3 hely Magyarországon, ahol olyan érzésed lesz, mintha külföldön lennél

1. Egy hétvége Debrecenben

A mai Debrecennek alig van már köze a pár évtizeddel ezelőttihez. Az ott tanuló külföldiektől világvárosi hangulatú, modern, friss és mediterrán hangulatú város lett belőle. Néhány nap elég volt, hogy újabb és mélyebb, eddig nem ismert rétegeit fedezzem fel és élvezzem azt a sok kedves meglepetést, amit a város adhat akár egy hétvége alatt.

Az első, ott töltött nap után hallottam már a városban, hogy a Debrecen-élmény ott kezdődik, hogy az embernek megszárad a haja. Elsőre nem is igazán tudtam, hogyan értsem, de a helyben kapott tippet követve elmentem a hétfő esti szaunaszeánszra. Ez tulajdonképpen egy szaunaperformansz. Meg is lepődtem, amikor egy csuklyás lány úgy indította a estét, hogy “sziasztok vikingek.”

A gyógyító olajokkal és zenével összeállított rituálé után már a közös pihenőben ismerkedtem meg magával a csuklyás lánnyal, Timivel, és a beszélgetésből megértettem, miért esett olyan jól a ceremónia. Egészséges, progresszív, fürdőruhamentes szeánsz volt ez az Aquaticumban. Óriási szerepe van a víznek egy olyan város életében, ahol nincs például folyó. Az Aquaticumban 115 éves Zsolnay kacsák fogadják a látogatót, a tervezőjük az a Maróti Géza, akinek Mexikóvárosban is láthatóak munkái. Talán nem véletlen, hogy Debrecennek van egy mexikói testvérvárosa is, Toluca, ahol a maják emberevő hegyei is találhatóak.

Szabó Magda Debrecenje

Az írónő rajongóinak Debrecen igazán nagy élményt nyújt, hiszen már jól ismerik azt a különleges világot, amiben olyan fontos az emlékezet. „Arrafelé, ahol az utca végződött, feküdt valahol a rejtelmek háza is, túl-túl a téren, kicsit jobbra, a dohánygyár környékén, az épület, amelyet megmutattak egyszer, s amiről közölték: én ott születtem… Ha a tanítókat meg a tanítónőket tanítóképezdében képezik, akkor a bábaképezde nem lehet más, mint olyan hely, ahol a bábákat képezik.

Bába számomra csak egy volt, a vasorrú, úgy irigyeltem mindenkit, aki normális helyen jött a világra, nem olyan iszonyatban, ahová bábákat íratnak be varázslók vagy kicsodák, akiket aztán ott megtanítanak mindenfélére, ami undok mesterségükkel jár.” (Ókút) Ha szereted az irodalmat és csak egy helyre tudsz elmenni Debrecenben, akkor a Szabó Magda Emlékház a legjobb választás. Az egyik legfontosabb és maradandó élmény, amit Debrecenben kaphat a látogató.

Debrecen top három + egy szállástipp

Déri Múzeum

A remekművekkel töltött idő feltölti az embert. Munkácsy Krisztus-trilógiáját még maga az alkotó sem látta együtt, kötelező megnézni a Déri Múzeumban, de a helytörténeti gyűjtemény is megéri a ráfordított időt, onnan tudtam meg például, hogy milyen komoly polgári kaszinóélet volt valamikor a városban.

Krúdy Étterem

Vacsorázni voltam itt, állítólag maga Krúdy is megfordult itt, de azt is elhatároztam, hogy ha legközelebb Debrecenben járok, el is töltök itt egy éjszakát. Láttátok Az egy erkölcsös éjszaka című filmet? Na pont olyan a hangulata. Az étteremben - ha rám hallgattok -, a hideg libamáj zsírjában a megfelelő választás.

Vintage World

Kedvencem lett a Vintage World titkos kertje, kicsit olyan, mintha az ember elbújna valahol Olaszországban, mindenmentes sütikből óriási a választék, én egy mangós-kókuszosat kóstoltam. Ha megtaláljátok, nagyon fogjátok szeretni.

Szállástipp Debrecenben:

Debrecenben a Belga Boutique Hotelben laktam, ami valahol az Aranybika és a Református Kistemplom között helyezkedik el. Állítólag Krúdy Gyula is ide járt vacsorázni, a műemlék épület akkoriban étteremként és fogadóként üzemelt.

