Nemcsak a TikTokon, a hús-vér házasulandók körében is hasít az anti-bride trend, mi pedig odáig vagyunk érte
És honnan lesz a ruhád? – hangzik a leggyakoribb kérdés a (nemsokára) esedékes esküvőmmel kapcsolatban. Ugyan a magam részéről a klasszikus vonal mellett tettem le a voksom, nem lehetek elég hálás az anti-bride trendért, amely épp azt hirdeti, amire (idővel) minden menyasszonynak szüksége lehet mentálisan: „Nem kell, hogy tökéletes legyél a nagy napon. Csak élvezd a pillanatot!” Mi az anti-bride trend elterjedésének titka és milyen egy unholy menyasszony ruhája?
Míg néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna egy, a hagyományos „lagzitól” eltérő szertartás, addig a koronavírus-járvány, az azt követő infláció és az emberek élethez és úgy egyáltalán az „örökkön-örökké” fogadalomhoz való hozzáállása sokat alakított a hagyományos esküvőkön. Az anti-bride, vagy, ahogy Berényi Diána, az ESC.Studio tulajdonosa fogalmaz, unholy bride-trend végleg leszámol a mostanra fárasztóvá vált tökéletes esküvő és menyasszony víziójával, helyette a párt, és az ünneplés (újszerűnek ható) hétköznapi jellegét helyezi középpontba. Mikor és miért lett elegünk a „tökéletes esküvőkből”? Egyáltalán milyen egy unholy menyasszony?
Az anti-bride trend fellángolása
Mostanra több tízezer like-nál tartanak azok a videók TikTokon, amelyek az anti-bride szellemiségét demonstrálják a felhasználóknak. Az anti-bride trend sokkal hétköznapibb vonalat sejtet, mint amit a hagyományos esküvők kapcsán megszokhattunk: a felfogás szerint a pár az esküvő „báli” légköre helyett dekoratív parti-hangulatban ünnepli szerelmét. Ami a menyasszonyi ruhákat illeti, azok tökéletesen passzolnak a felfestett hangulathoz: sokkal több rövid koktélruhát és nadrágkosztümöt láthatunk az anti-bride arák repertoárjában. Az anti-bride, vagy unholy menyasszonyi ruhákat az erőlködés nélküli (effortless) sikk jellemzi, azaz az arák úgy néznek ki, mintha egy olyan, fehér ruhát kaptak volna magukra, ami egyébként is megtalálható a gardróbjukban.
Az anti-bride trend egyik legnagyobb mozgatórugója a felhajtás elkerülése: ahelyett, hogy a pár a meghívottak igényeire vagy a begyöpösödött megszokásokra helyezné a hangsúlyt, a szervezés során szívesebben kanyarodik vissza a házasságkötés origójához: kettejük szerelméhez. Az anti-bride trend fellángolásának másik oka lehet a „tökéletes esküvő” hiú ábrándjának felülírása:
a TikTok videók zöme ugyanis arról árulkodik, mintha a házasulandóknak elege lenne abból a tökéletesség-kultuszból, amely a közösségimédia-felületek megjelenése óta meghatározza az életünket on- és offline.
Luxusnak hisszük, valójában életünk befektetése lehet egy esküvőszervező megbízása
De nemcsak a tökéletesség elutasítása rejlik a trend mögött, annak komoly anyagi okai is vannak. Ugyan az esküvő költsége ezernyi tényezőtől függ (kezdve a lokációtól a meghívottak számán át egészen a tortáig) az ételek és italok korábbihoz képest jóval magasabb ára miatt (jócskán) többmilliós tételről beszélhetünk. A büdzsé oroszlánrészét képezi a menyasszonyi ruha: egy magas színvonalú, budapesti esküvőiruha-szalonban például 450.000 forintnál kezdődik a kifutó darabok ára, míg az újvonalas haute couture ruhák bérleti díja többnyire 690.000-1.250.000 forint között mozog. Vidéken egy fokkal kedvezőbb a helyzet: egy győri ruhaszalonban 230.000-410.000 forint közé tehető a kölcsönzési ár, ugyanakkor megengedhetőbb árú kollekciókkal is dolgoznak: az adott cégnél 180.000 forinttól is kölcsönözhetők menyasszonyi ruhák.
