Harmincas éveink legnagyobb titkos erőforrása, ha van mögöttünk egy női támogató közösség
Ismerős, amikor a világ minden oldalról követel? Legyél sikeres a munkádban, találd meg az igazit, alapíts családot és közben maradj fiatal és gyönyörű. De vajon mi marad? Egyetlen dolog: a női közösség ereje.
Vajon tényleg elérkezik a stabilitás ideje harmincas éveidben, vagy még csak most kezdődnek az igazán nagy kihívások? Hogyan találjuk meg életünk párját, építjük fel a karrierünket, vagy döntünk a családalapítás mellett, miközben a nyomás és a bizonytalanság egyre csak nő? És ha mindezek közepette úgy érzed, egyedül nem megy, kihez fordulsz? A válasz egyszerűbb, mint gondolnád: egy támogató baráti közösséghez. Lehetséges, hogy éppen a környezeted adhatja meg azt a mély megértést és biztonságot, amelyre minden más kapcsolatnál nagyobb szükséged van?
Viharos harmincas évek? Barátok nélkül el se kezdd!
A harmincas évek a nagy döntések, mély változások és olykor súlyos nyomások időszaka – de ha van mellettünk egy támogató, megértő női közösség, minden kihívás áthidalható. Ebben az életszakaszban a barátnők szerepe olyan, mint egy titkos erőforrás: energiát, kitartást és önbizalmat adnak és megmutatják, hogy együtt nem ismerünk lehetetlent. Oravec Rita, önismereti tanácsadó, life és art coach elmondása szerint az életkor előrehaladtával egyre több komolyabb, nehezebb szituáció adódik, amikor a barátaink segítségére szorulunk.
„Harmincas éveinkben sok a fordulópont, mivel ma már sok esetben erre az időszakra esik a családalapítás, házasság, gyerekvállalás, a karrier tekintetében is lehetnek nagy változások, vagy akár költözés, válás is előfordulhat. Egyre komolyabb kihívások elé nézünk, amelyekben a megfelelő baráti jelenlét mélyítheti kapcsolatainkat. A harmincas éveinkben már tudatosabbak vagyunk és sok esetben csak azok a barátok maradnak mellettünk, akik őszintén érdeklődnek irántunk, elfogadnak olyannak, amilyenek vagyunk és úgy támogatnak, ahogy az számunkra jó” – fejtette ki a szakértő.
Túl keveset érintkezünk a közvetlen környezetünkben élő emberekkel, ezért fontos, hogy legyen egy csoport, ahol megélhetjük a valahová tartozás érzését
Egy jól működő közösség, ahol kölcsönösen meghallgatjuk egymást, erős érzelmi biztonságot nyújthat. Ezek a kapcsolatok táplálnak minket, feltöltenek és olyan tartalmat adnak a mindennapoknak, amelyet máshol nehezen találunk meg.
A hosszú távú boldogság kulcsa valóban a fiatalkori barátságokban rejlik?
A Psychology and Aging című szaklapban idén megjelent tanulmány az emberek 50 éves kori szociális és pszichológiai eredményeit azzal hozta összefüggésbe, hogy 20 éves korukban mennyire voltak szociálisak és 30-as éveikben milyen volt a barátságaik minősége. A kutatás rávilágított a barátkozás és a barátságok fenntartásának fontosságára az élet minden szakaszában - derült ki a The City University of New York cikkéből.
A tanulmányban résztvevő pszichológusok elmondták, hogy az eredmények jól szemléltetik, hogy hogyan változnak az emberek szociális szükségletei az életkor előrehaladtával, és megjegyezték, hogy a barátokat keresőknek proaktívan kell olyan szociális kapcsolatokat kialakítaniuk, amelyek értelmet adnak az életüknek. A Rochesteri Egyetem több mint 100 diákjának társasági életét követték nyomon 30 éven keresztül. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a 20 éves korukban sok társas tevékenységet folytató, 30 éves korukban pedig magas minőségű barátságokkal rendelkező személyek 50 éves korukban jobb pszichológiai eredményekkel rendelkeztek, mint kevésbé barátságos társaik.
Nem vagy egyedül!
A harmincas években sok nő találja magát olyan helyzetben, ahol a társadalmi elvárások és a saját belső vágyai között kell egyensúlyoznia.
Legyen szó akár karrierről, akár párkapcsolatról vagy családalapításról, az út nem mindig egyértelmű. Egy baráti közösség ebben az időszakban nemcsak tanácsokkal és élményekkel gazdagít, hanem valódi lelki támaszként is szolgálhat.
Az egyedülálló nők különösen gyakran találják magukat abban a helyzetben, hogy külső elvárásokkal kell megküzdeniük, miközben igyekeznek megtalálni a saját útjukat. Ha valaki ebben támogat minket, megértő és ott van mellettünk a nehéz pillanatokban, rengeteget tud segíteni. A szakértő hangsúlyozta, hogy a depresszió ellentéte a kommunikáció és már az egy nagy támasz lehet számunkra, ha valakivel beszélgethetünk. Ez megerősíthet minket abban, hogy nem egyedül, elszigetelten kell megoldanunk a bizonyos problémát.
