A kórházban fekvő gyerekek őszintesége, humora, bátorsága és kérdés nélküli bizalma új értelmet adott annak, mit is jelent megnyílni embereknek
A kórházak gyermekosztályán végzett önkéntesség nemcsak az ott ápolt gyerekek életét teheti szebbé, hanem az önkéntesek számára is sorsfordító élmény lehet. Az Amigos a gyerekekért Alapítvány egyetemistákból álló önkéntesei a kicsikkel való találkozások által olyan tapasztalatokra tesznek szert, amelyek új perspektívát nyithatnak számukra az életcéljaikat tekintve. Cikkünkben három fiatal nő történetét mutatjuk be, akik a gyermekosztály falai között találtak rá valódi hivatásukra és közben – talán – önmagukra is.
„Tudom, hogy itt van hatásom” – bukik ki a huszonéves Pankából az a gondolat, amivel leginkább összefoglalható az Amigos a gyerekekért Alapítványnál végzett önkéntes munka lényege. A hatásgyakorlás azonban nemcsak egyirányú: az egyetemista önkéntesek (legalább) ugyanannyit kapnak a kórházban meglátogatott gyerekektől, mint amennyit egy-egy látogatás során adnak.
A megélt tapasztalatok egyértelműen személyiségformáló erővel bírnak, de ennél hosszabb távon is éreztetik hatásukat: a megéltek hatására ugyanis néhány fiatal pályamódosításra adta a fejét, de akad köztük olyan is, aki tovább haladt ugyan az eredetileg kijelölt úton, mégis másképp áll a céljaihoz és a jövőjéhez, mint korábban. Az okokat és a miérteket velük együtt igyekeztünk megfejteni.
Laborból a terepre
A húszas évei elején járó Panka 2023 tavaszán csatlakozott az Amigókhoz: egy, a közösségi médián látott hirdetésen keresztül talált rá a csapatra. „Az egyetemista éveim alatt mindenképp szerettem volna önkénteskedni, így pont kapóra jött a hirdetés. Az Amigók célkitűzéseivel könnyű volt számomra azonosulni, de nem tagadom, hogy vonzó volt számomra a közösségi élet ígérete is” – mesél a kezdetekről.
Az Amigos a gyerekekért Alapítvány önkéntesei általánosságban kéthetente járnak be a kórházak gyermekosztályára, hogy játékokkal és különböző készségfejlesztőkkel foglalják le és szórakoztassák a kórházban (rövidebb és hosszabb ideig is bent) élő gyerekeket. Bár Panka eredeti célkitűzései között az szerepelt, hogy biológus lesz, a kórházi tapasztalatok arra sarkallták, hogy váltson: a biológia mellett nemrég elkezdte levelezőn a gyógypedagógiai képzést. Szomatopedagógusként képzeli el a jövőjét.
„A gyermekosztályon másképp működnek a dolgok, mint amit eddig bárhol tapasztaltam. Továbbra is nagyra tartom a biológusi pályát, de a látogatások során rájöttem, hogy a segítő szakma jóval közelebb áll hozzám. Minimális hezitálást követően úgy döntöttem, hogy belevágok a gyógypedagógia-képzésbe is,” – magyarázza Panka, aki végül párhuzamosan végzi el a két szakot. Biztos, ami biztos alapon.
Ha a nyelvet játékosan tanulják a gyerekek, egyszerre szakadnak ki a kórházi mindennapokból és szereznek meg észrevétlenül rengeteg tudást
Panka egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy korántsem csak a céljai változtak: a kórházban töltött óráknak köszönhetően a személyiségében is érzékeli a változásokat. „Úgy érzem, az önkéntesség által nyitottabb lettem a világra. Olyan dolgokat vittem véghez, amikről korábban sosem gondoltam volna, hogy képes leszek rá! Rengeteget fejlődtek a kommunikációs készségeim és az önbizalmam is! Nyitottabban és magabiztosabban állok a döntéseimhez, a tanulmányaimhoz és a pályámhoz,” – teszi még hozzá. Az önkéntesség hatására érzékelhető személyiségbeli változások nemcsak Pankánál érhetők tetten: Amigo-társa, Fruzsi is hasonlókról számol be.
Nyílt szívvel a változásért
„Mindig is extrovertáltnak és nyitottnak tartottam magam, visszatekintve azonban úgy gondolom, csak egy »hangos« ember voltam. Az Amigosban töltött, lassan három évem során – bár közhelyesnek hangozhat, – megértettem, mit jelent nyílt szívűnek lenni.
Különösen egy olyan generáció tagjaként, amelyben sokan több időt töltünk különböző képernyők bámulásával, mint az ismerőseink és barátaink arcát látva” – meséli Fruzsi, aki – bár megmaradt az eredeti elképzelésénél, miszerint pszichológus lesz – az Amigosban ellátott vezetői feladatoknak hála eltökélte, hogy egy specifikus szakágat képvisel majd felnőttként: kifejezetten szervezeteknek szeretne majd segíteni abban, hogyan tudnak hatékonyan működni.
Fruzsi elmondása szerint nehéz lenne az Amigosszal való közös munka kapcsán olyan készségeket mondani, amelyeket nem visz tovább magával a „felnőtt létezésbe” és hasznosít a karrierjében. A fiatal lány az eseményszervezéseknek köszönhetően értékes kommunikációs tapasztalatokra tett szert, de azt is megtapasztalta, milyen felelősséget vállalni egy 30-35 fős csapatért. „Ezáltal mélyült az önismeretem, mindeközben pedig megtanultam önmagamat adni és lebontani azokat a sémákat és sztereotipikus elképzeléseket, amelyeket korábban »A« vezetőkről gondoltam,” – foglalja össze a benne zajló változásokat.