak. Miután velem együtt jelenleg 60-70 millió ember érintett (csak az USA-ban) emésztőszervrendszeri megbetegedésekben (amelyek jó részére a mai napig nincs konkrét, kézzel fogható magyarázat), úgy fest, csak a kritikus tömeg elérésére volt szükség ahhoz, hogy a tudósok mélyebbre ássanak és eljussanak az agy és a bélrendszer közötti kapcsolathoz. Goda Gáborral, a Toman Diet vegyészmérnökével elemeztük a kérdést.
Feltárt kapcsolat
A kijelentés megértéséhez nem árt némi anatómiai ismeretekre szert tennünk. (Ígérem, nem lesz bonyolult!) Az agyunkat és a bélrendszerünket az úgynevezett nervus vagus, (vagus idegpálya, más néven bolygóideg) köti össze. A vagus úgy működik, mint egy jó középvezető: erős a multitaskingban. Különleges tulajdonsága, hogy képes mindkét irányba információt szállítani (tehát az agytól a bélrendszerbe és vissza), de részt vesz a stresszválaszokban, az emésztés és az immunfunkciók szabályozásában is.
„Miután a vagus oda-vissza képes információkat szállítani, jogos a következtetés: a mikrobiom különböző mechanizmusokon keresztül (beleértve a metabolitok, a hormonok és a neurotranszmitterek termelését) kommunikálni tud az aggyal. (Érdekesség: a szerotonin jelentős részét a bél termeli.) Magyarán: miután az egész testünk használja azokat az anyagokat, amelyeket a bélflóránk lakói létrehoznak, az kihat az egész lényünk állapotára.Ennél fogva nagyon nem mindegy, hogy számunkra hasznos, semleges, vagy káros anyagokat állítanak elő emésztőrendszeri albérlőink" - magyarázza Goda Gábor vegyészmérnök.
Megelőznéd a rákot? A szakértő szerint az életmódváltás legutolsó határideje: tegnap
Miután a bélmozgás, az emésztés teljes folyamata és a belek vérellátása akaratunktól függetlenül, önálló rendszerben működik, egyúttal olyan, „ösztönös” információkat-, valamint működésünket befolyásoló anyagokat termel, amelyek kihatnak egészünkre, hamar létrejött a következtetés: a bélrendszer a második agyunk. Ezt figyelembe véve azonban érdemes azon is elgondolkodni: ha a bolygóideg oda-vissza hat, akkor vajon a bélrendszerünkben történtek hatással vannak a mentális egészségünkre és fordítva?
Ha boldog a bélrendszerem, boldog leszek én is?
A rövid válasz: igen. Goda Gábor szerint az eddigi kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a bélmikrobiom egyensúlyának zavara összefüggésbe hozható olyan mentális egészségügyi problémákkal, mint a depresszió vagy a szorongás. Ugyanez érvényes visszafele is: a bélbaktériumok által termelt anyagok metabolitjai nagy mértékben befolyásolják a mentális egészségünket. Magyarán: a „boldog” baktériumok számunkra előnyös és hasznos termékeket, azok pedig jókedvet és egészséget eredményeznek.
A képlet persze túl egyszerű lenne, ha a mindennapi életünkben nem játszana akkora szerepet a 21. század legnagyobb mumusa, a stressz. A vagus idegpálya működése ugyanis stressz és szorongásfüggő:
ha sokat aggodalmaskodunk, az lassítja és gátolja a gyors és hatékony anyagcserét, egyúttal negatívan befolyásolja a bélmozgásokat is: esetenként hasmenést, vagy épp székrekedést eredményezhet. (Az irritábilis bél szindróma – IBS – gyakran stresszhez kötődik. Az IBS-ben szenvedők gyakran tapasztalják tüneteik súlyosbodását a stresszes időszakokban, például vizsgaidőszakban.)
Múltban a válaszok
A leírtakból talán érzékelhető, hogy a kétirányú üzenetküldés miatt a bolygóideg egy rendkívül érzékeny „sztrádának” tekinthető. „A bélrendszer és az agy közötti kommunikáció rendkívül érzékeny lehet: könnyedén kialakulhat a hiperaktív bél-agy tengely, amely gyakran fokozott emésztőrendszeri tünetekhez és diszkomforthoz vezet. Azzal a példával lehetne jellemezni, hogy ha valakinek megdicsérjük a cipőjét, az válaszul arcon csap. Kérdés és gondolkodás nélkül” – magyarázza egy profán példával.