Unholy menyasszonyoknak unholy ruha jár?
Berényi Diána, az ESC.Studio tulajdonosa tavaly májusban, a saját esküvője apropóján szeretett bele az anti-bride trendbe. „Cikinek éreztem volna, ha divattervező létemre nem én tervezem és kivitelezem a menyasszonyi- és menyecske ruhámat” – kezdi Dia az Unholy Bride-ra keresztelt menyasszonyi ruhák történetét.
„Mivel két hónapig kizárólag az esküvővel foglalkoztam, elkezdtem erről tartalmat gyártani, hogy ne haljanak el a márka közösségimédia-felületei. Nem voltak terveim, elvárásaim, semmiféle felépített struktúra, csak bemutattam, aktuálisan miken dolgozom, egy csipet szarkazmussal és öniróniával sűrítve.” Dia ennél tovább ment: kifejtette velős véleményét az aktuális esküvői hagyományokról és azzal kapcsolatos benyomásairól is a közösségimédia-felületein. „Én lepődtem meg legjobban, hogy mindez mennyire tetszik az embereknek. A saját esküvőmet követően szinte azonnal lett két menyasszonyi felkérésem.”
Diát főképp anyagi megfontolásból keresik fel a menyasszonyok, ugyanakkor rossz ajtón kopogtat nála az, aki – egy, valahol már létező ruhaterv ötletével keresi fel. „Ezeknek a menyasszonyoknak konkrét elképzelésük van, és ahhoz keresik az olcsóbb megvalósítást, én viszont teljesen más koncepció mentén dolgozom. Nem kollekciókban vagy fix modellben gondolkodom, hanem egyedileg tervezek minden egyes menyasszonynak.”
Dia szerint a fenntarthatóság is szerepel az őt felkereső menyasszonyok motivációi között. „Akik engem választottak, azoknak fontos volt az is, hogy az esküvő után is hordhassák a ruhát” – fogalmazza meg észrevételeit. A divattervező szavait kutatások is alátámasztják: az utóbbi időben a fenntarthatóságról szóló viták gyakran kanyarodnak a ruhaipar, azon belül a menyasszonyiruha-ipar környezetszennyező hatásai felé. A konklúzió logikus, hiszen menyasszonyi ruhánkat (jobb esetben) életünkben egyszer vesszük fel, majd beakasztjuk a szekrénybe. Ez pedig óriási erő-és energiaforrás-pazarlást jelent.
Visszakanyarodva az anti-bride stílushoz: mivel Dia nem hisz az egyen-kollekciókban, nem meglepő, hogy az unholy bride ruhákat a menyasszonnyal szoros együttműködésben készíti. Fontos számára a kémia közte és a leendő feleség között: véleménye szerint a tökéletes kollaborációhoz azonban legfőképp nyitottságra és szimpátiára van szükség.
„A készülő ruhában így benne vannak a menyasszony elképzelései, vágyai, elvárásai, és az én ötleteim, amiket az ő személyisége, testalkata, stílusa inspirál. Minden menyasszonynak van egy hívószava, amelyet lehet, hogy ki is mondott a »menya kick-offon« (én csak így hívom az első konzultációt). Eköré szervezem a gondolataimat, ezt a hívószót kell »beleterveznem« a ruhájába.”
Dia szerint az esküvő lényegében egy farsang, amelyen mindenki annak öltözik be, aminek szeretne. „Ebből a farsangból viszont (jobb esetben) csak egy van, és – habár eltérőek az indítékok, hogy ki miért választ klasszikusabb vonalvezetésű ruhát vagy az általam unholy-ra keresztelt menyasszonyi ruhát, egy biztos: mindenki a legszebb szeretne lenni.
A magam részéről azt hirdetem, hogy mindenki legyen önmaga a nagy napon is, nem kell minden áron Disney-hercegnőnek öltözni, egyúttal a menyasszonyi ruhának sem kell feltétlenül egyéjszakás kalandnak lennie. Sosem értettem, hogy lehet az, hogy örök hűséget fogadunk valakinek egy olyan ruhában, amit csak a »nagy napon« veszünk fel. Nincs ebben némi ellentmondás?”