Ha van egy olyan közösség, akikben megbízunk, erős támaszként szolgálhat egy nehéz döntés meghozatalában vagy egy bonyolult élethelyzettel való megküzdésben. „Fontos, hogy megfelelő barátokkal legyünk körülvéve. Ha negatív környezetben vagyunk, az árthat is az önbizalom szempontjából, viszont ha olyan bensőséges kapcsolatokat vagyunk képesek kialakítani a barátainkkal, ami a bizalmon alapszik, az nagyon nagy segítség lehet ebben. Ha valakinek meg merünk nyílni és pozitív vagy építő jellegű visszajelzést kapunk, sokkal többet érhet bárminél, növelheti önbizalmunkat, hiszen néha csak arra van szükségünk, hogy higgyen bennünk valaki.
Egy megfelelő baráti visszajelzés segíthet abban, hogy elfogadhatónak, szerethetőnek érezzük magunkat, még akkor is, amikor épp nagyon nem vagyunk rendben magunkkal vagy az életünkkel” – magyarázta az önismereti tanácsadó. Sokszor olyan dilemmákkal szembesülünk akár párkapcsolataink során, amelyekben a család nem biztos, hogy annyira megértő tud lenni és olyan objektív tanácsot tud adni, mint egy hasonló helyzetben lévő barátunk. Egy baráti kör, amely empátiával és megértéssel fordul felénk, segíthet tisztábban látni a helyzetet, és olyan ötletekkel, javaslatokkal, perspektívákkal támogat, amelyeket talán magunktól nem látnánk meg.
Egy megfelelő barát képes a vakfoltokra is rámutatni. Akár olyan szempontokra, amelyeket mi, érzelmekkel telve talán nem tudnánk felismerni. Környezetünk segítségével tisztábban, racionálisabban láthatjuk a helyzetünket és a lehetséges döntési irányokat. Oravec Rita szakértő szerint úgy lehetünk támogató barátok, ha empatikusan tudunk a másikhoz hozzáállni és az ő szemszögéből ítéljük meg a dolgokat.
„Ha a barátunknak arra van szüksége, hogy csak meghallgassuk, akkor ne kezdjünk el rögtön tanácsokat osztogatni, hanem legyünk ott, a figyelmünkkel támogassuk, és azt nyújtsuk számára, amire neki szüksége van. Felajánlhatjuk neki, de csak akkor adjunk tanácsot, ha ő ezt kéri. Fontos felismerni, hogy nem mindenkinek ugyanaz tesz jót, legyünk nyitottak arra, hogy úgy segítsünk a barátunknak, ahogyan az számára ideális, és ne erőltessük rá a saját megoldásunkat.” – emelte ki a life coach.
Érzed? A tested jelez, ha valami nem stimmel
„Fontos, hogy tisztában legyünk önmagunkkal és saját igényeinkkel ahhoz, hogy jól működjenek kapcsolódásaink. Elengedhetetlen, hogy tudjuk, milyen értékek lényegesek számunkra és mit keresünk a másik félben. A baráti kapcsolatainkban a közös érdeklődés is fontos szempont lehet. Saját érzéseinket mindig tartsuk szem előtt és soha ne felejtsük el, hogy testünk mindig jelez, ha számunkra nem megfelelő emberekkel vagyunk körülvéve. Sokszor nehéz azonnal beazonosítani, hogy minek, vagyis kinek szól a gyomorgörcs, vagy más negatív testi érzet, viszont érdemes figyelnünk ezekre a jelzésére, és kerülni azokat az embereket, akik negatívan hatnak ránk.”
Ha a barátunknak rossz a hangulata, valamilyen nehézséget él át, fontos, hogy ne vegyük ezt magunkra, ne azonosítsuk a negatív hangulatát a kapcsolatunk milyenségével. Ez nem a mi hibánk, az ő élete most egy kihívásokkal teli szakaszban van. A kommunikáció nagyon fontos minden helyzetben - az, hogy merjük megkérdezni a másiktól, mire van szüksége, hiszen ezáltal tudjuk leginkább támogatni. Adjunk teret barátunknak.
Az érett baráti közösségek nem a versengésre épülnek, hanem arra, hogy egymás sikereit és boldogságát támogassák. Ha egy barátnőnk előléptetést kap, esetleg sikeres vállalkozást indít, vagy boldog párkapcsolatban él, akkor az ő sikerei nekünk is erőt adhatnak, hiszen megmutatják, hogy a mi céljaink is elérhetők.
Egy jó közösség nem csak épít, de folyamatosan inspirál is minket arra, hogy a legjobb önmagunkat nyújtsuk.