előfizetésem
Bizsergő agy, újrahuzalozott elme: így csendesít le mentálisan az ASMR, és ez még csak a kezdet
A gyógyulás sokféle formát ölthet: egy különleges mozgásforma, egy szakember által irányított és kontrollált beszélgetés vagy egy alternatív terápia is kiutat jelenthet a mindennapi mókuskerékből. Öngyógyító sorozatunkban olyan különleges terápiákat próbálunk ki és mutatunk be, amelyek – újdonságuknál vagy hatékonyságuknál fogva – alternatívát jelenthetnek egy sötétebb periódusban. Ilyen az ASMR-terápia is, amely az egyik legősibb kommunikációs formával, az ingerekkel dolgozik.
Izgatottan mocorgok egy lesötétített szoba masszázs ágyán. Bár korábban is utamba sodorta már az élet (értsd: a YouTube jótékony algoritmusa) az ASMR-videókat, fogalmam sincs, mire számíthatok „élőben”. Aztán elkezdődik az ASMR-kezelés, én pedig – mintha egy pohár kakaóba ugranék fejest – jótékonyan belefeledkezem az ismerős „agy zsiborgásba”. Ami – az októberi hajtás kellős közepén – úgy hat rám mentálisan, mintha végre lekapcsolnák az agyamban a vörösen villogó lámpát.
Az ASMR-ről dióhéjban
Az ASMR mozaikszó az angol autonomous sensory meridian response kifejezésből tevődik össze, magyarul autonóm idegi csúcsreakcióként fordíthatjuk. Az említett csúcsreakciót különböző ingerek – például gyakran ismétlődő, gyengéd mozdulatok vagy hangok, esetleg vizuális elemek – hatására érzékelhetjük. Amennyiben valaki fogékony rá, a repetitív ingerek miatt kellemes „zsiborgás” indulhat meg az agyban, de az sem ritka, hogy tetőtől talpig libabőr fut végig a testen. Az ASMR egyik legérdekesebb pontja, hogy nem mindenkinél működik (mindössze az emberek 10-20 százaléka érzékeli a triggerek által kiváltott erőteljes válaszreakciót), vagy, ha két ember ugyanolyan fogékony is rá, nem biztos, hogy ugyanazok a típusú ingerek váltják ki belőlük az említett reakciókat.
Bár a tudomány képviselőinek egyelőre nem sikerült konkrét megállapításokat tennie arról, milyen neurológiai és pszichológiai változások történnek az agyban egy ASMR-kezelés során, egyes tanulmányokban már elkezdték fejtegetni a triggerek hatásmechanizmusát. Egy 2023-as kutatásban például harminc ember agyi aktivitását követték nyomon MRI segítségével, miközben ASMR videókat néztek. Amikor a résztvevők a bevezetőben említett agyi bizsergésről számoltak be, az agyuk az érzelmeket és az empátiát irányító területeken mutatott egyértelmű aktivitást.
Egy másik tanulmány azt is megállapította, hogy az ASMR hatására bizonyos neurotranszmitterek szabadulnak fel az agyban, így például olyan boldogsághormonok, mint a dopamin, a szerotonin, az oxitocin és az endorfin. Nem csoda tehát, hogy egy ASMR videók (vagy jelen esetben kezelés) hatására csökken a pulzusunk, ellazulunk, és – az említett hormonoknak köszönhetően – mély elégedettség veheti át a korábbi stresszállapot helyét. Egyszerre érezhetjük magunkat kipihentnek és felvillanyozottnak. Ez pedig már önmagában óriási teljesítmény abban a világban, amelyben a túlhajszoltság egyfajta státuszszimbólum.