Dr. Emeran Mayer, a nagy sikerű A bél-agy kapcsolat című kötet írója a következőkre vezeti vissza a hiperaktív bél-agy tengelyt: […] a stresszel és érzelmekkel kapcsolatos kiváltó okok ... erőteljesen gátolják a gyomor perisztaltikáját, sőt meg is fordítják azt, miközben a vastagbél görcsös össszehúzódásait idézik elő. Mintha az agyban lévő figyelmeztető rendszer rosszul lenne beállítva, és gyakori téves riasztást küldene, ami pusztító következményekkel jár a személy jóllétére nézve” – magyarázza kötetében.
Mayer szerint az agyi áramkörök intenzitása összefüggésben áll édesanyánk viselkedésével: a korai életszakaszban elszenvedett stressz nemcsak az agyat és a belet érintheti, de a mikrobiomra is jelentős hatással lehet. A szakértő úgy látja, egy stresszes gyermekkor ugyanolyan károkat képes okozni az emésztőszervrendszer működésében, mint amikor egy káros baktérium támadja meg azt. Mayer azonban nem árul zsákbamacskát. Könyvében aláhúzza: ami az egyik embernek életre szóló problémákat okoz, az másnál semmiféle következménnyel nem jár. Ezzel vissza is értünk a kaptafához: a boldogtalan mikrobiom boldogtalan embert, összességében boldogtalan létezést eredményez.
Tedd és ne tedd
Rendben – mondhatnánk –, de mindezek tudatában mégis mit tehetünk azért, hogy támogassuk a bél-agy kapcsolatot és a mikrobiom egészségét? Gábor szerint van kiút a hiperaktív bél-agy tengely ördögi tünetei közül, de ezek odafigyelést és sok esetben jelentős, életmódbeli változásokat igényelnek. Ilyen a megfelelő stresszkezelés (sport, jóga, meditáció, relaxáció), és a rostdús (prebiotikus) táplálkozás, amely hasznos eledelként és lakhelyként szolgál a bélmikrobiom értünk dolgozó lakói számára.
„Fontos, hogy a mindennapi étrendünk és életmódunk összhangban legyen az emésztőrendszer optimális működésével” – állítja Gábor. A szakértő úgy véli, amennyiben beépítjük az alábbi, öt tényezőt a mindennapi étrendünkbe, azok hozzásegíthetnek minket az egészséges emésztéshez és mentális jólléthez:
- Fogyasszunk elegendő mennyiségű és minőségű rostot, hogy fenntartsuk a megfelelő anyagcserét és az általuk megkötött vízzel a bélrendszer hidratáltságát!
- Illesszünk probiotikumokat (azaz olyan baktérium- és gombatörzseket) az étrendünkbe, amelyek értünk dolgoznak!
- Illesszünk (teljes spektrumú) enzimeket a napi táplálkozásunkba!
- Lássuk el a szervezetet megfelelő mennyiségű és minőségű vitaminnal és ásványi anyagokkal!
- Ezek mellett ne feledkezzünk meg az antioxidánsokról és (többek között) a polifenolokról sem!
A szakértő egy fokkal többet gondolkodik a „mit ne” kérdésen: elmondása szerint általánosságban kerülendők a gyors felszívódású, cukor- és transzzsírokban gazdag, valamint a túlzottan „mű ételek”, amelyek nem megfelelő mennyiségben, minőségben és arányban szolgáltatnak tápanyagokat a szervezetünknek. Hasonló a helyzet az antioxidáns-semlegesítő anyagokkal – így például a cigarettával, alkohollal, cukrokkal – is: a vegyészmérnök szerint ezeket jobb, ha tiltólistára tesszük, ha egészséges bélrendszert és mentális jóllétet szeretnénk hosszútávon fenntartani.
„Az alappillérek betartása garantálja a megfelelő bélmikrobiom működést, így bélműködést is. A boldog bélrendszer boldog »agyat« eredményez, így végső soron – hála a bolgyóidegnek – mentálisan is azok leszünk” – zárja a gondolatsort.