2. Folly Arborétum - Édenkert a Balatonnál

A kert felfedezésével együtt a Folly család rendkívül inspiráló történetét is megismerhetjük Badacsonyörsön. Hitről, akaratról, véletlennek tűnő történések sorozatából áll össze a család és az arborétum története. Az arborétumba belépve az ember azonnal érzi azt a különleges és egyedi hangulatot, amitől feledhetetlen lesz a kertben eltöltött idő. A Folly-sztori példaértékű történet arról, hogy mit hozhat magával, ha az ember fákat ültet és van hite.

Dr. Folly Gyula 1905-ben ültette az első Balatonra néző cédrusokat a meredek hegyoldalba, akkor, amikor még nem tudhatta senki, hogyan reagálnak a más éghajlathoz szokott facsemeték a hideg magyar telekre, a forró nyárra vagy a Balaton vizére, amivel öntözték őket. A századfordulón sokak szemében bátor kísérletnek számító telepítés csemetéi olyannyira jól érezték magukat Badacsonyörsön, hogy a ma 115 éves kertnek is büszke díszei maradtak.

Ebbe a csodálatos botanikai ritkaságokkal teli kertbe léphet be az ember, ha meglátogatja a Folly Arborétumot. A történelem tanúiként sok változást végignézhettek a ma ‘Öreg Arborétum’-ként emlegetett telepítés ma már méltósággal megöregedett fái. Talán azt még ők sem gondolták, hogy nemcsak a magyar időjárás, hanem a hazai történelem viharaival is meg kell küzdeniük. Az első telepítést éppen az mentette meg a kivágástól, hogy szőlőművelésre alkalmatlan, túl meredek területre kerültek.

Szinte elképzelhetetlen, hogy a történelmi viharok elcsendesülése után ugyanannak a Folly családnak a gondoskodását élvezhetik a messzi tájakról érkező örökzöldek, amelynek az első itt elültetett fa is köszönheti az új otthonát. Folly Réka a negyedik generációt képviseli, és szenvedélyesen ápolja tovább a Folly-örökséget, utazásai során egy újonnan felfedezendő városban értelemszerűen a botanikus kertet keresi föl először.

Felmenői örökségének köszönhetően orvosi-fogorvosi pályáját hagyta félbe majd tíz évvel ezelőtt, amikor édesapja hirtelen halála után férjével átvette a kert vezetését. „Férjemmel és három gyermekemmel ekkor hazaköltöztünk Budapestről, ahol addig fogorvosként dolgoztam” - meséli.

A Folly nemcsak arborétum, hanem borászat is, nekem a Cédrus lett az abszolút favorit, rafinált, szofisztikált és elegáns, igazi csúcsbor.

3. Pannonhalma – Ezeréves örökség

Alkotó elvonuláson jártam először a Pannonhalmi Főapátságban, ahol abból találtam a legtöbbet, ami szerintem a legnagyobb érték, a csendből.

A főapátság szerzeteseit arra kértem, tanítsanak meg imádkozni. Arra gondoltam, ha ugyanezt kértem már Iránban, muszlim barátoktól vagy Indiában, ismeretlenektől, akkor miért ne tehetném meg itthon is. Nem vagyok megkeresztelve, viszont - mentségemre legyen mondva - mondtam a szerzeteseknek, az arcom éppen ott mostam meg a Jordán folyó vizében, ahol Krisztust keresztelték. Mi a nyitott kapuk monostora vagyunk, megtanítjuk, amit kérsz - hangzott a válasz.

A Pannonhalma-élmény nekem az ima erejéről, az ország első történelmi kertjéről és nemrég nyílt illatmúzeum miatt maradt emlékezetes. Az idén nyílt illatmúzeumban tudtam meg például, hogy akár százezer euró kilogrammonként a virág legdrágább illatanyaga, az írisz földben lévő szárának, vagyis a rizómájának a kivonata. A múzeum nemcsak a szerzetesi gyógyászat történetét, a parfümök készítésének folyamatát mutatja be, hanem a gyógynövénykultúráról és Pannonhalma történetéről is ugyanolyan érdekfeszítően mesél, mint a távoli birodalmak szakrális illatairól.